Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Javaslat teljes moratóriumhoz az adósságrendezésben

Ezt a javaslatot 2013. március 01.-én készítettem el. Minden parlamenti képviselőhöz elküldtem - nem történt semmi. Mondhatnám azt is: természetesen. .... Egy Pató Pál nemzethez ez így illik. 2 év elteltével a probléma a mai napig ugyanaz: a gyermekek jogait figyelmen kívül hagyják úgy a végrehajtási-, mint az adósságrendezési eljárásokban.

 

TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁST ELŐKÉSZÍTŐ JAVASLAT A MORATÓRIUM TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSIG VALÓ HATÁLYBA LÉPTETÉSÉHEZ

 

Üdvözlöm Önöket!

Engedjék meg, hogy Önök elé tárjam azt a módosítási javaslatomat, mely meglátásom szerint megalapozhatná a kilakoltatási moratórium egészen addig való érvényben tartását, míg a szükséges és vonatkozó törvénymódosítás a végrehajtási eljárások tekintetében meg nem születik.

A gyakorlati tapasztalataimat a végrehajtási eljárások tekintetében és folyamatában 2009 októberétől szereztem eleinte az adós-, később a gyermek érdekvédelem területére is kiterjesztett tevékenységem során.

Tapasztalatom az: a végrehajtási eljárásról szóló összes jogszabály és ezek gyakorlati alkalmazását előíró kormányrendelet megszövegezéséből hiányoznak, illetve nem kellő súllyal vannak említve a gyermekek jogai. Ennek következtében a kilakoltatások alkalmával családok szakadnak szét, hiszen a legtöbb család vagy családba fogadtatja a gyermekét, vagy pedig hatósági gondozásba emelik mellőle a gyermekét, még a kilakoltatás megkezdése előtt. A harmadik eset is elő szokott fordulni, nevezetesen: a kilakoltatott család gyermeke ún. bújtatott gyermekké válik, és az utcán tengődik, a szülővel együtt. A bújtatott gyermekek nem juthatnak orvosi ellátáshoz, vagy iskolai képzéshez sem, nincs biztosítva a lakhatásuk, az élelmezésük, és a személyi higiéniájuk sem.

A gyermekek szociális biztonsághoz, és a családban történő nevelkedéséhez való jogát az államnak szavatolnia kell, szem előtt tartva a gyermekek mindenek felett álló érdekét.

 

Javaslatom 1 – közjegyző és önkormányzatok vonatkozásában:

A végrehajtási eljárás kezdő momentumaként a közjegyzők kiállítják a végrehajtási záradékot, mely alapján a végrehajtó később kiállítja a végrehajtási lapot. Azon a napon, amikor a záradékolás megtörténik, a közjegyzőnek legyen kötelessége riadóztatni a gyermekvédelmi jelzőrendszert. Mégpedig a következőképpen gondolnám ezt: értesítse a záradékolás tényéről az adós lakhelye szerint területileg illetékes jegyzőt, javasolva a kiskorú gyermek/gyermekek védelembe vételi eljárásának a megkezdését.

Ha és amennyiben a gyermek/gyermekek védelembe vétele megkezdődik, az egy évig tart, és további egy évvel meghosszabbítható. Tehát mintegy két éve van a szülőnek arra, hogy a gyermeke lakhatási körülményeit, és tartozásának utólagos rendezését valamilyen formában még meg tudja oldani.

A javaslatnak tartalmaznia kellene azt is: amíg a gyermek védelemben van tartva, a közjegyző értesítése után, mindaddig a végrehajtónak ne legyen lehetősége kiállítania a  végrehajtási lapot, és ezzel együtt a szülő tartozását felgenerálni sokszor a duplájára, vagy még többre azzal, hogy a végrehajtási eljárás ilyen-olyan, több százezres, vagy milliós költségeit a tőke- és kamatköveteléshez boronálják. A végrehajtó kizárólag akkor állíthassa ki a végrehajtási lapot, a közjegyzői záradékolást követően, ha és amennyiben a szülő az önkormányzat adósságrendezési szolgáltatásával (mely szintén 1, illetve 2 évig tart) sem tudta rendezni a tartozását, és a védelembe vétel ideje lejárt.

