Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Megtörtént - Az apa párkapcsolatban a járási gyámhivatal vezetőjével

A beadvány szerint a panaszos 2008-ban elvált a férjétől. Volt férjével kötött – a bíróság által jóváhagyott – egyezségük alapján az 1999-ben született közös gyermeküket ő nevelte. Az apa kérésére a gyámhivatal 2013 januárjában eljárást indított a kapcsolattartás végrehajtása tárgyában. Figyelemmel arra, hogy az apa párkapcsolatban él a járási hivatal vezetőjével, mind az első, mind a másodfokon eljáró gyámhivatal kérte az ügyintézésből való kizárását, eljárásukat a döntésig felfüggesztették. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a gyámhivatalhoz 2013. április 4-én érkezett végzésében a kizárásnak helyt adott.

Az apa 2013. április 10-én kelt, a gyermek nem megfelelő felügyeletére vonatkozó írásbeli jelzésére az ügyintézésből kizárt gyámhivatal intézkedett.

A beadvány tartalmazta azt is, hogy az apa 2013. április 10-én értesült a panaszos április 5-e és 12-e közötti külföldi tartózkodásáról. Az apa az esti órákban meglátogatta fiát. Ekkor a gyermek felügyeletét ellátó házvezetőnővel is találkozott. 2013. április 11-én írásban és szóban is kérte a gyámhivatalt a körülmények vizsgálatára. Kérte továbbá, hogy ha a gyermek nincs megfelelő felügyelet alatt, fiát helyezzék el nála. A beadványt a gyámhivatal 2012. április 12-én iktatta.

A panaszos sérelmezte, hogy a hatóság jegyzőkönyvet nem vett fel az apa kéréseiről és már 2013. április 11-én a délelőtti órákban telefonon érdeklődött a gyermek osztályfőnökénél. Ezen kívül a kizárást kérő első fokú gyámhivatal vezetője és ügyintézője a délutáni órákban a panaszos lakóhelyén helyszíni szemlét tartott, a gyermeket meghallgatták, az eljárási cselekményekről őt nem értesítették, hivatalos minőségüket nem igazolták. A gyermek úgy érezte, hogy az eljárás során meghurcolták, megalázták, megfélemlítették.

A panaszos megítélése szerint a gyámhivatal a járási hivatal vezetőjének utasítására, részrehajlóan és elfogultan járt el. A gyámhivatal a gyermek veszélyeztetettsége hiányában ideiglenes elhelyezése iránt eljárást nem indított, az ügyet 2013. április 15-én tájékoztató levéllel zárta le. A panaszos álláspontja szerint ezzel sérült a jogorvoslathoz fűződő joga.

A Ket. az alapelvek között rögzíti a jóhiszemű eljárás elvét, a hatáskörrel való visszaélés tilalmát, az ügyféllel való együttműködés követelményét. A hatóságot az érintett kiskorú érdekeinek fokozott figyelembevételével való eljárási kötelezettség terheli. A gyermek „mindenek felett álló” (legfőbb) érdekét figyelembe vevő eljárás a Gyermekjogi Egyezménynek és a Gyvt-nek egyaránt egyik meghatározó alapelve.

Az előzőekben idézett alapelvek alapján a gyámhivatal a gyermek veszélyeztetettségére utaló jelzéseket nem hagyhatja figyelmen hívül, azonnali intézkedést igénylő esetekben soron kívül kell eljárnia. Álláspontom szerint az apa beadványa alapján azonban nemhogy azonnali intézkedést igénylő helyzet, de a gyermek veszélyeztetettsége sem merült fel. A beadvány és az apa szóbeli előadása szerint a gyermek nem volt felügyelet nélkül, az apa a gyermeket veszélyeztető, sürgős, azonnali intézkedést igénylő rendkívüli eseményről nem számolt be, csupán azt írta, hogy a fia felügyeletét ellátó személyt nem ismeri.

Álláspontom szerint a gyermek érdekében állt, hogy az ügyintéző telefonon érdeklődött az osztályfőnöktől. A pedagógus intézkedésre okot adó eseményről nem számolt be, az pedig, hogy a gondozó szülő nem jelezte az iskolának az egy hetes külföldi tartózkodását, önmagában nem adott alapot további eljárási cselekményekre. A gondozó szülő telefonszáma – a korábbi eljárásokra tekintettel – a gyámhivatal előtt vagy ismert volt, vagy azt a gyermek osztályfőnökétől megtudhatta volna. Álláspontom szerint az anya feltételezhető nehéz elérhetősége miatt mellőzött értesítése megalapozottan nem indokolható.

Megállapítható, hogy a gyámhivatal az ügyben hatósági eljárást nem indított, de hatósági eljárási cselekményeket végzett (helyszíni bejárást tartott, környezettanulmányt készített, meghallgatta a gyermeket, tanúként a felügyeletét ellátó személyt). A hatóság a helyszíni szemléről készített jegyzőkönyv és a gyermek veszélyeztetettségének hiányát megállapító levele tárgyaként a kiskorú ideiglenes hatályú elhelyezését jelölte meg, vagyis az eljárás formális megindítása nélkül hatósági eljárást folytatott. Az ügyben jogorvoslattal megtámadható döntést azonban nem hozott, eljárását tájékoztató levéllel zárta le.

Megállapítom, hogy a gyámhivatal eljárásával hatáskörét túllépte, megsértette a jóhiszemű eljárás elvét, a hatáskörrel való visszaélés tilalmát, valamint az ügyféllel (a panaszossal) való együttműködés követelményét. Összességében a járási gyámhivatal eljárása visszásságot okozott a jogállamiság elvéből eredő jogbiztonság követelményével, valamint a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való alapjoggal összefüggésben.

A panaszos azon állítása, mi szerint a gyámhivatal a járási hivatalvezető utasítására, részrehajlóan járt el, továbbá, hogy az eljárás a gyermek számára megalázó, ezáltal gyermeki jogokat sértő volt, valamint a kormánymegbízott válasza közötti ellenmondás feloldására ombudsmani eszközökkel nem volt lehetőségem. Ezért e tekintetben alapvető joggal összefüggő visszásság megállapítást mellőztem.

A teljes és részletes Jelentésért katt ide.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>


Statisztika

Most: 10
Összes: 1804499
30 nap: 21393
24 óra: 603