Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Új fogalom a gyermekvédelemben - a kríziséhező gyermekek

ehezo-gyermek.jpgNagyjából két hete kezdődött a vakáció, kint tombol a hőség, sok gyerek nyári táborokban vagy családi nyaralásokon felejti el a tanítási idő minden nyűgjét. Rengeteg család van ugyanakkor, akinek a több mint két hónapos szünet nem a felszabadultságról és a pihenésről, hanem megoldhatatlan problémák halmazáról szól. Nekik nem az a legnagyobb gondjuk, hogy milyen táborba küldjék a gyerekeiket, hanem hogy mit adjanak nekik enni a hosszú hetek alatt. 

Azt, hogy nem elszigetelt esetekről van szó, az is jelzi, hogy a szünidő kezdete óta folyamatosan érkeznek kétségbeesett megkeresések az ATV-hez, melyek arról szólnak, hogy hiába várják a kormány által beígért ingyenes ebédet, nem tudnak meleg ételt tenni a családjuk asztalára. Ágnes is közéjük tarozik, aki egyedül neveli három kisgyerekét. A jászsági anyuka jelenleg gyesen van, egyébként egy szupermarketben dolgozott.

Annak ellenére, hogy a család egyértelműen halmozottan hátrányos helyzetű, ez idáig hiába vártak az ingyenes ebédre. Az önkormányzat a helyi óvoda nyitvatartási idejére hivatkozva ugyanis nem tudja biztosítja a szünidei gyermekétkeztetést. Most az Emmi Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályától várják a választ, hogy mi a teendő az ilyen helyzetekben.

„A gyereknek nem lehet azt mondani, hogy nem”

Talán még nehezebb helyzetben van egy Baranya megyei olvasónk, aki arra kért minket, hogy ne írjuk le a nevét, mert tart a következményektől.

Ő családba fogadó gyámként három gyermeket nevel, egyedül. A testvéreket azért emelték ki a családjukból, mert az apa pszichés- és alkoholproblémákkal küzd, az anya pedig nem törődött velük.

Több hónapos hercehurca árán elérte, hogy hozzákerüljenek a gyerekek, akik közül a legkisebb tegnap lett 3 éves, a legidősebb pedig 11 éves, de egy 9 éves értelmi szintjén van.

Olvasónk azonban idéntől már nem számíthat az ingyenes ebédre, ugyanis törvényileg nem számít hátrányos helyzetűnek: van ugyanis szakmája, és a lakhatásuk is „megfelelő” (A nagypapájánál élnek). A hivatalok ennek megfelelően csak annyit tudnak neki tanácsolni, hogy kérjen gyerektartási díjat, ami eleve hamvába holt ötlet, mert a szülők magukat is képtelenek ellátni. Jelenleg nettó 25.600 forint gyesből és 51 ezer forint családi pótlékból élnek. 

„Tavaly, a nyári szünetben kaptak a nagyobbak ingyenes étkezést. Ez azért volt jó, mert mi a papával ketten elvoltunk szendvicsen, a kicsinek pedig megfőztem az adagját, amit ugye be tudtam osztani 2-3 napra. Így össze tudtunk spórolni a szeptemberi iskolakezdésre. Most biztosítanom kell a reggelit, az ebédet és a vacsorát, a gyereknek ugye nem lehet azt mondani, hogy nem” – mesélte az elkeseredett nő, aki hozzátette: csak a környezetében több olyan családról tud, akik jogosultak a szolgáltatásra, mégsem kapják meg.

Nem tudják a szülők, hogy jár

Január 1-től az önkormányzatoknak kötelező feladata a gyermekétkeztetés biztosítása az iskolai szünidőben. Az MSZP eleinte azt gondolta, hogy ezzel egy lépéssel közelebb kerülnek a megoldáshoz – hogy ne legyen olyan gyerek, aki éhezik a tanítási időn kívül.

A tavaszi szünetben aztán kiderült, hogy nem megy zökkenőmentesen az átállás, az új rendszerben ugyanis a szülőnek kell igényelnie az ellátást. 

