Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hogyan válhatna hatékonyabbá a gyermekvédelem, ha az anya hajléktalan?

A Város Mindenkié Csoport felkarolta Erzsébet ügyét, aki terhességét hajléktalan szállón hordta ki, majd kórházba került, és ott megszülte gyermekét. A gyámhivatal semmi más megoldást nem látott az ő esetükben, mint az anyától – szegény sorsa és hajléktalansága okán – hatósági gondozásba emelni a gyermekét, és messze, vidékre, nevelőszülőkhöz adni a pici babát. Anya, és anyatej nélkül.

A Kettős Mérce blog tudósított arról is, hogy az anya már a hajléktalan szállón kutatott őt és kicsinyét befogadó anyaotthonok után, teljes mértékben sikertelenül. Erzsébet törekvéseihez A Város Mindenkié Csoport aktivistái is csatlakoztak, de még nekik sem sikerült az anya és pici babája számára befogadó otthont találniuk. A gyámhivatal pedig ott toporgott a kórház ajtajában, várva arra, hogy az első lehetséges alkalommal – a zárójelentés kiadása után – megkaparintsa, és az anyától elszakítsa a pici babát. Az anyának egyetlen bűne, hogy szegény, és családi háttértámogatás nem áll mögötte.

A Város Mindenkié Csoport hírverésének köszönhetően a közvélemény az anya és babája mellé állt, és már lakás felajánlás is érkezett az anya számára, ahová a kórházból, mint a gyermek számára biztonságos környezetbe költözhetnek. Ezzel együtt – mivel az anyának nincs bankszámlája, az Utcáról Lakásba Egyesület ajánlotta fel az anya számára érkező adományok közvetítését.

Az adományokat továbbra is várják:

Magnet Bank 16200151-18523939 
Utcáról Lakásba Egyesület
Közlemény: Erzsébet

Igen ám, és mit tesz eközben a gyámhivatal? Megtanulmányozza az anya környezetét (nem az önkormányzat által felajánlott lakást, de minősíti, mert ez a dolga), és majd eldönti, hogy az anya számára felajánlott lakás alkalmas-e arra, hogy ott egy pici babát elhelyezhessen az anyuka. Intéznek-e neki bármilyen nemű állami/önkormányzati ellátást? Aligha.

A gyámhivatal egyedüli megoldásként a gyermek anyjától való kiemelését látja, és ez már mára, Magyarországon, sajnos, berögzült gyakorlattá vált. Pedig a munkájukat előíró törvények, de a gyermekek védelméről szóló törvények sem ezt írják elő számukra. Kizárólag akkor élhetnének ezzel a lehetőséggel, ha semmiféle más megoldást nem találtak az anya és pici babája számára.

Melyek azok a lépcsőfokok, amelyet ez az ominózus gyámhivatal elfelejtett meglépni, hanem átugorva azokat, az azonnali kiemelésről hozott döntést?

Első körben a hajléktalan szálló orvosának jeleznie kellett volna a gyámhivatal felé azonnali segítséget kérve, hogy kismama tartózkodik náluk, akinek segítségre van szüksége. Ezt követően a gyámhivatalnak már a terhesgondozás ideje alatt fel kellett volna tárnia az anya családi hátterét, és elmélkedni a családba fogadás lehetőségéről, hogy a pici baba ne idegenek között növekedjen fel. Abban az esetben, ha ellenséges családi hátteret tapasztal, és észlel, azonnal kezdeményeznie kellett volna a bírósági mediációs eljárást. Amennyiben a családi hangulat olyannyira ellenséges, hogy ezt kivitelezni lehetetlenség, akkor a gyámhivatalnak kutya kötelessége lett volna – hangsúlyozom: még a várandósság alatt -, mint hatóságnak, hivatalból bírósági eljárást indítani a tartás kérdésének eldöntésére. Abban az esetben ugyanis, ha a gyámhivatal indítja a bírósági eljárást, a pici baba, illetve a még meg nem született baba jogainak védelmére gyermekjogi képviselőt bevonnak, ezzel együtt, a gyámhivatalok által indított bírósági eljárásokat minden esetben soron kívüli minősítéssel látják el, s mint ilyen, ebben az eljárásban 3 hónap alatt, kötelező jelleggel ítélet is születik. Még a pici baba megszületése előtt.

