Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A gyermekvédelmi rendszer működése veszélyezteti a gyermekeket

Az alapvető jogok biztosa szerint a kislétai bezárt kislány esete komoly tanulságokkal szolgál mind a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésével, mind a lakókörnyezet jelzési szerepével és lehetőségeivel kapcsolatban. Székely László ombudsman jelentésében nagyobb figyelmet és gondosságot kért az állami szervektől annak érdekében, hogy mielőbb felismerhető legyen a gyermekek veszélyeztetettsége.

Az ombudsman emellett kiemelte a gyermekek jogismeretének és a jogtudatosságának, valamint a társadalom szerepét is.

Egy kislétai családban a szülők eleinte éjszakánként, majd délutánonként is bezárva tartották 11 éves gyermeküket. A gyermekjóléti szolgálatot egy helybeli lakos értesítette, a szolgálat bejelentést tett a rendőrségen. A szülők ellen büntetőeljárás indult, a kislányt kórházban ápolták, négy testvérét pedig ideiglenesen lakásotthonba helyezték – számolt be egy sajtóhír.

Székely László, a gyermekjogok védelméért kiemelten felelős ombudsman a sajtóhír alapján hivatalból indított vizsgálatot az ügyben a jelzőrendszer működéséről. A biztos információkat kért az illetékes védőnőtől, a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhivatal vezetőjétől, illetve az iskola igazgatójától. A megkérdezettek válaszai szerint sokan tudtak a kislánnyal kapcsolatos gondokról (kisebb lopásokról, hazudozásokról), magatartásbeli problémáiról.

A vizsgálat ugyanakkor feltárta, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai, illetve a családgondozó azért nem cselekedett, mert nem észlelte a gyermek veszélyeztetett helyzetét. A kislány maga sem kért segítséget, mert úgy vélte, hogy nem hinnének neki, félt a büntetéstől, de talán még azt sem tudta, hogy a szülei cselekedete jogsértő.

A biztos megállapította, hogy a gyermek veszélyeztetettségét állandósította és súlyosbította az észlelés hiánya, ami súlyosan sértette a védelemhez és gondoskodáshoz fűződő jogát.

Az ombudsman nem először hívta fel arra a figyelmet arra, hogy a gyermeki jogokról való tájékoztatás a gyermekjóléti szolgáltatás egyik kiemelt feladata. Székely László egy idei jelentésében megállapította, hogy visszás helyzetet eredményez, hogy az átlagos köznevelési intézményekben csak esetlegesen értesülhetnek a gyermekek a jogaikról és azok értelméről. Nemegyszer egy-egy elkötelezett pedagógus vagy más, a terület iránt érzékeny személy szerepvállalásán múlhat, hogy a gyermekek egyáltalán felismerik-e a jogaik megsértését, tudják-e, hogy kihez fordulhatnának segítségért.

A jelentés rögzíti, hogy a jogismeret, a jogérvényesítési utak ismerete a gyermekek esetében előfeltétele annak, hogy hasonló helyzetben a gyermek bizalommal fordulhasson állami intézményekhez vagy akár számára hiteles személyekhez (a tanárhoz, az orvoshoz, a védőnőhöz).

A biztos jelentésében felidézte, hogy a törvény – a nevesített jelzőrendszeri tagok jelzési és együttműködési kötelezettségén túlmenően – rögzíti, hogy a gyermek veszélyeztetettségét bármely állampolgár és a gyermek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is jelezheti.

A jelentés kiemeli, hogy az állampolgári bejelentést követően a hatóság haladéktalanul cselekedett a gyermek védelme érdekében. A biztos azonban arra is emlékeztet, hogy a lakókörnyezet már korábban is észlelte a gyermek veszélyeztetett helyzetét. Az egyik szomszéd be is akarta jelenteni, ám amikor ez elsőre nem sikerült, később már nem tartotta fontosnak a gyermekjóléti szolgálat felkeresését.

Az alapjogi biztosnak – ahogy a jelentésben is utalt rá – nincs lehetősége magánszemélyek eljárásának, mulasztásának vizsgálatára. Székely László ezért megállapításait figyelemfelhívásnak is szánja, aláhúzva azt, hogy mennyire fontos a kiszolgáltatott helyzetű gyermekek esetében a lakókörnyezet közreműködése a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszerben.

A biztos a jövőbeli visszásságok megelőzése érdekében felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy hívja fel a gyermekjóléti szolgáltatók, valamint a gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszeri tagok figyelmét a veszélyeztetettség mielőbbi felismeréséről és a gyermek legjobb érdekét szolgáló intézkedések megtételéről készült módszertani útmutatók használatára, a gyermeki jogokról való tájékoztatási kötelezettségükre, valamint a magánszemélyek részvételének jelentőségére.

Az ombudsman szerint érdemes lenne megvizsgálni az elektronikus média bevonását, például olyan társadalmi célú hirdetések megjelentetését, amelyek a veszélyeztetettséget megelőző rendszer működtetését mutatják be, a szülőket pedig felvilágosítják a helytelen nevelési módszerekről.

OS

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Június / 2017 >>


Statisztika

Most: 9
Összes: 1805294
30 nap: 21217
24 óra: 806