Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Külön államban élő különélő szülők kapcsolattartása

online-kapcsolat.jpgNagyon bonyolult történeti hátterű megkeresést kaptunk, egy apukától, aki képtelen találkozni gyermekeivel. A magyar hatóságok a kapcsolattartási jog végrehajtásában nem érzik magukat illetékesnek, a német hatóságok szintén.

Magyar bíróságról német bíróságra került az eset tárgyalásának joga, úgy, hogy az apukának jogi képviselőt nem biztosítottak ott, pénze pedig nem volt arra, hogy egy Németországban élő, magyarul beszélő jogi képviselőt fogadhasson. A két ország jogrendszere pedig nem ugyanaz, mint ahogyan az ügyek elbírálásának szempontjai sem ugyanazok. A nagykövetség segíteni a jogi képviselet biztosításában nem tudott, mint ahogyan nem tud a gyermekek kapcsolattartásra utaztatásában sem.

Az apuka így ír a vele történtekről:

 „Elkeseredett apaként fordulok Önökhöz elmesélve lassan hetedik éve húzódó kálváriámat.

Volt feleségem Dr. …. R.... 2010.-ben elköltözött a  közös tulajdonú Budai ingatlanunkból két közös kislányunkkal együtt. Nos, ekkor végeláthatatlan kálvária vette kezdetét. R....val sajnos a kezdetektől nem lehetett beszélni, hiába kértem, hogy a gyermekeinket ne tegyünk ki egy válásnak, vagy ha már ezt elkerülhetetlennek érzi, próbáljunk meg a gyerekekre tekintettel lenni, egyezzünk meg a kapcsolattartást illetően is, ne a bíróság szabályozza azt.

Sajnos Ő erről hallani sem akart, a kezdetektől el akart szeparálni a gyermekeimtől! – Próbáltam több alkalommal is megegyezni vele, hasztalan. Ekkor már az új partnerétől várt gyermeket. Gyakorlatilag az ő külső kapcsolata miatt ment tönkre a házasságunk.

Mivel már kezdetben folyamatosan akadályozta a kapcsolattartást a gyermekeimmel, így a XI. kerületi Gyámhivatal 2010.-től kb. 2014-ig közel 10 millió bírsággal sújtotta, Ő ezek ellenére továbbra sem engedte, hogy láthassam a lányaimat. Mikor látta már, hogy sok van a rovásán, jogellenesen Németországba rabolta  a lányaimat. Ekkor még közös volt a szülői felügyelet, ebbe én nem egyeztem bele!

Nem sokkal később a Magyar Bíróság tudva hogy 2 eljárás folyt ellene kiskorú veszélyeztetése miatt, pszichológiai szakvélemény volt arról, hogy alkalmatlan gyermeknevelésre, neki ítélte a gyerekeket. Ekkor már végképp felbátorodott, hiába volt a hazahozatali eljárás, nem tért haza a Német Bíróság utasítására  a gyerekekkel, hanem beadott egy kérelmet a BKK-ra ideiglenes lakcímkijelölés iránt a gyerekek részére, ezt meg is kapta, (jogellenesen, ami miatt kártérítési pert nyerem) és időközben elhelyezte a másodfok a gyermekeket szintén hozzá.

Ekkorra esélyem sem volt, hogy láthassam a lányokat, bár a másodfok oly módon megváltoztatta a kapcsolattartási szabályokat, hogy az édesanyát kötelezte, hogy az időszakos kapcsolattartások idején ő hozza a gyermekeket az apjukhoz, én pedig 2 hetente másfél napra mehetek, ha tudok látogatni Németországba.

R.... ennek ellenére sem tartja be a végzést, semmilyen módon nem akarja engedni a kapcsolattartást. Még telefonon is extrém ritkán engedi, hogy néhány percet beszélhessek a kislányommal. A nagylányomat már olyan szinten elidegenítette, hogy nem is akar velem beszélni. Kisebb lányom még szeretne velem találkozni, de az anyja ezt nem engedi.

Az ügy jelenleg a Müncheni Bíróságon „döcög’ eddig ők sem tettek semmi érdemit az ügy érdekében. Kérem Önöket, ha van módjuk, segítsenek nekem, hogy legalább a kisebbik lányommal legyen esélyem találkozni amilyen gyakran csak lehet! Ő még csak 11 és fél éves, teljesen ki van szolgáltatva az anyja befolyásolásának.” 

