Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Küzdelem a halálos kórral, és a hatósággal

kerdojel.jpgA kerekegyházi Nyári József tizenkét éve küzd kislánya életéért. A sors úgy hozta, hogy ezt a harcot ma már a felesége nélkül kell vívnia. Pár napja azonban a gyermekvédelem úgy döntött: József nem jó apa, csak mert a munkája miatt egy éjszakára az otthonukban magára hagyta a 14 és fél éves Virágot. Másnap – egy bejelentésre hivatkozva – a családsegítő emberei elvitték a kislányt a házból. Az apa a múlt héten kiült a másodfokon eljáró kecskeméti családsegítő épülete elé, hogy így tiltakozzon az eljárás ellen.

– Addig maradok itt, amíg el nem érem, hogy többé ne fordulhasson elő ebben az országban, hogy bármiféle vizsgálat nélkül elvihessenek egy gyereket a szülőjétől. Követelem, hogy érdemben vizsgálják ki az ügyemet, és aki hibázott, vállalja érte a felelősséget – mondja Nyári József. A férfi nemcsak saját magáért ült ki a kecskeméti családsegítő épülete elé, hanem szeretne más embereken is segíteni, mint mondja, valamennyi érintett családért tüntet.

– Fuvarozó vagyok, éppen dolgoztam – idézi fel a történteket Nyári József. – Németországba kellett mennem, de indulás előtt itthon mindent elrendeztem Virággal kapcsolatban. A szomszéd két percre lakik, őt bármikor felhívhatja. Viri 14 és fél éves, életében először maradt otthon egy estére egyedül. Nem történt semmi baj, reggel beszéltünk. Mondta, hogy fogat mosott, bevette a gyógyszereket, és várja az iskolabuszt. Délután felhívtak a családsegítőtől: bejelentés érkezett hozzájuk, hogy Virág éjszaka egyedül volt otthon. Elmondtam részletesen mindent, majd kérdeztem, rendben van-e, ha még 3 és 6 óra között egyedül van. Azt mondták rendben, ehhez képest fél ötkor érte mentek. Mire hazaértem, a lányom sehol. A gyermekvédelem két embere vitte el. Még az édesanyját sem keresték, egyszerűen elhelyezték a nővéremnél. Ő volt a bejelentő, akitől egyébként Virágot eltiltottam – panaszolja az apa.

A tiltás nem véletlen, az apa szerint a testvére korábban nagyon sokat segített neki, de ő és az élettársa rossz hatással vannak a gyerekre.

– Tudom, hogy Virág imádja a nagynénjét, nyilván egy gyerek szereti, ha nincsenek elvárások, kötelezettségek. De ez nem jó neki – mondja az apa. Annyira megviselték a történtek, hogy csak hétórás késéssel tudta leszállítani a Németországból hozott árut a megrendelőnek. Így veszélybe került a munkája, amely lehetővé teszi, hogy mindent megadjon Virágnak.

Nyári József és Virág története messzire nyúlik vissza. A kislánynál két és fél évesen diagnosztizálták a rák egyik legagresszívabb fajtáját, ráadásul 4-es, vagyis nagyon előrehaladott stádiumban. Öt százalék esélyt adtak a túlélésre. József felkereste az akkor legmegbízhatóbbnak mondott orvost, akinek segítségével kinyomozta, hol tartanak legelőrébb a betegség gyógyításában. Ez a bécsi Szent Anna Klinika volt, oda vitte Virágot. Egy ottani magyar altatóorvos tolmácsolásával konzultáltak, ettől kezdve rendszeresen jártak ki Bécsbe.

Virág az összes létező terápiát megkapta, ötévnyi nyugalom után mégis áttétek jelentkeztek. Saját és idegen donoros csontvelő-transzplantációja is volt, utóbbinál apja volt a donor. A legfrissebb leletek alapján Virág jól van. Az apa pillanatokra megkönnyebbül, boldog, amikor egy-egy negatív lelet kerül a kezébe. Már a fél világot bejárta a kislánnyal, ahová csak tudja, viszi magával, iskolai szünetekben Nizzát és Koppenhágát is megmutatta neki.

