Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kötelezettségszegési eljárás indul a roma gyermekek iskolai szegregációja okán

roma-kislanyok---klivia.jpgKét törvényt is módosítana a kormány, hogy megfeleljen a roma gyerekek iskolai szegregációját tiltó előírásoknak. Ezek szerint a kötelezettségszegési eljárás mégsem Brüsszel bosszúja, mint ahogy azt eddig szajkózták.

A magyar kormány az egyenlő bánásmódról és a nemzeti köznevelésről szóló törvényeket módosítaná úgy, hogy azok ne tegyék lehetővé a romák iskolai elkülönítését. Információink szerint többek között ezt tartalmazza Trócsányi László levele, amelyet a héten kézbesítettek Vera Jourová illetékes biztosnak. Az igazságügyi miniszter kedden már be is nyújtotta az Országgyűlésnek a jogszabályok módosítására vonatkozó javaslatát. Jourovának tett írásbeli ígérete szerint azok 2017. január 1-jén lépnének hatályba.

Trócsányi László az Európai Bizottság hivatalos figyelmeztető levelére válaszolt, amelynek kiküldésével idén májusban kezdetét vette a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárás a romák oktatási szegregációja miatt. Küldeménye két hónapos késéssel érkezett meg Brüsszelbe, de az egyszeri halasztásra lehetőséget adnak a szabályok.

Az EU végrehajtó testülete azért indított eljárást, mert úgy ítélte meg, hogy a magyarországi törvénykezés és a mindennapos gyakorlat egyaránt sértik az Európai Unió egyenlő bánásmódról szóló irányelvét.

A bizottsági döntésre az EMMI akkor úgy reagált, hogy Brüsszel bosszút áll, amiért a magyar kormány nem akar befogadni migránsokat. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig értetlenül csóválta a fejét: vajon a Bizottság honnan tudja, hogy ki a cigány? Úgy tűnik, hogy az eltelt hónapokban megtalálta a választ.

A magyar kormány válaszlevelében most azt állítja, hogy a tervezett jogszabályi változtatások eleget tesznek az Európai Bizottság által felsorolt követelményeknek, és kellő garanciát nyújtanak a szegregáció tilalmára. A módosítások nyomán lehetetlenné válna a diákok nemzetiségi alapon való elkülönítése vallási alapú vagy egyházi iskolákban. Nemzetiségi oktatásra csak akkor nyílna lehetőség, ha az érintettek ezt kifejezetten kezdeményeznék. A nemzetiségi oktatás színvonala pedig semmiképpen sem maradhatna el az oktatás általános színvonalától — tartalmazzák a benyújtott javaslatok.

Az Európai Bizottság májusban kiküldött figyelmeztető levelében mindenekelőtt az egyenlő bánásmódról, a köznevelésről szóló törvények bizonyos előírásait, illetve a nemzetiségek óvodai nevelésére, illetve iskolai oktatására vonatkozó miniszteri rendeleteket kifogásolta. Figyelmeztető levelében többek között a nyíregyházi Huszár-telepi iskola példájára hivatkozott, amelyet az önkormányzat azért adott át a görög katolikus egyháznak, hogy a roma gyerekeket ott elkülöníthessék.

Brüsszel szerint ez a példa is arról árulkodik: a magyarországi törvényi előírások lehetővé teszik, hogy a roma gyerekek külön iskolában való oktatását a vallási nevelés köntösébe bújtassák.

Az Európai Bizottság a következő hónapokban megvizsgálja és értékeli a magyar kormány válaszait. Információink szerint Trócsányi levele nem ad kimerítő választ egy sor egyéb brüsszeli kifogásra. Többek között arra a Bizottság által széleskörűnek ítélt gyakorlatra, mely szerint "a többségi iskolákban különböző eszközökkel elkülönítik a roma és nem roma gyerekeket", illetve "rendszeresen értelmi fogyatékkal élő gyermekek számára fenntartott speciális iskolákban vagy speciális osztályokban helyezik el" őket. Úgy tudjuk, hogy ezekre a felvetésekre a magyar igazságügyi miniszter egy külön levélben válaszol majd.

Egy eljárás egy éve Az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti egyeztetések a romák iskolai elkülönítéséről több mint egy éve tartanak. Brüsszel először 2015. júniusában tájékoztatta hivatalos levélben Budapestet az aggodalmairól, majd miután nem tartotta kielégítőnek a kormányzati magyarázatokat, idén májusban kötelezettségszegési eljárást indított.

A figyelmeztető levélre érkező választ az Európai Bizottság értékeli, majd dönt a további lépésekről. Ha fenntartja a kifogásait, akkor az eljárást a következő szakaszba léptetve, indoklással ellátott véleményt küldhet a magyar kormánynak.

Halmai Katalin

Fotó: Klívia

 
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Június / 2017 >>


Statisztika

Most: 10
Összes: 1807440
30 nap: 20744
24 óra: 719