Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A gyermekétkeztetés ellentmondásai

Egyre több a mélyszegénységben élő, ingyenkonyhára szoruló család. Ráadásul azzal párhuzamosan, hogy mind többen mennének a szegénykonyhára, az önkormányzatok egyre kevesebbet költhetnek szociális támogatásra.

„Sok gyerek el sem jut hazáig az ebédcsomagjával. Már útközben megeszi” – figyelte meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cigánd polgármestere, Oláh Krisztián, aki szerint korábban a családok még szégyelltek ilyen segítséget kérni, ma viszont már egyértelműen örülnek neki. A leghátrányosabb helyzetű települések közé tartozó Cigándon a gyermekek több mint kétharmada jogosult a támogatásra. „A nyárinál is nagyobb gond a téli szünetben meleg ételt juttatni a legkisebbeknek. Ezért a múlt héten azt javasoltam a környékbeli napközis Erzsébet-táborokat meglátogató Czibere Károlynak, a szociális ügyekért és a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárnak, hogy terjesszék ki ezt a lehetőséget a decemberi iskolaszünet idejére is” – számol be egyetértő fogadtatásra talált javaslatáról a polgármester.

Így is minden eddiginél több pénz jut a szociális étkeztetésre. Az idei büdzsé 3 milliárd forint, amelyből másfél ezer településen 141 ezer gyermek kap a szünet tíz hetének hétköznapjain meleg ebédet. Korábban, 2009 és 2013 között évente egységesen 2,4 milliárd forint költségvetési pénz jutott erre a célra, tavaly már 2,6 milliárd, és a mostaninál több település vette igénybe a segítséget. Az egy ebédre jutó támogatás összegét 2013-ban emelte föl a kormány, 370 forintról a máig érvényes 440-re. Míg tavaly 110 ezren, az idén már 141 ezren veszik igénybe ezt a természetbeli juttatást. Ez azonban messze nem elegendő minden rászoruló kiskorú jóllakatására, hiszen félmilliónál is több a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, így elvileg ebédre is jogosultak száma.

Azt, hogy egyre többen kapnak kosztot a szegénykonyhákon, büszkén tálalja a kormányzati sikerpropaganda. Eközben azonban a helyi önkormányzatok egyre kevesebbet fordíthatnak szociális támogatásra. Az Önkormányzatok Szövetségének becslése szerint az idén nagyjából 30 milliárd forintot vett ki a központi költségvetés a települések büdzséjéből. Vagyis a megvonást korántsem kompenzálja a 400 millió forinttal megnövelt ebédtámogatás vagy az, hogy a tavalyi 3 ezer helyett az idén 15 ezer iskolást fogadnak az államtitkár által is megvizitált napközis Erzsébet-táborok.

A nyári ebédtámogatásra pályázni kell, és ahhoz önerő is szükségeltetik, ennek mértéke a település besorolása szerint változik. A leghátrányosabb helyzetű települések minden rászoruló gyermek étkeztetésére megkapják a fejenkénti napi 440 forintot. A „csupán” hátrányos helyzetűek minden ötödik, az ennél tehetősebb települések pedig minden harmadik kosztos költségét kénytelenek az önkormányzati büdzséből állni. Csakhogy az így kalkulált – 20, illetve a 30 százalékot némileg meghaladó – önrész kigazdálkodása is gondot okoz egyik-másik önkormányzatnak.

A harmadik éve változatlan összegű ételnormából lukulluszi lakomára persze nem futja, de a Pest megyei központú TS Gastro Kft. tulajdonosa, Takács Zsolt szerint ki lehet hozni belőle egy ebédet. A közétkeztetésben több konyhát is üzemeltető vállalkozás a nyári étlapjának összeállításakor is az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat előírásait követi: a cukor, só, zsír, tészta minimalizálása mellett a fehér húsok és a zöldség részarányának növelésére törekszik. A cég péceli konyháján éppen csirkepörkölt nokedlivel volt a szociális ebéd, amikor a HVG fotóriportere ott járt. Két tinédzser édesapjaként úgy vélte, hogy egy kisiskolásnak még elegendő lehet egy ilyen adag, a jobb étvágyú kamaszok azonban nem laknak jól vele.

Cegléd városa például távol tartotta magát a versengéstől a kosztpénz megszerzéséért, ám az ennek okát firtató HVG-kérdésre az önkormányzat jegyzője csupán a beosztottjával üzent, hogy „erről nem kívánnak nyilatkozni”. A miskolci városatyák sem törték magukat a támogatásért, holott a városban több mint 4500 gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeket tartanak számon. A városvezetők itt sem voltak túlságosan közlékenyek: a Hajdú online internetes újság kérdésére az alpolgármester azt válaszolta, hogy nem volt számottevő érdeklődés, tavaly csak négyszázan jelentkeztek. Így ebben az évben inkább a perecesi napközis táborra költ az önkormányzat, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek napi háromszori étkezésben részesülnek. Arról már nem szólt a városházi magyarázat, hogy a kéthetes nyári turnusokban megforduló 700 iskolás mit eszik, amikor éppen nem táborozik.