Nem csupán a betegséggel kell megküzdeniük. A kislány édesanyja három éve besokallt, otthagyta őket. A bíróság először nála helyezte el Virágot, de az anya egy évvel ezelőtt lemondott a kislányról. Az apának egyszerre kellett megoldania, hogy vigyázzon lányára és biztosítsa a megélhetésüket. Ebbe bukott bele, vagyis emiatt vitte el tőle a gyermekvédelem Virágot, miután nővére feljelentést tett a családsegítőnél. A nő nem kívánt nyilatkozni, és azt kérte, ne is keressük többet.

– Akkor, amikor Virág  kockázatos transzplantációjához a beleegyezésemet adtam, senki sem emelt kifogást, most, amikor 14 és fél évesen egy éjszakára egyedül hagytam, a hatóság azonnal gondatlannak kiáltott ki. Az ominózus éjszakán a szomszédom addig a lányommal maradt, míg el nem aludt, aztán beriasztózta a házat – mondja az apa. – Másnap jött a két hatósági ember a nővéremmel, megvárták, amíg Viri hazaér, majd elvitték. Persze hogy egy kiskamasz azt mondja, jó neki azok között, akiknél azt csinál, amit akar. A testvéremnek nincs munkája, kamionos barátja pedig a társaságával kocsmába viszi a lányomat. De neki ez nem tesz jót, ezen vesztem össze a testvéremmel – teszi hozzá a kecskeméti gyámhivatal előtt tüntető apa. Nem érti: annyi történetet hallani arról, hogy egyes szülők elhanyagolják, éheztetik, koszosan járatják iskolába a gyereküket – mégis legfeljebb figyelmeztetik őket.

A Kerekegyház és Térsége Család- és Gyermekjóléti Szolgálatánál (ennek felettes szerve a kecskeméti családsegítő) nem akartak nyilatkozni az ügyben. Az osztály vezetője csupán annyit közölt: kollégái törvényesen jártak el.

Gyurkó Szilvia jogász, az UNICEF korábbi gyerekjogi igazgatója, a Hintalovon Alapítvány vezetője szerint sok kérdést vet fel az eljárás.

– Magyarországon semmiféle szabályozás nincs arra, hogy mennyi ideig szabad egy gyereket egyedül hagyni. Csak annyit írnak elő a jogszabályok, hogy a gyerek nem lehet kitéve veszélynek, és ez idő alatt a szülő felelőssége, ha bármi történik gyermekével. Minden ilyen esetben mérlegelni kell tehát a gyerek életkorát, az egyedüllétből eredő kockázatokat, fennállt-e veszélyeztetés, és azt is, hogy a szülő gondatlanságából eredő magára hagyásról van-e szó. Az apa által elmondottakból úgy tűnik, hogy a szakemberek ezeket a szempontokat nem mérlegelték, így kérdéses, hogy az eljárás megfelelt-e a legfőbb szempontnak: a gyermek érdekének – mondja Gyurkó Szilvia, hozzátéve: ha olyan kérdésről van szó, amelyben nem egyértelműek a szakmai szabályok, akkor egyaránt megvan a kockázata az alul- és a túlreagálásnak is.

– Volt már több ilyen eset is, amikor a felnőttek és a gyerek közötti érdekellentét vezetett a gyermekvédelem beavatkozásához. Fontos tudni, hogy a gyerekeknek joguk van elmondani a véleményüket az őket érintő ügyekben, így arról is, hogy hol szeretnének lakni. A szülőség pedig nem jogosít senkit arra, hogy úgy rendelkezzen saját gyermeke felett, hogy közben nem veszi figyelembe annak véleményét. Mi több, 2013 óta a 12 évesnél idősebb gyerekek által elmondottakat – életkoruknak és belátási képességüknek megfelelően – az eljárásokban kötelező is figyelembe venni. Jogos érv lehet, hogy egy gyerek esetleg szívesebben lenne ott, ahol nincs szigor, kisebbek az elvárások, miközben ott olyan hatások érik és olyan körülmények között lenne, amelyek ellentétesek a szülői értékekkel és nem a jó irányba viszik a gyereket. Ezeket a helyzeteket azonban ajánlott inkább mediációval és az érintettek közötti közvetítéssel rendezni, nem pedig hivatalos eljárásokban.

