Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ötvenezerrel kevesebb gyermek kap segítséget a gyermekjóléti szolgálatoktól

depresszio.jpgA most nyilvánosságra hozott adatok szerint 2014-ben 139 ezer gyermeket tartott veszélyeztetettként nyilván a gyermekvédelmi rendszer.

A számok drámai folyamatot takarnak: 2012-ben még 190 ezer, 2011-ben pedig 200 ezer gyermek minősült veszélyeztetettnek, vagyis három év alatt 30 százalékkal, 60 ezer fővel csökkent azoknak a gyereknek a száma, akiket kiemelt figyelemmel kísérnek és gondoznak a gyermekjóléti szolgálatok. A védelembe vett gyerekek száma is hasonló arányban csökkent, három év alatt 29 ezerről 22 ezerre apadt a számuk.

(A veszélyeztetettségnek az olyan magatartás vagy mulasztás következtében kialakult állapotot nevezzük, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Ha a gyámhivatal nemcsak veszélyeztetettnek minősíti, de védelembe is veszi a gyereket, akkor ezzel annak családját kötelezi a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködésre – a szerk.)

Az adatok természetesen nem azt jelzik, hogy két év alatt drasztikusan csökkent volna a bántalmazott vagy elhanyagolt gyermekek száma. Ellenkezőleg, a hatáskör-átcsoportosítások és átszervezések káros hatásait mutatják.

A járási rendszer 2013. évi bevezetésével ugyanis valamennyi gyermekvédelmi hatáskör – a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megítélésén és a hátrányos helyzet megállapításán kívül – a jegyzőktől a járási gyámhivatalokhoz került. A települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladata lett a gyermekjóléti szolgálat fenntartása, amelynek elsődleges szerepe van a gyermekeket veszélyeztető problémák megelőzésében, illetve megoldásában.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Gyermekesély című kiadványában azonban rámutat: a gyermekjóléti szolgálatok országos lefedettsége 2014-ben ugyan közel 99 százalékos volt, ám a szolgálatok gondozási tevékenységéhez csak a települések ötödén lehetett helyben hozzáférni. A többi 2351 település egy részén csak heti egy-két alkalommal volt elérhető a gyermekjóléti szakember, máshol pedig az érintett családoknak kellett egy másik településre utazniuk a gondozásért cserébe, ami egy elhanyagoló vagy bántalmazásban élő családtól finoman szólva is magas elvárásnak tűnik. 2014-ben 643 gyermekjóléti szolgálat működött országszerte, 2005-ben még közel 1500.

A kutatók megjegyzik, a rendszer látóköréből kikerült több mint 50 ezer gyermek esetében felmerülhet a szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség kérdése. A legnagyobb veszélyben a kistelepüléseken élő, veszélyeztetettségnek kitett gyermekek vannak, hiszen a helyben nem vagy csak korlátozottan hozzáférhető gyermekjóléti ellátás mellett sok esetben még a gyermekvédelmi jelzőrendszer egyéb szereplői (óvoda, iskola, orvos) sem elérhetők. Előfordulhat, hogy a gyermek lakóhelyéhez képest egy másik településre jár iskolába, amely egy harmadik település gyermekjóléti szolgálatának tehet jelzést – jegyzi meg a KSH.

A 2014-ben a gyermekjóléti szolgálatok látókörébe került, mintegy 140 ezer veszélyeztetett kiskorúnál az esetek 62 százalékában a környezeti problémát jelöltek meg a veszélyeztetettség fő okaként. A kiskorúak 5 százaléka bántalmazás, 17 százaléka elhanyagolás miatt volt veszélyeztetett. A környezeti gondokon belül a nevelési problémák (21 százalék), a szülők és a család életvitele (21 százalék), valamint a családi konfliktus (13 százalék) voltak a veszélyeztetettség vezető okai. Az alapproblémákhoz szinte minden esetben egyéb veszélyeztető tényező is járult, így egy-egy gyermeknél átlagosan három problémát regisztráltak a szakemberek.

A veszélyeztetettség észleléséhez és a probléma orvoslásához a gyermekjóléti szolgálatok mellett az egyéb szakemberek jelzései is nélkülözhetetlenek. A szolgálatok jelzőrendszert működtetnek, együttműködve többek között az óvodákkal, iskolákkal, háziorvosokkal, rendőrséggel. A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak feladata a gyermek veszélyeztetettségének figyelése és kezelése, különösen a gyermek bántalmazásának, elhanyagolásának feltárása.

A jelzőrendszer tagjai közül évek óta a legtöbb problémát az óvodák, iskolák észlelik, az összes jelzés körülbelül 40 százaléka tőlük származik. Nagyjából minden harmadik jelzést az önkormányzatok jegyzői küldik. A védőnőktől csupán a jelzések 7,5 százaléka, míg az állampolgároktól négy százaléka érkezik. A szolgálatokkal történő kapcsolatfelvétel 2014-ben minden második gyermek esetében a jelzőrendszer kezdeményezésére indult. Ez 2010-ben még csak minden harmadik gondozási esetre volt jellemző, vagyis egyre nagyobb a felelősség az iskolán és az orvosokon.

A legtöbb veszélyeztetett gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben (rgyk) részesülők közül kerül ki. Ilyen ellátásra több mint 494 ezer gyermek (minden ötödik kiskorú) és fiatal felnőtt volt jogosult 2014-ben. A kedvezményre azok a gyerekek jogosultak, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 százalékát, egyedülálló szülő vagy tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 140 százalékát. Az országos átlagot jelentősen meghaladó számban élnek rgyk-ra jogosult gyerekek Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében, négy-ötször annyian, mint Budapesten. A leghátrányosabb helyzetű megyékben minden harmadik gyermek támogatásra szorul.

A veszélyeztetett gyerekek aránya Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Nógrád és Baranya megyében a legszámottevőbb. A kiskorúak problémás viselkedése miatti veszélyeztetettség a nagyobb településekre jellemző inkább, Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Budapesten jelenik meg nagyobb arányban. A gyermekek egészségi problémái a fejlettebb térségekben, elsősorban Pest és Veszprém megyében okoznak a leggyakrabban veszélyeztetettséget.

A KSH megjegyzi: a gyermekjóléti rendszer sikerességének egyik fokmérője lehet, hogy míg ezerből 81 gyermek veszélyeztetett, addig ezerből csak 13 kiskorú védelembe vett. Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében az 50 tanórát meghaladó igazolatlan hiányzás miatt vesznek az átlagnál több gyereket védelembe. Hajdú-Bihar és Baranya megyében a gyermekek által elkövetett bűncselekmények, illetve utóbbiban a kiskorúak bántalmazása miatti védelembe vétel is az országos átlagot jóval meghaladó mértékű.

Idén januártól a család- és gyermekjóléti szolgáltatás működtetése minden településen kötelező önkormányzati feladat lett, és minden járási székhelyen gyermekjóléti központot kell létrehozni, amely a szolgálatok működését összefogja, ellenőrzi. Eddig 48 gyermekjóléti központot finanszírozott az állam, ezek számát januártól megötszörözték. A változtatás célja a gyermekvédelem megerősítése, a párhuzamos ügyek egyesítése, a veszélyben lévő gyermekek hatékonyabb kiszűrése.

Farkas Melinda

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 02. 11.

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>


Statisztika

Most: 11
Összes: 1805294
30 nap: 21219
24 óra: 806