Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az Alaptörvény és a gyermekjogok viszonya

"Isten, áldd meg a magyart!" - így kezdődik a magyarok alaptörvénye. Szándékosan így, kis betűvel. Hozzáteszem azt is: ... és ne feledkezz el a gyermekekről sem! ...

"Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet."  "Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét." "Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi." "Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot." "Alaptörvényünk jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk."

... Ezek a mondatok és kifejezett akaratok a Magyarország Alaptörvényének bevezetésében olvashatóak. Ezzel szemben az Alaptörvény tartalmának, immáron ötszöri módosításon átesve sem sikerült megvalkósítania a bevezető célkitűzéseit. Miért? Lássuk:

"B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam." - Ennek taglalásába nem merülnék bele, írásom célja nem ez. Azt viszont megjegyezném: azt az országot, amelynek állampolgárait és gyermekeit külön jogalanyként kezelik, ahol az állampolgárok demokratikus és alapvető jogait elvonják, ahol joga csak annak van, akinek pénze is van, ahol a civileket ellehetetlenítik, szót nem kapnak, ahol ismeretlen fogalom a jogbiztonság, ahol a gyermekek alapvető jogairól a jogalkotó nem vesz tudomást, ahol az Alaptörvény egy diktatúra alaköveit fekteti le, azt az országot sem demokratikusnak, sem jogállamnak nem lehet nevezni.

"C) cikk (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására". - Ehhez képest a kormányzó hatalomnak módja és lehetősége van magára, testre szabni a választási eljárásról szóló törvényt.

"E) cikk (3) Az Európai Unió joga - a (2) bekezdés keretei között - megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt." - Megállapíthat. De nem kötelező a magyar államnak azokat be is tartania az Alaptörvény szerint.

"F) cikk (2) Magyarország területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A fővárosban és a városokban kerületek alakíthatók." - A járásokat kifelejtették a felsorolásból, ezek szerint a járásokat az Alaptörvény nem ismeri el. Ehhez képest a segélyezési, az önkormányzati és a közigazgatási rendszert járási hivatalok hatásköreire szabták. Kérdés az, hogy milyen joghatás és felhatalmazás alapján járhatnak el a járási hivatalok, ha maga az Alaptörvény nem ismeri el a létezésüket?

"G) cikk (2) Magyarország védelmezi állampolgárait." - Kitől? Egyetlen egytől volna szükséges megvédelmezni a magyar állampolgárokat: a hiányos és felületes jogalkotástól, ezáltal a szakképzetlen, felületes jogalkotóktól. Tőlük és az általuk okozott kártól ki védi meg a magyart?

"H) cikk (3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét." - Pedagógusokat viszont nem képezi ki a jelnyelv használatára, nehogy integrált óvodai-, iskolai oktatásban kelljen részesíteni a siket- és nagyothalló, illetve súlyos fokon halláskárosodott gyermekeket.

"L) cikk (1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony." - Tehát az élettársi jogviszonyt, mint családi kapcsolat alapvető elemét nem ismeri el. Ezáltal nem ismeri el az élettársi kapcsolatból fogant és megszületett gyermekek törvényes létét sem, ezen gyermekek családi állapotát illegálisnak ismeri el. A magyar állam az Alaptörvénye alapján tehát diszkrimálja a gyermekeket aszerint, hogy szülei össze vannak-e házasodva, vagy csak élettársi kapcsolatban élnek. Ez az állami diszkrimináció kihat a család életére, és szintén negatívan diszkriminálja ezeket a családokat: adózási szempontból, segélyezési szempontból, oktatási-nevelési szempontból, stb.

"(2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást." - Pontosítanék: Magyarország beszél arról, hogy támogatja a gyermekvállalást. A megfogalmazás így pontos egy olyan országban, ahol 2008 óta nem emelték a családi pótlék összegét, hanem megnevezését ketté bontották azért, hogy a családi pótlékot ne támogatásként/ösztönzésként, hanem büntetési tételként tudják alkalmazni. Magyarországon a GYES összegéből egy hónapig egy gyermeket fenntartani, nevelni nem lehet. Mivel a válások száma igen magas hazánkban, a GYES és a családi pótlék összege pedig nem elegendő arra, hogy egy egyedülálló szülő ebből az összegből egy hónapon keresztül fenntartsa önmagát és gyermekét, ezzel együtt biztosítsa a lakhatásukat is, így, az, aki felelősségteljesen gondolkodik, és szülői hátország nélkül él, nem vállal gyermeket. Tehát a pontosítás nagyon ráfér az Alaptörvény ezen cikkelyére, lévén a magyar állam csak beszél arról, hogy ösztönzi a gyermekvállalást, de sem anyagi forrásokkal, sem nappali férőhellyel nem rendelkezik ahhoz, hogy a bébibummot biztosítani tudná.