Gyurkó Szilvia szerint a másik véglet is számos gondot vet föl: egyre több gyerek és család esik ki a gyermekvédelem és a gyermekvédelmi jelzőrendszer fókuszából. Ha csak a hivatalos statisztikát nézzük, folyamatosan csökken, 2013-ban például ötvenegyezerrel lett alacsonyabb a veszélyeztetett gyerekek száma, mint egy évvel korábban volt, és a védelembe vetteké is jelentősen csökkent. Megelőző gondozást az elmúlt öt évben több mint nyolcvanezerrel, speciális szolgáltatást pedig harmincegyezerrel kevesebben kértek.

A dolgok vagy nagyon jól mentek az elmúlt években – teszi hozzá Gyurkó Szilvia –, vagy valami nagyon nagy baj van, és a gyerekek eltűnnek azoknak látóteréből, akiknek meg kellene védeniük őket. Hogy valószínűleg ez utóbbiról van szó, arra abból az adatból is gyanakodhatunk, hogy miközben kevesebb a veszélyeztetett és védelembe vett gyermek, 2014-ben mégis kétezerrel többet emeltek ki a családjukból és helyezték el őket nevelőszülőknél vagy gyerekotthonban. Úgy tűnik, egyre kevesebb a fiatal a gyerekvédelemben, de egyre több a probléma, attól függetlenül, hogy mi egyre kevésbé látjuk. 

Éber a hatóság

Egy zalaegerszegi pedagógust azért büntettek meg és fenyegettek meg azzal, hogy elveszik tőle gyermekét, mert szabálytalanul ment át az úttesten. Az asszony hétéves kislányával a buszhoz sietett, mert el akarták érni a falujukba induló járatot. Esett az eső, az egyik kezével a lánya kezét fogta, a másikkal az esernyőt és a táskáját. Az anya körülnézett, majd elindult az úttesten, amikor hallotta, hogy a rendőrök rászólnak: „Jöjjön vissza!” Igazoltatták a zuhogó esőben.

A nő együttműködő volt, de kérte őket, hogy gyorsan vegyék fel az adatait, mert el kell érniük a buszt, hogy a kisfiáért odaérjenek az óvodába. Erre azt a választ kapta: „Addig marad itt, amíg az eljárás tart, ha akarom, bevitetem tizenkét órára.” Az adatok felírása végül húsz percig tartott, a nő közben felhívta az édesanyját, hogy menjen el ő az óvodába. Az asszonyt húszezer forintra bírságolták.

A pedagógusként dolgozó nő kollégái biztatására panaszlevelet írt a rendőrségre. A hivatalos válaszban mindenben a rendőröknek adtak igazat, majd azt is közölték, hogy mivel hétéves gyermekével akart szabálytalanul átmenni az úttesten, hivatalból értesítik a zalaegerszegi járási gyámhivatalt.

A gyámügytől később egy olyan levelet kapott, amelyben arról tájékoztatták, hogy ha kiskorú gyermeke életét, testi épségét súlyosan veszélyezteti, a hatóságok a gyermeket ideiglenesen elhelyezhetik hozzátartozónál, nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban. Környezettanulmányra is kivonultak a gyönyörű családi házba a munkatársak, de mindent rendben találtak.

Kun J. Viktória

 

 
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>


Statisztika

Most: 11
Összes: 1804500
30 nap: 21390
24 óra: 604