Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ha a védelembe vétel kérdésében nem dönt a hivatal

gyermekkez.jpgA panaszos édesapa 2008-ban született gyermeke veszélyeztetettségével kapcsolatban fordult hozzám és kérte a segítségemet. A beadvány, valamint annak számos kiegészítése és melléklete szerint a panaszos gyermekének édesanyja 5 éve bántalmazza közös gyermeküket és ennek megakadályozására a hatóságok és hivatalok nem tesznek meg minden tőlük telhető intézkedést.

Az elmúlt évek során számtalan kérvényt, kérelmet, jelzést nyújtott be a különböző hivatalokhoz, rendőrséghez, bírósághoz, azonban a panaszos szerint semmilyen érdemi intézkedés nem történt a gyermek védelme érdekében. A Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Járási Gyámhivatala (a továbbiakban: gyámhivatal) előtt folyamatban van a védelembe vételi eljárás, azonban érdemi, a gyermek érdekét szolgáló hatósági döntés ott sem született.

A beadvány, valamint annak kiegészítései alapján felmerült az Alaptörvényben nevesített jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonság követelménye, a tisztességes eljáráshoz való jog, továbbá a gyermeki jogok sérelmének gyanúja, ezért az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 20. § (1) bekezdése alapján vizsgálatot indítottam. A gyámhivatal vezetőjétől tájékoztatást és az ügyben készült dokumentumok másolatának rendelkezésemre bocsátását kértem.

A megállapított tényállás

A panaszos házasságát a bíróság 2012. november 20-án jogerős ítéletével felbontotta, a 2008-ban született közös gyermeküket az édesanya gondozásába helyezte. A korábban a panaszosnál nevelkedő kisfiú 2012. december 17-én került az anya gondozásába. A panaszos 2013. január 9-én kérte gyermeke védelembe vételét a gyámhivataltól. A gyámhivatal 2013. április 4-én kelt FE-09C/GYÁM/00033-25/2013. számú határozatával a gyermek korábbi lakóhelye szerint illetékes gyámhatóság által elrendelt védelembe vételét megszüntette és a panaszos védelembe vételre irányuló kérelmét elutasította. A gyámhivatal döntése ellen a panaszos a törvényes határidőn belül fellebbezéssel élt.

A Fejér Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala (a továbbiakban: szociális és gyámhivatal) 2013. május 30-án kelt, FEC/01/662-3/2013. számú végzésében az első fokú döntést megsemmisítette és a gyámhivatalt új eljárás lefolytatására utasította. A szociális és gyámhivatal megállapította, hogy a gyámhivatal nem tisztázta teljes körűen a tényállást. A gyámhivatalnak szélesebb körű bizonyítási eljárást kellett volna lefolytatnia, melynek során indokolt lett volna megkeresni a gyermek óvodáját, háziorvosát, és szükség szerint az apát is meg kellett volna hallgatnia.

A gyámhivatal a szociális és gyámhivatal végzését 2013. június 3-án átvette. A becsatolt iratok között fellelhető a gyermek óvodájának 2013. június 27-én kelt pedagógiai véleménye, amely bántalmazásra utaló körülményről nem számol be. A pedagógiai véleményt a gyámhivatal 2013. július 2-án átvette. A gyámhivatal 2013. július 2-án megkereste a gyermek háziorvosát és tájékoztatást kért a gyermek állapotáról. A háziorvos 2013. július 14-én kelt tájékoztatását, miszerint bántalmazásra utaló jel a gyermeken egyetlen alkalommal sem volt fellehető, a gyámhivatal 2013. július 19-én vette át.

A gyámhivatal 2013. augusztus 21-én pszichológus szakértőt rendelt ki és tájékoztatást kért többek között a testi vagy lelki bántalmazásra utaló nyomok fellelhetőségéről, az esetlegesen tapasztalható veszélyeztető tényezőkről. A szakértő 2013. november 12-én kelt szakvéleménye 2013. november 13-án érkezett a gyámhivatalba. A szakvélemény szerint a gyermek élményvilágában testi vagy lelki bántalmazásra utaló nyomok nem lelhetőek fel, esetében gyermekvédelmi hatósági intézkedésre nincs szükség. A kiskorú gyermekvédelmi szempontból nem, azonban egyéb szempontokat figyelembe véve (leginkább az anya-apa konfliktusos viszonya miatt) veszélyeztetettnek tekinthető.