A miskolciakkal ellentétben Galácz György, Balatonmáriafürdő polgármestere nem volt rest támogatásért pályázni azért, hogy a település mindössze két, ebédet igénylő gyereke megkaphassa az ellátmányt. A 1700 fős Nógrádmegyer községben bőséggel akadt jelentkező, 189 iskolás kap ebédet 3,5 millió forint állami segítséggel. „Néhány embernek közmunkát is ad a nyári étkeztetés, az alapanyagok egy részét pedig helybeli termelőktől veszi az önkormányzat” – számol be a támogatás további hasznáról Rácz Béla önkormányzati képviselő. Az általános iskola konyhája főz a gyerekekre és az idősekre is; részben a szociális otthonban élőknek, de azoknak is, akik napi 500-600 forintért befizetnek a menüre. Szegény, munkanélküliség sújtotta vidék ez, míg a település lakóinak a fele roma, a szociális támogatásra rászorulók 25-30 százaléka már nem közülük kerül ki. Mivel iskolaidőben a szociális étkeztetés része a tízórai és az uzsonna is, errefelé ennek kiesését is megérzik a kenyérgonddal küszködők.

Ősztől a bölcsődés és óvodás gyermekek közel 90%-a ingyen étkezhet, ehhez az állam 1 milliárd forint segítséget ad, amire önkormányzatok pályázhatnak. A múlt héten nyilvánosságra hozott eredmény szerint 55 település kapott 1 és 40 millió forint közötti összeget. A nyertesek között legkevesebbel a Borsod-Abaúj megyei Léh községnek kellett beérnie, a legtöbbnek a Pest megyei Tatárszentgyörgy örülhetett.

Két doboz, minőséginek mondható, vagyis érezhetően tejből készült natúr joghurt – erre éppen elég az a 440 Ft, amit 1-1 gyermek napi ebédjére szán az állam. Kijönne ennyiből egyetlen joghurt, egy drágább, magvas stanglival együtt is, ami egy diétázó felnőtt számára vonzó ebéd lehet, ám gyermekek esetében aligha elég tápláló.

Ennél azonban jóval bonyolultabb az óvodai, vagy iskolai menzát vivők élete, nekik ugyanis a 440 forintos keretből nemcsak az alapanyagot kell kigazdálkodniuk, futnia kell belőle a rezsire, és a személyi költségekre is. Így gyakorlatilag tényleg csak pár száz forintos ételek jöhetnek szóba, miközben az interneten már figyelmet kelt az 1 000 Ft alatti kifőzdei ebédmenü is.

Igaz, minden viszonyítás kérdése. Az akciós csirkemell kilója például már 1 000 forintért kapható, ebből egy gyermek nagyjából 6-8 dekagrammot eszik meg, valamilyen körettel. A legolcsóbb megoldás a kilónként 175 forintos krumpli, amiből nagyjából 10 dekagrammot tesz ki egy gyermekadag. A szűkös költségvetést azért a rizs sem fogja felborítani, amit kilónként 229 forintból meg lehet vásárolni. Ugyanezeket a hozzávalókat a piacon beszerezve 1 700 forintos csirkével, és átlagosan 200 forintos krumplival kell számolni.

Az idénygyümölcsök, zöldségfélék, tejtermékek, halak drágábbak, mint a burgonya, meg a tészta. Nyilván ez az oka annak is, hogy a gyermekeknek egy teljes heti ebédmenüt össze lehet állítani anélkül, hogy abba valamilyen szezonális ínyencség, zöldség, vagy gyümölcs belekerülne. Hentestokányt rizzsel, paprikáskrumplit virslivel, káposztástésztát, zöldborsó főzeléket vagdalttal, rántott halat bármikor ki lehet hozni viszonylag olcsón is. Ez csupán a beszerző ügyességén, az alapanyagok minőségén, és az adagok méretén múlik. Mert nagy különbség van az árak között: lehet fél kilogramm margarint venni 199 forintért, vagy ír margarint 800 forintért. Sokat elárul a menzák minőségéről, hogy a gyermekeknek szánt kenyeret többnyire margarinnal kenik meg.

Hvg

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>


Statisztika

Most: 10
Összes: 1804499
30 nap: 21393
24 óra: 603