Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Eltűnőben vannak az emberi jogok Magyarországon?

farkas-bebivel.jpgMinden év december 10.-én ünnepeljük az Emberi Jogok Világnapját.

Hazánkban az elmúlt években egyre gyakrabban fordult elő, hogy csorbultak az alapvető emberi jogaink. Gondoljunk csak arra, hogy sajtó-média szabadság szűkülésével a szabad véleménynyilvánítási jogunkat sem érvényesíthetjük úgy, ahogy azt szeretnénk. Újabban már a facebook is korlátozza időnként a hozzászólókat, amit nehéz megszokni azért is, mert a véleményt formálók többsége nem is ad rá okot, hogy korlátozzák őket. Sőt, ezzel még akadályoztatva vagyunk abban is, hogy az internet szolgáltatást igénybe vehessük, amiért fizetünk.

Az alapvető emberi jogaink nagymértékben befolyásolják az életminőségünket is. Főleg a szegénység, mely a legsúlyosabb emberi jogi kihívás az egész világon. A szociális biztonsághoz való jogra is egyre komolyabban kellene figyelnünk, mert sok százezren élnek mélyszegénységben és tízezrek az utcán. A hajléktalanoknak is biztosítani kellene a lakhatáshoz való jogot, talán még vissza is tudnának kapaszkodni a normális életbe. A szegénység elleni küzdelem közös emberjogi kötelezettségünk.

A betegjogaink érvényesítése is aggályos. Az Európai Betegjogi Charta 14 alapvető betegjoga közül legalább 10 sérül, ha az egyre rosszabb egészségügyi ellátórendszerben nem kapjuk meg időben a megfelelő ellátást. Sőt, a helyzet már drámai, ha maratoni várólistákkal szembesülünk, és gyakran az ellátatlanságba halnak bele az emberek.        

A fogyatékosok, a rokkantak és idősek ellátása krónikus betegként a legnehezebb. Az egészségügyi ellátás hibái mellett ezeket a társadalmi csoportokat az elszegényedés veszélye is fenyegeti.

A rokkantsági nyugdíjak elvonása komoly „érvágás” volt a súlyos betegek számára. Ugyanis, minden átmenet nélkül, pár nap alatt iktatták be az új rokkant-törvény hatályba léptetését 2012. január 1.-én, felkészülési időt sem hagyva az érintettek számára.

A rokkantsági nyugdíjak megszüntetése súlyosan sérti az alapvető emberi jogokat. Ezzel a szociális biztonsághoz való jogok is komolyan sérülnek. A lakhatáshoz, a kiszámítható biztonsághoz való jogok is csorbultak. Az esélyegyenlőségi jogok eltűntek, ha arra gondolunk, hogy a jogtalanul visszaminősített rokkantak sorsa megpecsételődött azzal, hogy a volt ellátásuk (rokkantsági nyugdíjuk) összegét felezték, harmadolták, negyedelték és a kevés pénzellátásból még idősotthonba sem jutnak be, ha ápolásra szorulnak. Az orvosi rehabilitáció hiányosságai is gondot jelentenek.  

A  mentálisan súlyos betegeket a kormány tervei szerint 2016.szeptembertől munkára fognák. Napi 6 órában  "speciális" közfoglalkoztatott bérért dolgoznak, 27 ezer Ft/fő/ hó összegű nettó munkabérért a sajtóhírek szerint. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása diszkriminatív, mert a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerveknél működő munkaközvetítéssel, a betegek, csak speciális munkahelyeken foglalkoztathatók. Ez, sérti a szabad munkavállaláshoz való jogukat is.

Sajnos, nem jár nekik felmondási idő, de álláskeresési támogatás sem!

A méltatlan helyzetüket az is bizonyítja, hogy a Strasbourgi Emberjogi bíróság sem ismerte el a keresetükben felsorolt jogsértéseket, illetve azokat nem tartotta súlyosnak. Ez példátlan az egész Európai közösségen belül is! A magyarországi rokkantak nyugdíj-jogfosztása egyedülálló és alapvető emberi jogaikat még a strasbourgi bíróságon sem ismeri el. A fogyatékkal élő mozgásukban súlyosan korlátozott személyek akadálymentes közlekedésének a biztosítása belátható évtizedeken belül sem teljesül.

A sajtóhírek szerint Magyarországon legalább 100 évet kell várni meg az akadálymentesítés megvalósítására. A baj az, hogy még a határidőket is eltörölték ennek a megvalósításához. Ez esélytelenné teszi ezeket a betegeket arra, hogy normális életet éljenek. A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségi jogai is sérülhetnek, azokat még jobban csorbítanák.

Az Emberi Jogok Világnapján vajon kinek jutnak eszébe ezek  a jogfosztások?

„Történt-e jogi fellépés a testi fogyatékos emberek megalázása miatt?” Morvai Krisztina EP képviselő feszegette ezt a kérdést a magyarországi rokkantak új komplex minősítése során elszenvedett betegpanaszokkal kapcsolatban. Jelezte, hogy olyan szakjogászokra lenne szükség, akik a jogorvoslatok során segítenék a betegek ügyét.

A magyarországi rokkantak méltatlan helyzetét az is bizonyítja, hogy miután a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordultak, ott a panaszukat kezdetben jogosnak ítélték és befogadták, de évekkel később mégsem ismerték el a jogsértéseket? Ez a fajta közöny példátlan az egész Európai közösségen belül is! A magyarországi rokkantak nyugdíj-jogfosztása egyedülálló Európában, de az is, hogy az alapvető emberi jogaikat még a Strasbourgi Emberjogi Bíróság sem ismerte el?

Döbbenetes, hogy egész Európa milyen nyugalommal asszisztál ahhoz az embertelenséghez, ami a magyarországi rokkantakkal történt. Törvények által foganatosítva, és emberjogi jogsértésekkel ötvözve.

Szörnyű emberi sorsok árulkodnak arról, hogy mennyi kiszolgáltatottakká válhatnak az önhibájukon kívül megrokkant emberek, ha kihúzzák alóluk a szociális biztonságot. Az emberi jogok betartásának állami garanciái helyett, jótevő adományozók segítenek például a szociális biztonságukat elveszítőket talpra állítani, miközben ez állami feladat lenne.

A sok tízezer ellátásától megfosztott rokkant közül, elhoztam egy történetet én is magammal, mely az emberségről szól.

Maradjunk mindennap Emberek! Vegyük észre, ha másokon segíteni kell! Nemcsak karácsonykor, még a szürke hétköznapokon se hagyjuk magukra a gyermekeket, az időseket, a betegeket, és a nélkülözőket! Ne hagyjunk senkit az út szélén!

Demeter Éva

 
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Június / 2017 >>


Statisztika

Most: 12
Összes: 1804501
30 nap: 21391
24 óra: 605