"(3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza." - Kiegészíésre szoruló mondat ez is: ... amelyet másodrangú jogszabályként olvasztottak egybe az első rangú jogszabállyá avanzsált Polgári Törvénykönyv rendelkezései közé. Ami pedig másodrangú, az nem lehet sarkalatos. A két fogalom kizárja egymást. A jelen helyzet azt mutatja: önálló családjogi törvénykönyv nem létezik Magyarországon, a családjog, mint a Polgári Törvénykönyv része jelenik meg. Az Alaptörvény meg sem említi a gyermekek jogairól, illetve védelméről szóló törvényt, tehát: a családok védelme fontos a magyar államnak, a gyermekek védelme ugyanakkor nem az. Ezért fordulhat elő, hogy a családon belüli erőszaktól a magyar állam nem védi meg a gyermekeket, hiszen még az Alaptörvényben is a családot védi, a gyermekkel szemben.

"O) cikk Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni." - Lefordítva: mindenki önmagáért felelős, egyben felelős az állam jólétéért is. Az állam viszont már nem felelős sem az állampolgáraiért, sem pedig az állampolgárai jólétéért. Ami egyben azt is jelenti: a magyar állam nem felelős a magyar gyermekek jólétéért sem. A gyermekek jólétéért még a gyermek családja sem felelős az Alaptörvény megállapítása szerint, tekintettel arra, hogy mindenki önmagáért felelős. Tehát a gyermek is saját magáért felelős. ...

"R) cikk (1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja." - Kiegészíteném: ... ami azt jelenti: mivel az Alaptörvény, és így  Magyarország jogrendje nem veszi figyelembe sem az élettársak, sem a betegek, sem a szegények, sem a menekültek jogait, sem pedig a gyermeki jogokat, így Magyarország jogrendszerén kívülinek tekintendők az Alaptörvény által nem védett társadalmi rétegek.

"T) cikk (3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel." - Teljesen jogos kijelentés. Mivel hiányos az Alaptörvény, hiányosak a jogszabályok is. Mivel az Alaptörvény szerint nem léteznek a gyermekeknek jogai Magyarországon, így a jogszabályokban sem igazán kerülnek a gyermeki jogok megemlítésre - mert az Alaptörvény ezt így rendeli el.

"I. cikk (1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége." - Ennek betartását senki sem ellenőrzi, a gyermekek emberi jogaira nem vonatkozik. E pont kizárólag felnőtt emberek emberi jogait említi.

"II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen." - A szegényekre és a gyermekekre ez nem vonatkozik.

"III. cikk (1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem." - Hiányolom a megfogalmazásból: Kiemelt figyelemmel csap le a törvény azokra, akik mindezen tevékenységeken családon belül, és/vagy kiskorú sérelmére követik el.

"IV. cikk (1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. 2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. (3) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani.(4) Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kárának megtérítésére jogosult." - felnőttek esetében. Mi a helyzet a gyermek- és fiatalkorú, szabadságuktól megvont tulajdonképpen gyermekek esetében?

"V. cikk Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához." - a gyermekek hogyan védhetik meg ugyanezen jogaikat? Ki védi meg a gyermekeket a személyük ellen érkező támadáskor, kiemelt figyelemmel arra, ha ez a támadás családon belülről érkezik?

"VI. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák." - Kiegészítem: ... de mivel az Alaptörvény O cikke kimondja, hogy mindenki önmagáért felelős, így ezen jogok megsértése esetén jogorvoslati lehetőség nincs.