Miután a védelembe vétel megtörténik, a jegyzőnek további eszköz is rendelkezésre állna ahhoz, hogy a védelembe vett gyermek szülője rendezni tudja a tartozását a végrehajtási eljárásban. Nevezetesen: az önkormányzatok által ezidáig választható szolgáltatásként aposztrofált: adósságrendezési szolgáltatás. Ennek kereteit az állami költségvetés biztosítja abban az esetben, ha a helyi önkormányzat év elején megigényli vonatkozó keretet. Mivel nem kötelező e szolgáltatás nyújtása, így csak nagyon kevés önkormányzat él ezzel a lehetőséggel.

Ezen a téren szintén módosításra volna szükség. Nevezetesen: ha a közjegyző záradékolása után a gyermek a jegyző által védelembe vételre kerül, akkor a szülő azonnal váljon jogosulttá az önkormányzat adósságrendező szolgáltatására. Amennyiben a helyi önkormányzatnál ehhez a szolgáltatásnyújtáshoz nem áll elegendő keret a rendelkezésre, abban az esetben a megyei önkormányzatnál (ahol minden esetben ennek rendelkezésre kellene állnia) ne utasítsák el a szülő ezirányú kérelmét arra hivatkozva, hogy ők nem illetékesek, forduljanak a helyiekhez.

Az adósságrendezési szolgáltatás nyújtása alatt az önkormányzat keresse fel a szülő záradékoló közjegyzőjét, és ne csupán a pénzösszeg egy részletének (melyet pénzösszegben biztosít az önkormányzati adósságrendezési szolgáltatás) megfizetéséről legyen joga tárgyalni, hanem arról is: a tartozás többi részére a szülő kaphasson különös méltánylást igénylő és érdemlő körülmény miatt csökkentett részletfizetési lehetőséget a végrehajtást kérőtől. A csökkentett részletfizetésben történő teljesítést ugyanis a legtöbb bank a szerződés felmondását megelőzően nem hajlandó meghallani és ennek indokait figyelembe venni.

Amennyiben ilyen formában a jegyző (közjegyzői értesítés alapján) védelembe veszi a kiskorút, kötelezze az önkormányzat által működtetett családsegítő-, illetve a gyermekjóléti szolgálatokat arra, hogy az adósságrendezés okán védelembe vett kiskorúak szociális biztonságának újbóli megteremtéséhez keressenek fel alapítványokat, és hozzák létre a kapcsolatot a szülők és az alapítványok között. Ez főként azoknál a családoknál rendkívül fontos, ahol a hitel bedőlését a gyermek, vagy a szülő hirtelen, hosszan és súlyos mértékben való megbetegedése okozta.

Ezzel egyidőben az adósságrendezés okán védelembe vett kiskorúak szüleit mentesítsék a helyi adók megfizetésének kötelezettsége alól. A jegyzőnek van joga és illetékessége meghozni ezt a határozatot.

A jegyzőnek ebben az esetben az is legyen kötelessége, hogy az adósságrendezés okán védelembe vett kiskorúaknak automatikusan az önkormányzat támogassa az óvodai-, iskolai étkezését, ezzel együtt, a szülő külön kérelme nélkül azonnal váljon jogosulttá a rendkívüli gyermekvédelmi- és a lakhatási támogatásra is.

Abban az esetben, ha a záradékolás a gyermek, vagy a szülő súlyos és hosszas betegségéből adódóan készült el (illetve ez volt a hitel nem fizetésének oka), alanyi jogon járjon a szülőnek az ápolási díj, nem mérlegelve az egyéb körülményeket, melyet ennek folyósítására a kormányrendelet előír, tekintettel arra, hogy záradékolás után ezek a kitételek már nem érvényesek. Hiszen egy összegben kötelezettsége a szülőnek a tartozás visszafizetése, mert ennek okán van árverezésre kitűzve az ingatlana.