A Székesfehérvári Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ (a továbbiakban: gyermekjóléti szolgálat) a gyámhivatal 2013. november 14-én kelt megkeresésére 2013. november 27-én megküldte a védelembe vétellel kapcsolatban kért iratokat. A gyámhivatal a „Gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlaprendszer II. számú adatlapját, a Törzslapot, valamint a Nyilatkozatot 2013. december 4-án átvette.

A gyámhivatal 2013. december 3-án tájékoztatást kért a védőnőtől. A védőnő 2013. december 16-án kelt leveléből kiolvashatóan a gyámhivatal 2013. júliusban már megkereste a védőnőt és tájékoztatást kért a gyermek állapotára vonatkozóan. A jelzést követően 2013. augusztus 29-én került sor a személyes tanácsadásra, ahol a védőnő elvégezte az életkorhoz kötődő státuszvizsgálatot. Rendellenességről a levelében nem számolt be. A védőnői véleményt a gyámhivatal 2013. december 23-án vette át.

A becsatolt iratok között fellelhető a gyámhivatalnál felvett, 2013. december 11-én készült jegyzőkönyv a szülők a családgondozó jelenlétében tett személyes meghallgatásáról. A gyermekjóléti szolgálat kérésének eleget téve a gyámhivatal 2014. március 31-én a családgondozót tisztségéből felmentette és másik családgondozót rendelte ki.

A gyámhivatal 2014. március 31-én ismételten megkereste a védőnőt. A védőnő 2014. április 10-én kelt, és a gyámhivatalhoz 2014. április 11-én érkezett tájékoztatása szerint a gyermek testi fejlődése életkorának megfelelő, bőrén elváltozás, bőrbetegség nem észlelhető. A gyámhivatal 2014. április 8-án kelt megkeresésének eleget téve a Székesfehérvári Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály 2014. április 16-án tájékoztatta a gyámhivatalt, hogy a korábban kiskorú veszélyeztetése miatt folyamatban volt eljárás 2014. február 25-én megszüntetéssel befejezésre került. A tájékoztatást a gyámhivatal 2014. április 22-én átvette.  

Fenti eljárási cselekményeken túlmenően – 2013. június 3-án követő időszakban – a gyámhivatal 2014. január hónapban számos, pontosan meg nem határozható, belföldi jogsegély keretén belüli tanúmeghallgatásra bocsátott ki megkeresést. A társhatóságok a megkereséseknek eleget téve 2014. február-március hónapokban megküldték a jegyzőkönyveket. Jelentésem megszövegezésének időpontjáig a gyámhivatal érdemben nem döntött az ügyben.

A vizsgálat megállapításai

A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy a gyámhivatal 2013. június 3-án kézhez vette a szociális és gyámhivatala új eljárásra utasító végzését, az azokban felsorolt eljárási cselekményeket a fent pontosan megjelölt időpontokban foganatosította, de a védelembe vétel kérdésében a felettes szerv utasítása ellenére nem hozott döntést. Mindebből következően megállapítottam, hogy az eljárás elhúzódása visszásságot idéz elő a jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményével, valamint a tisztességes hatósági eljáráshoz való joggal összefüggésben.

Megállapítom továbbá, hogy a Gyvt. és a Gyer. hivatkozott rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása sérti a gyermek „mindenek felett álló” (legfőbb) érdekét figyelembe vevő eljárás elvét, ezáltal a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való joga sérelme bekövetkeztének közvetlen veszélyét idézi elő.

A visszásság megállapítása mellett megjegyzem, hogy a védelembe vételi ügyekben folytatott eljárásokban, amikor mindkét szülő, a másik szülő veszélyeztető magatartását hangsúlyozva folyamatosan bizonyítási eljárást (tanúk meghallgatása iratok, beszerzése stb.) indítványoz, valamint az eljárás szempontjából irreleváns nyilatkozatokat és kéréseket terjeszt elő, az eljáró hatóság a gyermek legfőbb érdekét szolgáló döntését – a rendelkezésére álló határidőben – a tényállás teljes körű tisztázása nélkül tudja csak meghozni.