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP képviselője korábban írásbeli és parlamenti felszólásban is jelezte: problémát fog okozni, hogy a szülők nem tudják, hogy az ingyenes ebéd nem automatikusan jár. „A szülők nagy része nem tudja, hogy ezt nekik igényelniük kell, és ez látható a számokból is. A tavaszi szünetben valamivel több mint 140 ezer gyermek vette igénybe az ingyenes étkeztetést, ami semmivel nem több, mint tavaly nyáron. Ez azt jelenti, hogy nem tudják a szülők, hogy ez nekik jár” – hangsúlyozta az atv.hu-nak a politikus.

A szocialista párt elnökségi tagja úgy gondolja: ha év közben 500 ezer gyerek kap ingyenes étkezést azért, mert valamilyen oknál fogva rászoruló, akkor ennek a félmillió gyereknek a szünidőben is automatikusan biztosítani kellene az ellátást.

Szerinte a kormány szándékosan tett kiskaput a rendelkezésbe, mert nem akarja, hogy kiderüljön: valójában mekkora tömegeket érint az éhezés. Azt is kifogásolja továbbá, hogy nagyon leszűkítették az igénybevevők lehetséges körét. És itt jön vissza a feljebb már említett gyám esete.

Jogszabályokkal tüntetik el a rászorulókat?

„Ma Magyarországon kis túlzással mindenkinek kötelező részt vennie a közmunkaprogramban, de a közmunkások gyereke már nem számít halmozottan hátrányos helyzetűnek.

Pedig annyira nem javult ezeknek a családok helyzete, hogy kikerüljenek ebből a körből, magyarul: jogszabályi módosításokkal csökkentették le a rászoruló gyermekek számát” – vélekedett a politikus, aki szerint azért felháborító az egész, mert néhány milliárd forintból meg lehetne oldani a kérdést. 

Bangóné szerint a másik nagy probléma, hogy az önkormányzatoknak sok esetben nincsenek is meg az infrastrukturális feltételei a szolgáltatás biztosításához, jelesül hiányoznak a meleg ételes konyhák és a főzőkonyhák. „Nem akarok demagóg lenni, hogy mire költ ez a kormány milliárdokat, és mire nem, de a szocialista párt mindig is azon az állásponton volt, hogy az éhező gyermekek megfelelő száma a nulla” – hangsúlyozta a képviselőnő.

Kötelező szólni a szülőknek

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón beszélt arról, hogy idén összesen 5,3 milliárd forintot fordítanak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, hátrányos helyzetű gyermekek tavaszi, nyári, őszi és téli tanítási szünetekben történő étkeztetésére. Tavaly ez az összeg 3 milliárd forint volt, és akkor az önkormányzatoknak még pályázniuk kellett a támogatásért.

Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára pedig a szünidő kezdetekor felhívta a figyelmet, hogy hogy a szünidei étkeztetést az önkormányzat akkor tudja biztosítani, ha a szülők azt kérelemben kérik a település jegyzőjétől. A jegyző kötelessége írásban tájékoztatni a hátrányos helyzetű gyermeket nevelő szülőket a lehetőségről, továbbá a helyi család- és gyermekjóléti szolgálatnak személyesen kell segítenie a kérelem kitöltésében, benyújtásában.

Czibere közölte, erre a feladatra levélben hívta fel a gyermekjóléti szolgáltatók figyelmét, azért, hogy egyetlen rászoruló gyerek se maradjon ki az ingyenes szünidei étkeztetésből. Elmondása szerint az ingyenes étkezést nemcsak azoknak biztosítják, akik az intézménnyel jogviszonyban állnak, hanem azoknak is, akiket például a szüleik nem visznek bölcsődébe.

A kormány egyébként 208 ezer érintett gyermekkel számol, tavaly 142 ezer gyermek étkezett ingyenesen a nyári szünidőben. 

A Magyar Tudományos Akadémia és Magyar Máltai Szeretetszolgálat közös tanulmánya szerint 30-50 ezer gyermek éhezik hazánkban.  

Ennél is megdöbbentőbb adat, hogy legalább a 200 ezerre becsülik azon kiskorúak számát, akik időszakosan nem jutnak élelemhez, ők az úgynevezett kríziséhezők. Ők jellemzően akkor nem jutnak élelemhez, amikor nem érik el az intézményi ellátásokat, főként a hétvégeéken és a szünidőkben. 

Semsei László

 

 
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Június / 2017 >>


Statisztika

Most: 14
Összes: 1804503
30 nap: 21390
24 óra: 607