Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egy olcsóbb cipő beszerzése is több hónapos projekt

kerdojel.jpgTavaly havi 88 ezer forint volt az egy felnőttből álló háztartás átlagos létminimumértéke, míg a tipikusnak mondható két felnőttből és két gyerekből álló háztartásé havi 255 246 forint – derült ki a Policy Agenda a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) módszertana szerinti számításaiból.

A KSH helyett most a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) prezentálta, hogy mennyi volt tavaly Magyarországon a létminimum. Kordás László, a konföderáció elnöke hangsúlyozta: a létminimum-számítás számukra azért jelent fontos információt, mert a bértárgyalások során meghatározó, hogy mennyi pénzből lehet megélni. Úgy vélte, hogy a KSH ezért is szüntette meg a létminimum-számítását. Így hivatalosan nem derül ki, hogy a dolgozói szegénység hány embert érint, tehát mennyien keresnek kevesebbet a mindenkori létminimumnál. Az MSZSZ ezért döntött úgy, hogy maga végezteti el a számításokat.

Belyó Pál kutatási igazgató elmondta: becsléseik szerint a lakosság több mint negyven százaléka az általuk számított létminimumnál alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik. Azon családok harmadánál ugyanis, amelyekben legalább egy ember dolgozik, az egy főre eső nettó bevétel nem éri el ezt az összeget. A létminimum persze változó – tette hozzá –, mert nagyobb családban a rugalmatlan, alapvetően a lakás fenntartásával kapcsolatos kiadások több fő között oszlanak meg, s a gyermekek fogyasztása is kisebb, ezért például két gyermeket nevelő szülők esetében személyenként alig több mint 54 ezer forintból is meg lehet élni.

Az adatok különben meglehetősen riasztóak. A Policy Agenda – az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudomány Intézet által kidolgozott normatív értékekből kiindulva – azt számolta ki, hogy egy létminimumon élő felnőtt havi alig több mint 24 ezer forintot költ élelmiszerre. Ez napi nyolcszáz forint, de az emberek negyven százalékának ennyire sem telik.

A létminimum-számításba bevont háztartásoknál – amelyeknél az egy főre eső átlag 72 ezer forint – egyébként a kiadások harminc százaléka megy élelmiszerre, 23 százaléka lakásfenntartásra, kilenc százaléka közlekedésre, hat és fél százaléka telefonálásra, öt százaléka egészségügyre, testápolásra, s nem egészen négy százaléka ruházkodásra. Átlagosan és személyenként tehát nagyjából havi három és fél ezer jut például az egészségügyre és testápolásra, s nem egészen háromezer ruházkodásra. Vagyis: négymillió ember számára egy olcsóbb cipő beszerzése is több hónapos projekt.

A szakszervezet szeretné elérni, hogy egyetlen teljes munkaidőben foglalkoztatott se keressen kevesebbet a mindenkori létminimumnál. A 2017-es minimálbérről szóló tárgyalási stratégiát egyeztetik más érdekképviseletekkel is, de az MSZSZ csak akkor ír alá bármilyen megállapodást, ha ezt a célt sikerül elérni. A fizetések ilyen mértékű emelése egy lépcsőben a vállalkozások számára talán nehézséget jelentene, ezért az érdekvédő azt elfogadná, hogy két év alatt érje el a minimálbér a létminimumot. A két érték közötti olló egyébként valamelyest zárulni látszik. Nem túl régen a létminimum húszezerrel haladta meg a minimálbért, most viszont a nettó 73 ezres legkisebb fizetés, illetve a 88 ezer között már „csak" 15 ezer a különbség.

Lencsés Károly

 
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>


Statisztika

Most: 14
Összes: 1805294
30 nap: 21222
24 óra: 806