"VII. cikk (1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához." - Ehhez képest a gyermekeket belekényszerítik a római katolikus iskolák tanai közé azzal, hogy (mivel mindenki önmagáért felelős) az állam már nem hajlandó gondoskodni az oktatásról, így a közoktatás helyét az egyházi iskolai rendszer veszi át. Ami pedig azt jelenti: az Alaptörvényünk szerint a gyermeknek nincs vallásszabadsága Magyarországon. Pedig az Alaptörvény azt is kimondja: "(3) Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek.", mégis egy személyben látják el a közoktatási feladatokat, annak ellenére, hogy szintén az Alaptörvény mondja ki, hogy jogszabály nem írhatja felül az Alaptörvény rendelkezéseit.

"VIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. (2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni." - Kiegészíteném: .... csak a diákoknak nincs joguk sem diák érdekvédelmi szövetség létrehozására, sem pedig békés demonstráció, vagy aláírásgyűjtés szervezéséhez, illetve közérdekű adatigénylés kezdeményezéséhez. Erről az Alaptörvény nem is rendelkezik.

"IX. cikk (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához." - Kiegészíteném: csak a gyermekeknek nincs meg ez a joga, nem véletlenül nem rendelkezik erről sem az Alaptörvény. Gyermeket ugyanis nem hallgatnak meg sem a közigazgatási-, sem végrehajtási eljárásokban, sem a sérelmére elkövetett cselekmények esetén, sem pedig családon belül. A véleményszabadság kinyilvánításának joga nem sértheti más ember jogait, rendben. Itt felsorolja a jogalkotó a mindenféle kisebbségeket, csak a gyermekeket és az ő jogaiknak megsértésére vonatkozó tilalmat felejti ki.

"X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá - a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében - a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát." - Kiegészíteném: ... a tanítás szabadsága a Nemzeti Alaptantervig terjed, a Hoffmann Rózsa által összeállított tankönyvlista erejéig.

"XI. cikk (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez." - Kiegészíteném: ... a szegény családból származó gyermekeknek e joga nem biztosított, tekintettel arra, hogy az Alaptörvény szerint mindenki önmagáért felelős. Ha a szülő nem képes eltartani a gyermekét, annak a gyermeknek nincs joga művelődni, vagy szabadidőt hasznosan eltölteni, hiszen a gyermek eltartásához az Alaptörvény szerint az államnak nem kötelessége segítséget nyújtani (szemben a Nemzetközi Gyermekjogi Egyezmény előírásaival).

" (2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja." - Nagy kérdés: melyik országban? Arról ugyanis nem ír az Alaptörvény, merthogy itthon ezt nem tapasztalhatjuk meg.

"XII. cikk (1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához." - Kiegészíteném: ... a közmunkaprogramon belül.

"(2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson." - Kiegészíteném: .. ennek okán és jogán szünteti meg Magyarország a rokkantsági ellátó- és a nyugdíjrendszert.

"XIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez." - Kiegészíteném: ... csak a gyermekeknek nincs teljes joga ehhez, csak az öröklés töredékére, lévén a saját nagyszülei öröklésének joga megelőzi az övét az új Ptk. szerint. Hiszen a 2014. március 15-től hatályos örökösódési szabályok kimondják: ha én meghalok első- és másodsorban az anyám és a férjem örököl utánam, a gyermekeim csak őket követően, harnadsorban örökölhetnek. ... Az is hiányzik az Alaptrövényből, hogy a gyermek vagyonát és tulajdonát gyámhivatali védelemmel kell ellátni, és a gyermekvagyon kezelőjét évente elszámolásra kellene kötelezni. Joga van a gyermeknek a tulajdonhoz tehát, de az államot érdeke nem fűzi ahhoz, hogy ezt a jogát elsőbbséggel biztosítsa is a gyermek számára, még az Alaptörvény szerint sem.

"XIV. cikk (1) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet." - Kiegészíteném: ... kivéve, ha a magyar állampolgárnak külföldön született gyermeke, házassága megromlott, és gyermekével hazaköltözik. Ebben az esetben ugyanis a magyar állam visszatoloncolja a külföldi házastárshoz a gyermeket. Megteheti, lévén az Alaptörvény a külföldön született, magyar szülővel rendelkező gyermekek jogait nem biztosítja és főként nem védi.

"XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes." - a gyermek viszont nem jogképes ezek szerint. Hiányzik a "mindenki" és "minden ember" után az "és minden gyermek" szóösszetétel. Ebben a megfogalmazásban ugyanis kizárólag felnőtt emberekre vonatkozik a kijelentés.