A beteg gyermek azonnal és haladéktalanul kapja meg a közgyógyellátásban való részvétel lehetőségét, annak a legmagasabb keretét megítélve. Sokszor előfordul, hogy a hitel azért dől be, mert a gyermekgyógyszerekről (ezeken túlmenően még az inzulinról, a rákos betegek gyógyszereiről, a gyógyászati segédeszközökről, a szív- és érrendszeri betegségek gyógyszereiről, stb.) elvették az állami támogatást, ennek okán a szülő inkább a gyógyszerét váltotta ki a gyermekének, és nem a havi törlesztését fizette meg, így került felmondásra a hitele. Mivel a munkabérek nem inflációkövetőek, és nem emelkednek olyan mértékben, mint amilyen mértékben elvonták a támogatásokat, így ugyanannyi keretből jóval nagyobb kiadása keletkezik az adósnak a futamidő alatt. Arról nem is szólva, ha a szülő válik rokkantnyugdíjassá a futamidő alatt. Ezekről az elvileg vis majornak minősíthető esetekről ugyanis egyetlen egy banki szerződés nem rendelkezik.

Az adósságrendezési szolgáltatás keretében (amennyiben rokkantnyugdíjas, vagy rehabilitációs járadékos szülőről beszélünk), az önkormányzatnak legyen lehetősége megkeresni azonnal az ONYF-et, és a szülő számára az évente egyszer adható, folyamatos nyugdíjemelést akár visszamenőleges hatállyal az év elejéig megkérni és megkapni. Ugyanez vonatkozik az évente egyszer adható OEP gyógyszerár támogatásának igénylésének lehetőségére is.

Minderre azért volna szükség, hogy a szülő magasabb bevételre tehessen szert, államilag támogatva, ahhoz, hogy a tartozását utólag rendezni tudja, biztonsággal.

Emellett a jegyzőnek váljon kötelességévé a családok átmeneti otthonával, illetve az anyák szállóival való azonnali kapcsolatfelvétel, ha az illetékességi területére a meghatározott számban, vagy a felett érkezik a közjegyzőtől a záradékolás napján védelembe vételi javaslat. A gyakorlatban ugyanis hatalmas probléma az, hogy elhelyezési lehetőségeket nem találunk anya és gyermeke, vagy a család számára, kilakoltatás előtt. Az elhelyezést biztosító otthonokkal való folyamatos és naprakész kapcsolattartás nem létezik az önkormányzatoknál. Ezt mindenképp fontos volna pótoltatni.

 

Javaslatom 2. – Az önkormányzatok és bíróságok vonatkozásában:

Amennyiben lehetőség lesz a közjegyzői záradékolás napján a gyermekvédelmi riasztórendszer élesítésére, és a jegyző védelembe veszi a gyermeket/gyermekeket, akkor a jegyző jogosultságát az adósságrendezési szolgáltatás nyújtásának lehetőségében bővítsék ki, mégpedig a következőkkel:

Ebben az esetben az önkormányzat részéről az adósság rendezésére kijelölt dolgozónak legyen lehetősége arra, hogy a bíróságon (amennyiben úgy ítéli meg) a szülő szerződésének visszásságait hivatalból jelenteni tudja. (Ezt úgy tudnám elképzelni, mint a kiskorú veszélyeztetése okán hivatalból indítandó bírósági eljárások megkezdését az önkormányzat részéről). Az adósságrendezési szolgáltatások keretében történő keresetek benyújtásai, illetve esetleges fellebbezési költségei váljanak illetékmentessé, azonnali kirendelt jogi képviselő biztosításával. Itt nemcsak a szülő, hanem a gyermekek jogainak képviseletére gondolok első sorban. Mivel kiskorút veszélyeztető szerződés felmondási módról beszélünk, a kiskorúak esetére előírt soron kívüli eljárás váljon ez esetben kötelezővé a bíróságok számára.

Itt első körben csak azt javasolnám, hogy a szerződés felmondásának a jogalapját vizsgálja a bíróság, mégpedig a következő szempont szerint: az adós szülő esetében jogosulti-, vagy kötelezetti szerződésszegés volt-e az oka a szerződés felmondásának. Lévén, ha a bank nem volt hajlandó figyelembe venni a szülő vis major élethelyzetét, ezzel együtt nem adott csökkentett részletfizetési lehetőséget sem, és úgy mond fel, akkor vissza lehet állítani a szerződést a felmondás előtti állapotra.