Milyen típusú tartásokat igényelhettek volna a gyámhivatal dolgozói a hajléktalan anya számára a bíróságon? Az új Családjogi Kódex szerint (a régi szerint is) a gyermeknek a különélő szülőjétől jár a gyermektartásdíj. A változás mindössze annyi: ha a különélő szülő maga is szegény sorsú, netán hajléktalan, vagy akár a szabadságvesztését tölti, stb., tehát a fizetésben akadályoztatva van, akkor a gyermektartásdíj fizetésére az öröklési szabályoknak megfelelően, a különélő szülő egyenesági hozzátartozója kötelezhető. Ha az egyenesági hozzátartozó is szegény sorsú, illetve bármilyen okból akadályoztatva van a tartás megfizetésében, akkor a gyámhivatal dönthet – saját hatáskörben – a tartásdíj állam általi megelőlegezéséről. Erzsébet esetében a tartásdíj kérdése a gyámhivatal fejében meg sem fordult.

Lehetősége van a szegény sorsú anyának arra is, hogy a különélő házas/élettársától a különválásukat követően asszonytartást kérjen és kapjon, ha és amennyiben a különválást nem az ő viselkedése idézte elő. Ez a tartásforma is kérhető havi rendszerességgel.  

Az új Családjogi Kódex lehetőséget ad arra is, hogy a hajléktalansággal küzdő anya az ő, saját hozzátartozóitól kérjen és kapjon tartásdíjat. Hiszen az Alaptörvényben is meghatározta a jogalkotó, hogy a szülő köteles a gyermekéről, a gyermek pedig a szülőjéről gondoskodni. Ennek értelmében tehát, ha egy szülő gyermeke hajléktalanná válik, és ilyen körülmények között hord ki egy pici babát, mint gyermek, igenis jogosulttá válik szülei támogatására. Ez az alapjoga. A gyámhivatalnak erről tudnia kellett. Volna.

Ha és amennyiben a gyámhivatal tudott volna ezekről a munkájukat alapvetően meghatározott törvényi rendelkezésekről, akkor már a várandósság 9 hónapja alatt, bírósági végzéssel felfegyverkezve tűzzel-vassal védhette volna a születendő pici életet, érdekeit és jogait, úgy, ahogyan az – elméletileg - a feladta és kötelessége volna.

Nem tette meg, nem segített biztonságos családi környezetet kialakítani, teremteni az anyának, hanem a várandósság 9 hónapja alatt csak fenyegette őt azzal, hogy márpedig el fogja tőle venni a gyermekét.

Szégyen.

A gyámhivatalok szakmaiatlansága pedig kritikán aluli.

Fontos tényező a történetben az is: a segítők figyelembe vették az anya azon kívánságát, hogy ő nem óhajt kapcsolatba lépni az apával. Ha ő nem is, de a gyámhivatalnak kutya kötelessége lett volna az apával kapcsolatba lépni, és jegyzőkönyvet készíteni arról, amit ebben az élethelyzetben, erről az élethelyzetről nyilatkozni óhajt. A segítőknek pedig ilyen és hasonló esetekben el kell dönteniük azt: az anyának, vagy a gyermeknek segítenek-e elsősorban. Az anya, vagy a gyermek biztonságba helyezése-e az első számú szempont abban az esetben, amikor krízishelyzetben lévő várandós anyáról beszélünk.

 …. mert a gyermek érdeke mindenek fölött áll.

Még akkor is, ha még meg sem született.

Erzsébetnek fölajánlottak egy lakást, a legsürgetőbb problémát – társadalmi összefogással megoldották. Nem a gyámhivatal oldotta meg. hanem civil érdekvédők, és a társadalom maga. Összefogással, és nem azért, mert ezért fizetést kapnának. Hiszen a gyámhivatal munkatársai kapnak azért fizetést, hogy az ő munkájukat elvégezze a civil érdekvédelem és maga a társadalom.

A gyámhivatal pedig mit tesz most? Elkezd végre segíteni? Nem. Szemügyre veszi a felajánlott lakást, és környezettanulmányt készít. Rendben, ez szükséges és fontos. De ezzel egyidőben nem vonja be az önkormányzat szociális osztályát annak érdekében, hogy az anya rezsi fizetési kötelezettségét segíteni tudják, bármiféle támogatással, vagy netán az önkormányzat vis major alapjából átvállalják az anyuka rezsifizetési kötelezettségét. Legalább addig, amíg el nem tud majd helyezkedni egy munkahelyen, és ő maga fizetőképessé nem válik.

