Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gyermekbántalmazás 2016.

gyermekbantalmazas.jpg„Az Egyezményben részes államok megtesznek minden arra alkalmas, törvényhozási, közigazgatási, szociális és nevelési intézkedést, hogy megvédjék a gyermeket az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhagyás vagy az elhanyagolás, a rossz bánásmód vagy a kizsákmányolás – ideértve a nemi erőszakot is – bármilyen formájától (...)” (részlet az ENSZ Gyermekjogi egyezményéből)

A bűnügyi statisztika adatait számba véve 2016-ban a kiskorú veszélyeztetése cselekmények száma (1405 ügy) enyhe csökkenést mutatott az előző évben mért hasonló adathoz képest (1516 ügy). 2016-ban összesen 9841 fő áldozattá vált gyerek ügyében járt el a bíróság, a gyerekkel szembeni szexuális visszaélés- és erőszak-bűncselekmények miatt pedig 712 esetben. A hivatalos statisztika a korábbi évek adataihoz képest csökkenő tendenciát mutat. A gyerekekkel szembeni erőszak témájában 2016-ban nem látott napvilágot átfogó, reprezentatív kutatás vagy jelentés. Az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENYÜBS) szerint évente több mint 15 ezer gyerek válik erőszakos cselekmény áldozatává, és „amíg a testi fenyítés egyre jobban visszaszorul, a lelki bántalmazás néhány formáját sok válaszadó nem is tekinti erőszaknak

Továbbra is problémát jelent, hogy nem áll rendelkezésünkre hiteles adat a gyerekekkel szembeni erőszak eseteinek valódi számáról. A magas látencia (rejtve maradás miatt) a bűnügyi statisztika számai nem tekinthetőek irányadónak. 2016 pozitív eredménye volt, hogy az EMMI 5 új protokollt jelentetett meg májusban, amelyek a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetéséről, illetve a bántalmazások esetén alkalmazandó szabályokról is rendelkeznek. A gyermekbántalmazások területén 2016-ban több nagy médiavisszhangot kiváltott eset is történt, amelyek közül kiemelkedik egy súlyos alultápláltság miatt életét vesztett gyerek ügye, ami „gyöngyösi gyermekbántalmazási ügyként” vonult be a köztudatba.

Az esetről ombudsmani jelentés készült, amelynek ajánlásait követve 2016 decemberében az Országgyűlés módosította a gyermekvédelmi törvényt. A családon belül elkövetett gyermekbántalmazások mellett 2016-ban az intézményi (gyermekotthonokban) előforduló esetek dominálták a témával kapcsolatos közbeszédet. Egy-egy kaposvári, makói, kalocsai, bicskei és több budapesti intézmény kapcsán derültek ki gyermekbántalmazást is magában foglaló vissza- élések, valamint erőszakesetek.

Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának legfrissebb Záró észrevételei kiemelik, hogy országosan alig található ingyenesen elérhető szolgáltatás bántalmazott (különösen a szexuálisan bántalmazott) gyerekek számára. A sérülések, traumák kezeletlenek maradnak, gyakran komoly krízist okozva az áldozatnak. Az ellátásban fontos szerepet játszó pszichológusok elérhetősége (száma) is korlátozott – különösen vidéken, illetve a kisebb településeken jelent ez komoly problémát az áldozatsegítésben, gyermekvédelemben.

A testi fenyítés (megalázó bánásmód) elleni védelem joga

A testi fenyítés és a gyerekekkel szembeni megalázó bánásmód 2005 óta tilalmazott Magyarországon, azonban ennek hatása a gyerekek jóllétére nehezen kimutatható. 2016-ban a témában nem készült átfogó jelentés vagy reprezentatív kutatás, hivatalos statisztika vagy adatgyűjtés pedig nem létezik. (Ezt a problémát az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága rendszeresen jelzi Magyarország felé.) Érintette azonban a kérdést az UNICEF korábban már hivatkozott kutatása, amiben a kérdőívet kitöltő válaszadók 83%-a tudta, hogy Magyarországon érvényben van az ENSZ Gyermekjogi egyezménye, mégis minden 5. megkérdezett gondolta azt, hogy a fizikai fenyítést csak formájától függően tiltja a törvény.

A válaszadók 16%-a pedig nem tekintette erőszaknak a pofont. A „testi fenyítés és megalázó bánásmód” kérdését a közbeszédben két eset tematizálta hosszabb ideig 2016-ban: nyáron egy dömsödi általános iskolában a felnőttek lehúzták a gyerekek bugyiját, hogy ellen- őrizhessék, ki piszkított a WC mellé; ősszel pedig egy olyan óvodai gyakorlatot ítélt el az ombudsman (AJBH) a jelentésében, amely során egy óvónő büntetésként rendszeresen összekötözte a „rosszalkodó” gyerekek kezét.

Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága által 2014-ben kiadott Záró észrevételek 34. pontja szerint a gyerekek testi fenyítésének visszaszorítása elsősorban társadalmi, figyelemfelhívó kampányok, a szülőket segítő és támogató programok révén lenne elérhető.

A Jelentés ide kattintva elolvasható.

Mivel a jelentés 2017-ben először készült el, különösen fontosak számunkra a visszajelzések. Az anyaggal kapcsolatos észrevételeket az alábbi e-mail címre várjuk: info@hintalovon.hu. Köszönjük!

Hintalovon Alapítvány

 
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>


Statisztika

Most: 9
Összes: 1806431
30 nap: 20706
24 óra: 578