Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A gyermekek véleményének érvényesülése 2016.

szolasszabadsag---hani-abbas.jpg„A szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban.” (részlet az ENSZ Gyermekjogi egyezményéből)

A gyerekek „legjobb érdekének érvényesülése” átfogóan mutatja be egy országban a gyermekjogok állapotát. Magyarországon 2016-ban csak ritkán találtunk közvetlenül erre az alapjogra való hivatkozást – jellemzőbb az indirekt (értelmező) megjelenése.

Az AJBH azon kevés kivételek közé tartozik, ahol a gyerek legjobb/legfőbb érdekére való hivatkozás mérceként, értelmező jelleggel és közvetlen módon is megjelenik az egyes vizsgálatok során. Erre jó példa a 2016-ban a gyámhatóságoknál dolgozók túlterheltségének vizsgálata nyomán kiadott jelentés, amelyben a biztos megállapította, hogy a gyámható- sági ügyek 90%-ban nem zárhatóak le a kérelem beérkezését vagy az eljárás hivatalból való megindítást követően egy döntéshozatallal; illetve hogy komoly erőforrás- és kapacitásproblémákkal küzd a rendszer. Mindezek következtében az eljárásokban érintett gyerekek védelemhez való joga és legjobb érdeke is sérülhet.

A 2016-os év egyik meghatározó gyermekjogi eseménye volt a Gyermekvédelmi törvény módosítása (1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról). Bár a tervezet a gyerek mindenek felett álló érdekére (legjobb érdek) hivatkozott, a szakmai szervezetek és szakértők mégis tiltakoztak ellene. A törvényjavaslatot bíráló szakemberek egyetértettek a módosítás előterjesztőivel abban, hogy az évben nagy nyilvánosságot kapott tragikus esetek – például az agárdi vagy gyöngyösi súlyos gyermekbántalmazási ügyek – a gyermekvédelmi rendszer hibás működését is mutatják, azonban meg- ítélésük szerint a módosítási javaslat valójában nem alkalmas a tragédiák megelőzésére.

A 2016 decemberében megszavazott módosítás azzal a kockázattal jár, hogy azoktól a szülőktől is elszakíthatják a gyerekeiket, akik nem veszélyeztetik őket, csak nem tudnak együttműködni az egészségügyi vagy oktatási intézmény munkatársaival. A jogszabály megváltoztatása önmagában nem jelent biztosítékot arra, hogy az alapellátásban dolgozók a munkájuk során elég körültekintően járnak el a veszélyeztető magatartás megelőzésében, jelzésében és kezelésében. Ezért fordulhattak elő 2016-ban (és korábban is) indokolatlan kiemelések (főleg a súlyos szegénységben élő és roma családok esetében). A tragédiák hátterében pedig az együttműködés problémáin túl a késedelmes vagy nem megfelelő (nem hozzáértő, nem eléggé intenzív vagy nem a problémákra irányuló) beavatkozás húzódik.

A gyermek véleményének tiszteletben tartása

„Az Egyezményben részes államok az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára biztosítják azt a jogot, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét, a gyermek véleményét, figyelemmel korára és érettségi fokára, kellően tekintetbe kell venni.” (részlet az ENSZ Gyermekjogi egyezményéből)

A véleménynyilvánítás jogának érvényesülése 2016-ban a büntetőeljárások és gyermekbántalmazások vonatkozásában merült fel markánsan. A leglátványosabb megnyilvánulása azonban mégis a diákok által megfogalmazott nyílt kritika megjelenése és az oktatási reformot sürgető mozgalmakban való diákrészvétel volt.

Ennek a jognak a gyakorlása nem alakult konfliktusmentesen. A 2016. évi Diákparlamentben az egyik résztvevő gyerek véleménynyilvánításhoz való jogának megsértése később nagy nyilvánosságot is kapott: „Bradánovics Bendegúzra akkor szóltak rá, mikor dilettánsnak nevezte az oktatásirányítást, mint a fiatalember elmondta, ki kellett húzni a kritikus részeket, ami sértette az adott hatalom csőrét«. A diák azt mondta, bár maga döntött arról, mit vesz ki a szövegből, próbált minden olyat, ami a legkisebb mértékben is sértő lehet bárki számára, mert nem akarta, hogy még egyszer elvegyék tőle a mikrofont.”

Pozitív eredménynek számít a 12. cikk érvényesülésével kapcsolatban, hogy 2016-ban Szombathelyen megkezdte működését az első olyan magyar intézmény, ami az izlandi Barnahus („Gyerekház”) modellt tekinti közvetlen mintának. A helyi együttműködésen alapuló, a gyerek legjobb érdekét és a gyerek véleményének érvényre jutását biztosító módszer a büntetőeljárásokban a bántalmazás (elsősorban a szexuális erőszak) áldozatává vagy tanújává vált gyerekek védelmét szolgálja az ismételt viktimizációtól (áldozattá válástól).

Szintén egy bünetőeljárás kapcsán – a bicskei gyermekotthonban történt szexuális visszaélések gyanújának nyilvánosságra kerülése után – hívta fel a figyelmet az AJBH arra, hogy a gyerekek jelzéseit a gyermekvédelmi jelzőrendszer nem veszi komolyan. A biztos utóvizsgálatot rendelt el 2016-ban, mert a gyermekotthonban felmerült szexuális visszaélések kivizsgálása során már 2012-ben számos probléma merült fel: a jelentés szerint a gyerekekkel foglalkozók közül többen tudtak a szexuális bántalmazás gyanújáról, azonban a gyerekek valódi segítséget nem kaptak.

Az ombudsman arra is felhívja a figyelmet, hogy nem beszélhetünk a gyerekek véleménynyilvánításhoz való jogának valódi érvényesüléséről, ha az általuk elmondottaknak nincs következménye, ha azt senki nem veszi komolyan, vagy csak formálisan kezelik. A családjukon kívül, állami gondoskodásban élő gyerekek véleményének figyelembe vételére és jogaik érvényesülésére a gyermekjogi képviselők rendszere az egyik biztosíték.

2016 pedig változást hozott a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyerekek jogvédelmét ellátó gyermekjogi képviselők szervezeti hátterében. Egy 2016-ban elfogadott kormányrendelet értelmében 2017. január 1-jétől a beteg-, ellátott- és gyermekjogokkal kapcsolatos állampolgári jogok érvényesítéséért felelős szervezet (OBDK) beolvadt az Emberi Erőforrások Minisztériumába (EMMI), ezentúl az OBDK feladatait önálló szervezeti egységként az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) látja el. A következő években dől majd el, hogy ez a struktúra garantálja-e, hogy függetlenül láthassák el a családjukon kívül nevelkedő gyerekek gyermekjogi képviseletét.

A Jelentés ide kattintva elolvasható.

Mivel a jelentés 2017-ben először készült el, különösen fontosak számunkra a visszajelzések. Az anyaggal kapcsolatos észrevételeket az alábbi e-mail címre várjuk: info@hintalovon.hu. Köszönjük!

Hintalovon Alapítvány

Fotó: Hani Abbas

 
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>


Statisztika

Most: 9
Összes: 1805295
30 nap: 21213
24 óra: 804