Mert tegyük szívünkre a kezünket:

Az anyuka GYES és nevelési támogatás ellátásban fog részesülni, ehhez jön az egyszeri anyasági támogatás. A tartásdíjról még most sem gondoskodik senki. A havi bevétele az anyának ily módon egészen el is érheti a kb. 50 ezer forintot, hiszen e két állami ellátást, amely alanyi jogon jár több, mint tíz éve nem emelték. A havi pelenkaköltség kb. ugyanennyi, és akkor még nem evett, sem ő sem a baba, nem fizetett rezsit, és nem vásárolt egyetlen babaruhát, vagy tisztálkodószert sem. Arról már nem is szólva, hogy akkor még a baba nem is volt beteg, és nem kellett kiváltani azokat a gyógyszereket, antibiotikumokat, amelyekről a kormány oly elegánsan elvette az állami támogatásokat. Közgyógyellátásban nem részesülhet, csak krónikus betegséggel, az esetenkénti megbetegedésben nem segít az állam, a gyermekgyógyszereken nincs támogatás. Egyetlen megfázás a picinek (ha egy hét alatt gyógyul) 10-15 ezer forintjába fog kerülni úgy a szegény, mint a gazdagabb anyának.

A polgármesterek rendelkeznek segélyezési kerettel, évente egyszer adhatnak. Erzsébet életéből ez a lehetőség kimaradt. A gyámhivatal tud erről a lehetőségről? Hogy akár több százezer forinttal is segíthette volna a polgármesteri keretből az anyukát? Tudta bizony. Elintézte az anyuka számára? Naná, hogy nem. Miért? … Na, ez az év kérdése. ….A civilek és a társadalom tudtak erről a lehetőségről? Aligha. Hiszen a polgármesterek ezt majdnem minden esetben eltitkolják, ily módon belső információvá válik mindez, önkormányzaton belül. Mivel szokták elhárítani ezeket a kérelmeket, ha azt hajléktalan személy nyújtja be? Azt mondják: ők nem illetékesek. Dehogynem. Az anya a hajléktalan szállóra be tud jelentkezni, tehát a hajléktalan szálló elérhetősége az ő lakcímévé válik. Lakcím szerint pedig igenis van illetékes önkormányzat, és van illetékes polgármester is. Akinek meg van illetékes vis major segélyezési kerete.

Mindezekkel együtt a gyámhivatal úgy, ahogyan eddig, most sem segít az anyukának a szociális biztonságot megteremteni. A civilektől pedig lehetetlenség elvárni azt, hogy folyamatosan gyűjtsenek mindaddig adományokat, míg az anyuka el tud helyezkedni dolgozni, hogy fenn tudja tartani önmagát és gyermekét, önállóan. A társadalomtól sem várható el, hogy több éven át ugyanazon a szegény sorsú kis családon segítsen. Mert, sajnos, egyre több hasonló sorsú anyukán kell segíteniük, hiszen államunk levette a kezét a népéről.

A gyámhivatalnak tennie kellene a dolgát, és intéznie nemcsak az önkormányzati támogatásokat az anya és babája számára, hanem a családi háttértámogatás biztosítását is elő kellene mozdítania. Ezzel együtt (már így is túl későn) indítania kellene, hivatalból a bíróságon a tartásdíjról szóló eljárásokat. Még most sem mozdul, hogy segítsen, mindössze annyit tesz: ugrásra készen várja, hogy ez az anyuka mikor bukik el újra. Meddig lesznek elegendőek az adományok, mikor emelhetik ki valóban a pici babát vérző szívű, hányatott sorsú anyja biztonságot nyújtó szeretetéből. ….

2011 óta az ombudsmannál nem tehető panasz a gyámhivatal eljárásával és mulasztásaival szemben, első fokon. A Megyei Kormányhivatal az illetékes. Tudjuk, milyen hatékonysági mutatóval dolgoznak ők is. …

 

Kapcsolódó írás:

Megtörtént - Ma egy egyhetes csecsemőt vehetnek el az anyukájától - katt ide

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>


Statisztika

Most: 6
Összes: 1806431
30 nap: 20704
24 óra: 576