A többi, ezzel kapcsolatos elképzelésemet én magam is utópiának látom: a szerződés jogszabályoknak való megfelelését, ezzel együtt a tőkekövetelés számítását és a nyilvántartásokat is vizsgálja ilyen esetekben a bíróság. Sajnos, azt hiszem, ezt lehetetlen lesz kérni. Viszont, ha a szerződés felmondását a bíróság az adósságrendezési szolgáltatás keretein belül jogosulti szerződésszegésnek minősíti, akkor a szülőnek nagyobb esélye marad a tartozásának rendezéséhez, mintha ezt nem teszi meg.

Ha a bíróság jogosulti szerződésszegést állapít meg, abban az esetben a bírósági döntés terjedjen ki arra is, hogy a felmondási költségek tőkeköveteléshez való számítása, ezzel együtt a felmondás napjától keletkeztetett késedelmi kamatok is törlésre kerüljenek a tőkekövetelésből. Természetesen a bírói döntéstől kezdődően úgy állítsák helyre a szerződéseket a bankok, hogy a bíróság kötelezze őket arra: a bírói döntés napjától kizárólag forint szerződést hozhat létre az adóssal, és forintban számolhat, kizárólag késedelmi kamatot.

Tulajdonképpen azt szeretném, ha az adóspereken belül külön kategóriát képezhetne az önkormányzati adósságrendezési szolgáltatás keretén belül megindítható peres eljárás, kötelezően kirendelendő gyermekjogi képviselővel az eljáráson belül.

 

Javaslatom 3. – bírósági eljárások:

Ha a bíróságot az önkormányzat kereste meg az adósság rendezésének ügyében, abban az esetben a bíróság a szerződés felmondásának ténye mellett vizsgálja a szerződés típusát is, a következő szempontok alapján:

  • Állami kezességvállalás estén az állam kezesi kötelezettségének megnyíltát. Ezt ugyanis szinte mindig elfelejtik a bankok érvényesíteni.
  • Biztosítással kombinált hitel esetén a biztosítói felelősségvállalás megnyíltát. Ezt is minden esetben elfelejtik a bankok, holott sok esetben a létező legmagasabb biztosítást köttetik meg az adóssal.
  • Lakástakarékpénztárral kombinált hitel esetén a Ltp. elszámolásokat. Ilyen esetekben is sokszor fordul elő az, hogy a Ltp.-t kezelő banktól a hitelt kezelő bankig való átutalás alatt több százezer forint befizetésnek kél lába.

Ezzel együtt az önkormányzati adósságrendezési szolgáltatás megnyíltának ténye széljegyzetben kerüljön bejegyzésre a Földhivatalhoz, a tulajdonlapra.

…..

Bízom abban, hogy a fentiekben felvázolt elképzelésemet nem minősítik utópiának. Már az is nagy előrelépés volna, ha legalább egy részét meg lehetne valósítani.

Tisztán látszik: a jog elmélete és gyakorlati alkalmazása között áthidalhatatlan szakadék tátong Magyarországon. Ez az oka annak, hogy nem tudom azt: van-e esély arra, hogy a fenti elképzelésből törvénymódosító javaslat születhessen. Ha és amennyiben erre esélyt látnak, akkor talán jogalappal lehetne kérni azt a kormánytól: amíg ezek az elengedhetetlenül szükséges módosítások nem születnek meg a jogalkotók részéről, a kiskorúak védelmében és érdekében terjesszék ki, azonnali hatállyal a kilakoltatási és árverezési moratóriumot.

Azt is fontosnak tartom ugyanis, hogy árverezési moratórium bevezetéséről is beszéljünk. Hiszen ha születhet is a témában törvénymódosító javaslat, már akkor is folyamatban vannak a kitűzött árverések. Ezeket ugyanúgy szükséges volna megállítani, mint a jövőbelieket, hiszen jelenleg is vannak veszélyben családok és vannak veszélyben kiskorúak.

Kérem, nézzék el nekem, hogy jogszabályi hivatkozásokkal nem támasztottam alá a javaslatomat, de mindannyian tudjuk azt: a fentiekben hivatkozott rendelkezések léteznek, mint ahogyan azt is tudjuk: a gyakorlatban ezeket eredményesen alkalmazni nem lehet a fentiekben vázolt kiegészítés nélkül.

 

Köszönve megtisztelő figyelmüket maradok tisztelettel:

Dudás Anna 

 

 

 

                                                                                                     

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>


Statisztika

Most: 11
Összes: 1804500
30 nap: 21390
24 óra: 604