Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A gyermekpornográfia magyar szabályozása nem követi az uniós szabályozást

gyermekkez.jpgA gyermekpornográfia tényállása kiváló példája annak, hogy szigorúbb jogalkotási technikák alkalmazása híján a jogalkalmazó büntetőjogi szabályok kapcsán is arra kényszerül, hogy az európai uniós joganyagot hívja segítségül a Btk. jelentésének megismerése érdekében. A magyar jogalkotó bizonyos típusmegoldásokkal bizonytalanságokat hoz létre, amelyeket teljes bizonyossággal, tiszteltben tartva az európai uniós jogi kötelezettségeket, csupán az Európai Unió joganyagának bevonásával lehet – ha lehet – megfelelően értelmezni.

A vizsgálat a bűncselekménytani kategóriákra koncentrál, abból kimarad a szankciórendszer valamint jórészt az általános részi koncepciók kérdése, ami sokkal inkább az uniós szabályok kritikájává nőhetné ki magát, mintsem segítené a szupranacionális és nemzeti szabályok összefüggéseinek elemzését.

Gyermekpornográfia (Btk. 204. §)

A Btk. a legjelentősebben az immáron szexuális bűncselekményekkel kapcsolatos fejezetet módosította, ennek ellenére a Btk. hatálybalépésével a szöveg nem változott jelentősen.

204. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt a) megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig, b) készít, kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, egy évtől öt évig, c) forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bűncselekményt az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve követi el. (3) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bűncselekményhez anyagi eszközöket szolgáltat. (4) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf műsorban a) szereplésre felhív, három évig, b) szerepeltet, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf felvételen való szereplésre felhív, b) olyan pornográf műsoron vesz részt, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy szerepel vagy ilyen személyek szerepelnek, c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vagy személyek pornográf műsorban való szerepeltetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (6) Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvétel készítéséhez, forgalomba hozatalához vagy az azzal való kereskedelemhez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (7) E § alkalmazásában a) pornográf felvétel: az olyan videó-, film- vagy fényképfelvétel, illetve más módon előállított képfelvétel, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon ábrázolja, b) pornográf műsor: a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal megjelenítő, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvés vagy előadás.”

A módosítás egyik újítása, hogy a készítés enyhébben büntetendő, két évtől nyolc évig tartó szabadságvesztés helyett egytől öt évig tartó szabadságvesztéssel. Ugyancsak újítás, hogy az új rendelkezés (2) bekezdése miatt az (1) bekezdés b) pontjában foglalt magatartások (készítés, kínálás, átadás vagy hozzáférhetővé tétel) minősítő körülményei az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve történő elkövetés.

A pornográf felvétel fogalma a szerkesztési módszertől eltekintve szinte semmit sem változott. A jogalkotó úgy látta jónak, hogy az „előadás” kifejezés beillesztésével bővítse a pornográf műsor fogalmát, ami – a jogalkotói álláspont szerint – a cselekvés kifejezésnél jobban kifejezi a műsor élő jellegét.

A hatályba lépést megelőzően a kihirdetett jogszabályszövegen egyébként még módosított a 2012. évi CCXXIII. törvény 218. § (14) és (15) bekezdése. A módosítás kitörölte a Btk. 204. § (1) bekezdésének c) pontjából a „vagy ezekhez anyagi eszközöket szolgáltat” szövegrészt, amelyet a Btk. 204. § (3) bekezdése ugyancsak büntetett (és büntet máig). A Btk. elfogadott eredeti szövege gyakorlatilag hibásan lépett volna hatályba, különböző büntetési tételeket előírva a 204. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt magatartásokhoz való anyagi eszközök szolgáltatására (két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést és egy évtől öt évig terjedőt ugyanazon cselekményekre).

Meg kell jegyezni azt is, hogy az anyagi eszközök szolgáltatásához való anyagi eszközök szolgáltatása pedig nem tűnik logikusan elkülöníthetőnek a módosítást követően létrejött normatív tartalomtól. Ezen kívül ez utóbbi módosítás a Btk. 204. § (5) bekezdésének b) pontjában foglalt, a gyermekpornográf műsoron való részvétel bűncselekménye esetében is biztosította a jogalkotó a műsorban szereplő gyermekek száma miatt jelentkező esetleges többségi elkövetést kizáró törvényi egységet a „vagy ilyen személyek szerepelnek” szövegrész betoldásával.

AZ EURÓPAI SZABÁLYOZÁSI SZINT

A jelen elemzés a Kerethatározat és az Irányelv közötti átmenetre koncentrál, nem pedig az egyes rendelkezések pontos értelmezésére, amennyiben az egyébként nem szükséges. Bizonyos sajátosságaiban a joganyag nem változott, így mindkét dokumentum a szándékos és jogellenes elkövetést rendeli büntetni, mindkét dokumentum hasonló általános fogalmakat használ, ilyen a kifejezetten szexuális magatartás vagy a nemi szervek fogalma. E fogalmakat a tagállamok bontják ki részletes jogalkotással.

A jogtalanság/jogellenesség követelménye többek között lehetővé teszi, hogy a tagállamok bizonyos körülmények között ne tekintsék jogellenesnek az elkövetést, így például ha a nyomozás során a nyomozóhatóság vizsgál gyermekpornográf anyagokat, azokat tudományos kutatás keretében vizsgálják, azoknak bizonyos körülmények között, bizonyos szintű politikai, irodalmi vagy művészeti értéke van. Ugyancsak változatlan az a tény, hogy valamennyi elkövetés, a számítástechnikai vagy kommunikációs technológiai eszközök használatától vagy mellőzésétől függetlenül a magatartások büntetendők.