"(3) A nők és a férfiak egyenjogúak." - ... és a gyermekek???

"(5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket." - "Védi"????

"XVI. cikk (1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. (3) A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását." - az Alaptrövény szerint azonban minden ember önmagáért felelős, ezért a magyar állam ehhez sem a gyermeknek, sem pedig a szüleinek megfelelő állami segítséget nem ad. A szülők gyermekük taníttatásának irányát a Nemzeti Alaptanterv bevezetése óta nem választhatják meg önként, saját belátásuk szerint. Nemcsak a szülők, a tanárok sem.

"(4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni." - amiben az állam nem nyújt segítséget az Alaptörvény szerint. E rendelkezés szembemegy az Alaptörvény fentebb megfogalmazott követelésével, mely szerint mindenki önmagáért felelős. Összeolvasva ezen rendelkezéseket, azt a következtetést tudjuk levonni, hogy az Alaptörvény szerint mindenki önmagáért felelős, tehát a szülő sem felelős a gyermekéért, az állam sem felelős sem a szülőért, sem a gyermekéért, a gyermek viszont felelős szülőjéért. ...

"XVII. cikk (1) A munkavállalók és a munkaadók együttműködnek egymással." - Csak az állam nem működik együtt a munkaadókkal a munkahelyek biztosítása érdekében, hiszen az Alaptörvény erről nem rendelkezik.

"XIX. cikk (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult." - Való igaz. Csak a támogatásaikra szánt keretet és a hozzájutás feltételeit szűkítik hónapról hónapra. Ennek tilalmáról ugynais nem rendelkezik az Alaptörvény, mint ahogyan nem is indexálják ezeket a támogatási formákat az Alaptrövényben.

"(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg." - Való igaz. Csak az önkormányzatok visszaállamosításával az ellátásra az állam már nem köteles. Csak az önkormányzatok amíg önálló fennhatóságuk volt, voltak kötelesek erre az Alaptörvény szerint.

"(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja." - ... Csak egy példát erre, könyörgöm! ...

"XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez." - Kiegészíteném: csak a gyermekek szimulálnak, ezért nem jár szüleinek az emelt családi pótlék abban az esetben, ha krónikus beteg a gyermeke. Az Alaptörvény a gyermekek egészséghez való jogáról nem rendelkezik.

"XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez." - ... csak nem tesz semmit ennek érdekében, ha mélyszegénységben élő gyermekekről van szó. Az Alaptörvény sem kötelezi erre a magyar államot.

"(2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint - helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni." - Kiegészíteném: ... kivéve az ipari katasztrófák és a természeti csapások következtében fellépő állami felelősségvállalás esetén. Ebben az esetben ugyanis az Alaptörvény azon rendelkezése lép életbe, mely szerint mindenki önmagáért felelős.

"(3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni." - ... ők ugyanis már a Parlamentben ülnek.

"XXII. cikk (1) Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa." - Fontos: törekszik a biztosítására, de nem biztosítja ezt a jogot. Így fordulhat elő az, hogy a végrehajtási eljárásokat előíró törvényekből kimaradhattak a gyermekek jogairól szóló rendelkezések, hiszen e jogok vonatkozásában még az Alaptörvényben sem kerülnek megemlítésre. A gyermeknek az Alaptörvény szerint nincs joga az emberhez méltó lakhatáshoz, mivel adósságrendezési szolgáltatást az önkormányzatok már nem biztosítanak a szülei számára, így még a közműszolgáltatások igénybevételéhez sincs joguk. Az Alaptörvény az emberhez méltó lakhatás fogalmánál nem rendelkezik arról, hogy a gyermeknek családjával együttmaradni emberhez méltó lakhatási körülmények között van joga. Magyarországon az Alaptörvény szerint ezekhez bizony nincs joguk a gyermekeknek.

"(2) Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani." - Szintén csak törekszik e jog biztosítására, de nem biztosítja. Éles ellentétben áll az Alaptörvény ezen rendelkezése a valósággal, tekintettel arra, hogy az önkormányzatok nagyobb számban lakoltatják ki a családokat, mint a bankok. Önkormányzati, azaz állami kilkaoltatások esetéről az Alaptörvény nem rendelkezik. Ezzel együtt a kilakoltatási moratóriumok idejét is - szintén a magyar állam - egyre rövidebbre redukálja. Hogy is van ez akkor?