Az apának tehát van kapcsolattartási joga, de ha látni akarja a gyermekeket, neki kell kiutaznia kéthetente Németországba, hiába szól a bírói végzés arról, hogy anyuka vigye a gyermekeket a kapcsolattartásokra. Mint sok különélő szülő megtapasztalhatta már, Magyarországon belül is sokszor fordul elő, hogy a különélő szülő bár kapcsolattartásra érkezik gyermekéhez, de a gyermek vagy nincs otthon, mert más programja van, vagy éppen meg is betegedhet, de bármi előfordulhat, ami meghiúsítja a kapcsolattartást, és azt nem jelzik neki előre.

Ha a kapcsolattartás meghiúsulása nem belföldön történik, hanem külföld vonatkozásában, az bizony tetemes utazási költségekkel jár a kapcsolatot tartani kívánó szülőnek, mégpedig magyar munkabérből, amely pedig jóval az EU átlag alatti munkabér. Kockáztatnia kell, és ha hónapokig fizeti, a kapcsolattartás meghiúsulása miatt az utazási költségeket, az anyagilag igen megterhelő az ő és családja számára is. Még abban az esetben is, ha az anyuka esetleg lemond a tartásdíj megfizetésének kérelméről, annak érdekében, hogy az utazási költségek fedezhetőek legyenek.

Votisky Petra készített interjút, 3 évvel ezelőtt Dr. Illés Blanka, nemzetközi jogban jártas ügyvéddel ebben a témában. Az interjúból az alábbiakra derült fény: „Akár közös marad a szülői felügyeleti jog, akár nem, a különélő szülő beleegyezése mindenképp szükséges. Ennek elmulasztása nem csak azt vonja maga után, hogy a Hágai jogellenes gyermekelviteli egyezmény szerint 6 héten belül visszaviszik a gyermeket, hanem a gyermekelhelyezés megváltoztatását is kérheti a sérelmet szenvedett szülő. Emellett szükséges a gyermek lakóhelye szerinti gyámhatóság engedélye.

A külföldre utazást nem szokták megtagadni. Ha a gyermekek lakhatása, ellátása, iskoláztatása rendben van, akkor az engedélyt megadják a különélő szülő tiltakozása ellenére is. Egy megfelelő kapcsolattartási rendet persze ki kell alakítani, de ez általában a gyámhatóság feladata.

Az mindenképp jó megoldás, ha nem csak a gyermek utazik vissza Magyarországra, hanem a szülő is meg-meglátogatja őt az új környezetében. Emellett a rendszeres skype szerintem elengedhetetlen, már egész kicsi gyerekek meglepően jól használják, lehet rajta együtt mesét nézni, közben kommentálni, játszani, bejárni a kamerával az ovit, sulit. A fizikai öleléseket ez nem helyettesíti, de ezen kívül rengeteg programot – pl bevásárlást, főzőcskézést – tudnak így együtt csinálni a felek.”

Ideális bontóper esetében ez valóban a gyermekek számára legideálisabb megoldás. De egy végletekig elmérgesedett vitában a felek már megegyezésre, kompromisszumra általában képtelenek.

Ilyenkor marad a kétségbeesés, és a külső megoldás keresése. A hozzánk forduló apuka is jogi képviselő segítségét keresi, annak érdekében, hogy legalább Karácsonykor találkozni tudjon gyermekeivel.

Az ügyben nagyon sok hivatali tévedés történt, amelyek nagymértékben abból adódtak, hogy az eljáró hatóságok illetékességi köreikkel, illetve jogi lehetőségeikkel nem minden esetben voltak tisztában. Ugyanakkor abból is adódtak, hogy egy másik ország jogrendjében kellett helyt állnia az apának egy másik ország közigazgatási eljárásaiban, segítség nélkül. Ezen túlmenően a másik ország eljárásaiban keletkezett iratanyagokat vagy nem, vagy hiányosan kaphatták kézhez.

Így fordulhat elő, hogy két ország között van kapcsolattartási jog, de nincs olyan szerv, aki segítene a kapcsolattartási jog végrehajtásában.

 
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>


Statisztika

Most: 10
Összes: 1804499
30 nap: 21393
24 óra: 603