Az uniós szabályozás változásának egyik súlyponti kérdését a gyermekpornográfia fogalmának módosítása és a pornográf előadás fogalmának a definícióból való kiválasztása jelentette. A fogalmi változás azért is fontos, mert a szupranacionális módosítás nagyon kifinomult, míg a hazai normák módosítása – a Btk. hatályba lépése – csupán erős értelmezési bravúrokkal tudja azt lekövetni éppen azért, mert a jogalkotó óvakodott a klasszikus hazai fogalmi rendszer megbontásától.

A Kerethatározat világos rendszerben definiálta a gyermekpornográfia három fontos, részben vitatott fogalmi kategóriáját. A 2. cikk b) pontjának (i) alpontja a pornográfia létező gyermek közreműködésével megvalósuló alapformáját testesíti meg, a (ii) alpont az ún. „pszeudopornográfiát” testesíti meg, amely olyan, 18. életévét betöltött személy közreműködésével készült, aki 18 éven aluli személynek tűnik a felvételen míg a (iii) alpont az ún. „virtuális pornográfiát” kodifikálja, azaz az olyan anyagokat, amelyek gyermekpornográf tartalmúak a fenti értelemben, azonban nem konkrét, valós személyekről kerültek rögzítésre (pl. rajz, grafika, festmény, számítástechnikai eszközzel előállított élethű kép, hiperrealisztikus szobor).

A fent említett valamennyi bűncselekményi változat büntetni rendeli a kifejezetten szexuális magatartás tanúsítását vagy az abban való közreműködést. Érdekes módon azonban a gyermek nemi szerveinek vagy szeméremtájékának buja bemutatása csak közvetlenül valós gyermekről készült felvétel esetén volt büntetendő, és azt a szöveg a szexuális magatartás illetőleg a közreműködés részének tekinti (ld. a „beleértve”) kifejezést.

A Kerethatározat nem használ külön definíciót a pornográf előadásra, csupán külön fogalommeghatározás nélkül hivatkozik a pornográf tevékenységre. E fogalomnak a meghatározása tehát a tagállamok feladata volt, azzal, hogy feltehetőleg tanácsos volt a gyermekpornográfia fogalmából kiinduló megfelelő analógia alkalmazása.

Az Irányelv két részre bontja a Kerethatározat fogalmának (i) alpontját, és külön sorolja fel a kifejezetten szexuális magatartást tanúsító vagy ilyen magatartást színlelő gyermeket és a gyermek nemi szerveinek bemutatását. Ezzel és a továbbiakban is felhagy azzal, hogy a nemi szervek bemutatását a szexuális magatartás részének tekintse.

Valamennyi további fordulat vonatkozásában új elemként jelentkezik az „elsődlegesen szexuális cél” megjelölése. Mivel ezt a célt a szabályozás a felvétel és a műsor sajátosságaként jeleníti meg, olyan objektív tényezőről lehet csak szó, amely kiküszöbölhető, amennyiben a felvétel vagy a műsor más elsődleges célt szolgál. Ez azt is jelenti, hogy a mellékesen szexuális célú vagy kihatású felvétel sem meríti ki a tényállást. A fogalom (iii) és (iv) alpontjai továbbra is a „pszeudo-pornográfia” és a „virtuális” pornográfia tényállásait kodifikálják.

A fentieknek megfelelően az Irányelv 2. cikkének c) pontja a következőképp definiálja a gyermekpornográfiát:

„c) „gyermekpornográfia”: i. minden olyan anyag, amely vizuálisan ábrázolja a kifejezetten szexuális magatartást tanúsító vagy ilyen magatartást színlelő gyermeket; vagy ii. gyermek nemi szerveit mutatja be, elsődlegesen szexuális céllal; vagy iii. minden olyan anyag, amely vizuálisan ábrázolja a kifejezetten szexuális magatartást tanúsító vagy ilyen magatartást színlelő gyermeknek tűnő személyt, vagy amely gyermeknek tűnő személy nemi szerveit mutatja be, elsődlegesen szexuális céllal; vagy iv. kifejezetten szexuális magatartást tanúsító gyermek valósághű képei, vagy gyermek nemi szerveinek valósághű képei, elsődlegesen szexuális céllal;”

Az Irányelv már külön definiálja a pornográf előadást. Az Irányelv 2. cikkének e) pontjában a pornográf előadás fogalma a következő formában szerepel: „e) „pornográf előadás”: az alábbiak, többek között információs és kommunikációs technológiák révén történő, közönségnek szóló, élő bemutatása: i. kifejezetten szexuális – valódi vagy színlelt – magatartást tanúsító gyermek; vagy ii. a gyermek nemi szervei elsődlegesen szexuális céllal;”

Az Irányelv különös hangsúlyt fektet arra, hogy kifejezetten megjelölje, a szabályozás büntetendővé nyilvánítja a leírt magatartást a információs és kommunikációs technológiák vagy a magatartás esetleges színlelt jellegére tekintet nélkül. A magyar szabályozás egyik kategóriát sem emelte be a szövegbe, amelyből arra következtethetünk, hogy nem különböztet ezek szerint. Mindazonáltal ez azt is jelenti, hogy az átültetéshez képest korábbi szöveg semmit sem változott, azonban immáron az Irányelvvel összhangban értelmezendő.

… A teljes tanulmány a szerző nevére kattintva elolvasható.

Dr. Némedi Márk

 
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>


Statisztika

Most: 14
Összes: 1804503
30 nap: 21391
24 óra: 607