"(3) Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást." - Miközben nem biztosítja a hajléktalan ellátást, vagy a hajléktalanná vált szülő kapcsolattartását a tőle, hajléktalansága okán hatósági gondozásba emelt gyermekével. Az Alaptörvény ugyanis az állami segítségnyújtásról nem, kizárólag a büntetési szankcióról rendelkezik, ami alapján kijelenthető: Magyarország a saját Alaptörvénye szerint már nem jogállam, hanem büntető rendőrállami diktatúra.

"XXIV. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék." - Kiegészíteném: a gyermekeket érintő ügyekben a soron kívüliség elvének kell(ene) érvényesülni. Egy bűnőzőt ugyanis gyorsított eljárásban 8 nap alatt elítélnek, egy gyermek veszélyezetésében pedig 2-3 év alatt sem születik döntés, miközben a gyermeket a tökölő bíró az őt veszélyeztető környezetben hagyja. Ennek ellenére a gyermekeknek az Alaptörvény szerint nincs joga a gyorsított eljáráshoz, amikor az életükről, egészségükről, sorsukról és biztonságukról van szó.

"XXV. cikk Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez." - ... a jog tehát megvan, de a "közhatalmat gyakorló szerv" nem köteles az Alaptörvény szerint a panaszt tudomásul venni, vagy elbírálni. A gyermekek panasztételi jogáról - lévén lex speciális esetről van szó - az Alaptörvény nem rendelkezik.

... A "közhatalmat" pedig egy demokráciában senki sem gyakorlja, egy diktatúrában viszont igen. A demokrácia ugyanis az együttműködésről, nem pedig az alá-, fölé rendeltségről, azaz a hatalom gyakorlásáról szól. Az Alaptörvény első rendelkezései között mondja ki azt: Magyarország demokratikus jogállam. Az Alaptörvény viszont szinte minden rendelkezésében diktatórikus állam benyomását kelti. A gyermekek számára minden bizonnyal az, hiszen közhatalmat gyakorló szervekhez kellene fordulniuk e rendelkezés szerint, nem pedig közigazgatási hivatalokhoz, segítséget kérve és remélve. Az eredményt és a hatékony segítségnyújtást egy hatalom gyakorlótól, el tudjuk képzelni. ...

"XXVII. cikk (1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához." - ... Csak a gyermeknek nincs joga ahhoz, hogy eldönthesse, melyik szülőjével szeretne élkni a válás után. Ezt a bíróság mondja meg neki. A gyermek azt sem dönthetoi el, milyen gyakorisággal szeretne kapcsolatot tartani a tőle különélő szülőjével, mert ezt is a bíróság, vagy a gyámhivatal mondja meg neki..... Az Alaptörvény ezekről az esetekről elmulaszt említést tenni. Ennyit a gyermekek szabad mozgáshoz és véleményszabadsághoz való jogáról.

"XXVIII. cikk (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el." - ... a szakképzett bíróhoz nincs jogunk? A gyermekkenek családjogi bírósághoz nincs joguk?

"(2) Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg." - ... kivéve a gyermek- és fiatalkorúak, akik a bűnösségük kimondása nélkül lehetnek előzetesben, felnőtt bűnözők között. Sokszor az iskolarendőr túlkapásai következtében.

"(3) A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt." - ... a gyermeknek gyermekjogi képviselőhöz nincs joga, erről az Alaptörvény sem rendelkezik, pedig egy gyermek büntetőjogi védelme speciális szaktudást igényel. Az Alaptörvény szerint erre nincs szükség. Arról viszont ugyanakkor rendelkezik az Alaptörvény, hogy trehány védelem esetén a védő nem vonható feleősségre. Egy jogállamban. Egy demokráciában. Hmmm. ...