Végül – hangsúlyozva, hogy a hatáskörömet szabályozó törvény vizsgálati lehetőségemet a hatóságokra korlátozza, intézkedési lehetőségem magánszemélyekkel szemben akkor sincs, ha a rendelkezésemre álló adatok alapján a gyermek alapvető jogainak érvényesülését magánszemély sérti, vagy azok érvényesülését gátolja – mint a gyermeki jogok érvényesülésért (is) felelős ombudsman elengedhetetlennek tartom felhívni a figyelmet az alábbiakra.

Az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye, az eljárás megindulásakor hatályos Csjt., valamint a jelentésem írásba foglalásakor már hatályba lépett új Ptk. egyaránt rögzíti a gyermek jogát a különélő szülőjével való közvetlen és személyes érintkezéshez. A Legfelsőbb Bíróság elvi éllel mutatott rá, hogy a házasság felbontásával nem szűnik meg a szülők közös felelőssége a gyermek sorsáért. A házasság felbontása ennélfogva nem járhat azzal a következménnyel, hogy szüleinek egyikét a gyermek elveszítse. Mind a szülőnek, mind a gyermeknek törekednie kell a szülő-gyermeki kapcsolat fenntartására, mert a gyermek érdekében az áll, ha továbbra is maga mellett tudja mindkét szülőjét.

A gyermeknek az egyik szülőnél történt elhelyezése nem érinti a másik szülőnek azt a jogát és kötelességét, hogy a gyermeket rendszeresen látogassa, szeretetét kinyilvánítsa, a gyermekével való meghitt viszonyt fenntartsa. Álláspontom szerint a gyermek kiegyensúlyozott és harmonikus fejlődése a különélő szülők közötti kommunikáció, a gyermek érdekében való közös gondolkodás, együttműködés nélkül nem lehetséges. A gyermekkel életvitelszerűen együtt élő szülőt fokozott felelősség terheli a tekintetben, hogy a gyermek ne idegenedjen el másik szülőjétől.

A különélő szülő felelőssége pedig, hogy a kapcsolattartás jogát a gyermek fejlődését elősegítve gyakorolja. A gyermek fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy mindkét szülőjével megfelelő kapcsolatban legyen, ennek hiánya, illetőleg a szülők közötti konfliktusok miatt folyamatos – olykor éveken át tartó – hatósági, bírósági eljárások akár az egész életére kiható mély lelki válságot okozhat. Mindez egyaránt érintheti a gyermek lelki egészségét, erkölcsi fejlődését a szociális készségeinek kialakulását.

Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében foglalt, a gyermek gondoskodáshoz és védelemhez való jogának biztosítása elsődlegesen a szülők kötelezettsége. A felhívott alapjog érvényesülése szempontjából a szülők együtt/vagy különélése nem bír jelentőséggel, a családi élethez fűződő jog érvényesülését a szülők párkapcsolata megszűnését követően a szülő és a gyermek számára egyaránt biztosítani kell, melyért a szülők egyaránt felelősek.

Intézkedéseim

A jelentésemben feltárt alapvető jogokkal összefüggő visszásság bekövetkezése lehetőségének jövőbeni megelőzése érdekében – az Ajbt. 32. § (1) bekezdése alapján – felkérem a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal Járási Gyámhivatala vezetőjét, hogy az egyedi ügyben haladéktalanul hozza meg a gyermek „mindenek felett álló” (legfőbb) érdekét szolgáló döntését, valamint általában eljárásai és döntései során – annak garanciális jelentősége miatt – fordítson fokozott figyelmet a Ket. 33. § (1) bekezdésében előírt ügyintézési határidő betartására.

Budapest, 2014. június

Székely László sk.

AJB-1960/2014. számú ügy

 
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Június / 2017 >>


Statisztika

Most: 9
Összes: 1807439
30 nap: 20743
24 óra: 718