"(7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti." - ... Kivéve, ha az eljáró bíró pozícióhalmozásainak következtében egyben bíróság elnöki posztját is betölti, ezzel együtt törvényszéki bíró is. Ebben az esetben jogorvoslati lehetőség nincs, ám ezekről a gyakran előforduló esetekről az Alaptörvény nem óhajt rendelkezni. A bírósági eljárásokban nem tiltja az Alaptörvény a pozícióhalmozást, és a korrupciót, pedig a személyi kapcsolati tőke felhasználása az eljáró bírák részéről a korrupció vaskos részét teszi ki. Ez, főleg gyermekek esetében rendkívül káros jelenség, amellett, hogy speciális végzettséget sem ír elő az Alaptörvény a gyermekek ügyeiben eljáró bírák számára.

"XXX. cikk (1) Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez." - Kiegészíteném: ... ugyanakkor az állam nem járul hozzá a családok szükségleteinek fedezéséhez.

"XXI. cikk (1) Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére." - A gyermekek, a fogyatékosok, nők, időskorúak és a rokkantak is? Ha igen, hogyan, milyen minőségben, milyen feladatok adhatóak nekik? Ezekről a speciális esetekről nem rendelkezik az Alaptörvény.

"8. cikk 3) Nem lehet országos népszavazást tartani a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről; b) a központi költségvetésről, c) az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról; f) az Országgyűlés feloszlásáról; j) közkegyelem gyakorlásáról." - Egy demokráciában. Egy jogállamban. ... Ezzel együtt az Országgyűlésnek az Alaptörvény szerint nem feladata a gyermekek fokozott védelme.

"9. cikk (2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka." - Miközben a köztisztségviselők állás- és pozícióhalmozását törvény tiltja. Hogy is van ez? Még az Alaptörvény 12. cikke is azt mondja: "(2) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. " Akkor most ki kivel van? ... Ezzel együtt a köztársasági elnöknek az Alaptörvény szerint nem feladata a gyermekek fokozott védelme.

"15. cikk (1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve,..." - Az Alaptörvény értelmében tehát a kormány nem demokratikusan működő legfőbb irányító szerv, hanem végrehajtó hatalom. Egy demokráciában, hiszen nem diktatúráról beszélünk elméletileg. Kinek a hatalmát/akaratát hajtja végre? Hiszen végrehajtó hatalma a népnek egy demokráciában nincs, ettől demokratikus a demokrácia. ...

"(4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes." - ... A legtöbb pedig az. Büntetési szankció ezért az Alaptörvény szerint nem jár. Nem úgy, mint a hajléktalanoknak azért, mert az utcára kényszerültek. ... Egy demokráciában, az alaptörvényi egyenlő bánásmód biztosítása esetén.

"18. cikk (1) A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját." - ... egy demokratikusan működő kormányban egy személy határozhat a kormány, így az ország politikáját illetően? Az Alaptörvény tehát az egyszemélyi diktatúra bevezetésére hatalmazza fel a miniszterelnököt, miközben demokratikus működési elvről és feltételekről prédikál. Tehát, ha a miniszterelnöknek nem fontosak, nem mérvadóak, és nem számítanak a gyermeki jogok, akkor a kormánynak sem, mert ezt írja elő az Alaptörvény.

"(4) A Kormány tagja tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek, valamint a miniszter a miniszterelnöknek." - És a miniszterelnök kinek felel a tevékenységével okozott esetleges kárért? Erről nem tesz említést az Alaptörvény.

"25. cikk (3) A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz." - Kiegészíteném: kivéve gyermekeket is érintő eljárásokban. A Kúria honlapjáról ugyanis eltűnt 2012-től számítódóan az összes, gyermekeket érintő eljárások kapcsán készített állásfoglalásuk, jogegységi határozatuk, elvi állásfoglalásuk. Már nem lehet a Kúriához fordulni a gyermekeket érintő bírósági eljárásokban felmerülő kérdésekkel, ha polgári eljárásról van szó. Büntető ügyekben sem fordulhat hozzájuk magánszemély, csak jogi képviselő. Most már értem. ... A Kúriának nem kell a gyermekeket érintő eljárásokkal kiemelten és soron kívül foglalkoznia, és egységes állásfoglalásokat kialakítania a bírósági eljárásokban, mert az Alaptörvény nem kötelezi őket erre.

"(4) A bírósági szervezet többszintű. Az ügyek meghatározott csoportjaira külön bíróságok létesíthetők." - Igen. Nagy kérdés, hogy a gyermekeket érintő ügyek tárgyalására miért nem hoznak létre családjogi bíróságokat Magyarországon, külföldi, jó, gyakorlati példák után szabadon? Igaz, erről az Alaptörvény nem rendelkezik.

"29. cikk (1) A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését." - Kiegészíteném: ... gyermekeket is érintő eljárásokba az ügyész a gyermek érdekében és védelmében hivatalból beavatkozik. Erről miért nem rendelkezik az Alaptörvény, ha közérdekből polgári perben is eljárhat hivatalból az ügyész, a gyermekeket ez a védelem miért nem illeti meg?

"30. cikk (1) Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti." - Tehát az alapvető jogok biztosa nem kell, hogy kiemelt figyelmet fordítson a gyermeki jogokra. Legalábbis Magyarország Alaptörvénye szerint. Annak ellenére sem kötelezi őt erre az Alaptörvény, hogy az ENSZ bizottsága már külön is figyelmeztette és kötelezte Magyarországot a gyermekjogi biztos intézményének felállítására.

"(2) Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez." - ... tehát a gyermeki jogokkal kapcsolatos visszásságok nem léteznek az Alaptörvény szerint. A gyermeki jogok egy speciális, önálló, minden mástól különálló jogcsoport, nem azonosíthatóak és nem általánosíthatóak semmiféle más joggal/jogokkal.

"31. cikk (1) Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek." - Szintén nem közigazgatás legfőbb szerveiként, hanem a közhatalom helyi gyakorlóiként, az Alaptörvény szerint. Egy demokráciában. Egy jogállamban. Az az önkormányzat, amelyet közhatalom gyakorlására köteleztek, segítséget, illetve ellátást nem fog nyújtani a rászoruló családoknak, mert a segítségnyújtás és a hatalomgyakorlás fogalmilag és jogilag is kizárja egymást. Alapvető hiba az Alaptörvényben.

Az Alaptörvény 31-35. cikke foglalkozik az önkormányzatok feladataival. Egyik cikkben sem jelenik meg a gyermekek érdekeinek, jogainak, szociális jólétének, lakhatásának, családjával való együtt maradásának védelme, kiemelt önkormányzati feladatként. ...

Az Alaptörvény 36. - 39. cikke a közpénzek felhasználásával kapcsolatban kizárólag az államadósságról rendelkezik, arról nem tesz említést, hogy a szociális-, gyermekjóléti- és az egészségügyi ellátásokra célzott keretet ugyanúgy elkülönít, mint az államadósságra.

"46. cikk (1) A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme." - ... és talán a gyermekek biztonságának védelme, akár pl. a végrehajtási eljárásokban is, vagy családon belül, az miért nem?

Az Alaptörvény 49 - 54. cikkében rendelkezik a különleges és a szükséghelyzetről. E rendelkezések szintén nem gondoskodnak a gyermekek különleges elbírálást/méltánylást igénylő helyzetéről az ország szükségállapotában.

Nincs is több mondanivalóm.

Az Alaptörvény, úgy ahogy van, kukába való, a gyermekeket kizárólag két formában említik meg benne: bébibummot kell produkálni velük, és el kell, hogy tartsák, felnőttként  a szüleiket, ezzel együtt fenn kell, hogy tartsák az államot most és a jövőben is. Örökölhetnek is, de csak a nagyszülei és a szülei öröklését követően. Az Alaptörvény alaposabb áttanulmányozása után magabiztosan kijelenthető az a sajnálatos tény: Magyarországon a gyermekeknek nincsenek jogai. Egyedül az élethez való jogukat biztosítja az Alaptörvény, más jogukat meg sem említi, nemhogy biztosítaná, vagy egyáltalán elismerné. Ennek nagyon egyszerű és törvényes oka van: az Alaptörvény azt mondja: MINDENKI SAJÁT MAGÁÉRT FELELŐS. Mindenki. Még a gyermekek is.

Ez az Alaptörvény egy diktatúra alapköveit fektette le, mert a demokratikus működés alapelveit még hírből sem ismeri.

Ilyen országba, ebbe az országba - rabszolgának - gyermeket szülni nem szabad. A már megszületett gyermekeket pedig minél hamarabb ki kell innen menekíteni.

 

Doody

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>


Statisztika

Most: 13
Összes: 1805294
30 nap: 21220
24 óra: 806