Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A gyermekjóléti szolgálatnál az ombudsman nem vizsgálódhat

AJB 2058-4/2015. számon érkezett egy jogfosztott édesanyához az Alapjogi Biztos tájékoztatása, mely kimondja, hogy a gyermekjóléti szolgálat munkájával kapcsolatban, hozzá beérkezett panaszt kivizsgálni nem áll módjában, tekintettel arra, hogy a gyermekjóléti szolgálat szakmai ellenőrzése a megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró szervezeti egységhez tartozik.

Na és?

Az alapjogi biztosnak az a dolga, hogy a hozzá beérkező panaszt kivizsgálja. Idáig ez rendben is volna. csakhogy a törvény úgy rendelkezik – kiskapuként -, hogy csak abban az esetben, ha a panaszos az összes, rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséget kimerítette már, és még ezek után is elégedetlen a közigazgatásban dúló munkamorállal.

Gondolkozzunk egy picinykét. A gyermekjóléti szolgálat tevékenységét valószínűleg nem azért sérelmezi a szülő, mert a gyermeke nincs veszélyben, azaz leszögezhetjük, hogy a gyermekjóléti szolgálathoz abban az esetben fordul a szülő, ha a gyermekét veszélyben látja/tudja/észleli. Ha egy gyermek veszélyben van, tökölésre nincs idő. Namármost, a közigazgatási hatóságok nem a kapkodó idegbeteg munkavégzési stílusukról híresek. Egyrészt. Másrészt pedig, ha egy gyermek veszélyben van, abban az esetben idő nincs arra, hogy oda-vissza teniszezzenek a hatóságok az aggódó szülővel. Harmadrészt: az ombudsmannak az a dolga, és az a hivatala, hogy a gyermekek mindenek felett álló érdekét tűzzel-vassal biztosítsa, akár a szülővel, akár a hatósággal szemben.  

A régi ombudsman tudta ezt, soha nem utasított el egyetlen egy, hozzá beérkező, gyermekjogi szempontú panaszt sem azzal, hogy ugyan, az aggódó szülő zongorázza már le az összes jogorvoslati lehetőséget, mielőtt hozzá fordul, ő bizony nem hajlandó addig segíteni. Az új viszont – ezek szerint - megvárja, amíg a veszélyben lévő gyermek maradandó sérüléseket szenved az őt, a közigazgatósági hatóságok teniszezései alatt ért folyamatos traumáktól. Oké. Egy részről érthető, mert az ombudsman jóindulatúan bízik abban, hogy majd a megyei kormányhivatal megoldja a szülő problémáját. Igen ám, csakhogy ez abban az esetben valósul meg, ha a gyermeket veszélyeztető szülő nem befolyásos személyiség.

De hagyjuk is a korrupció kérdését, vizsgáljuk meg a jelenséget a másik oldalról. A gyermek veszélyben van, a különélő szülő a gyermekjóléti szolgálat segítségét kéri (mást nem tehet, mert a gyámhivatalok – és erről naponta értesülhetünk a sajtóból - szinte csak azokkal az esetekkel foglalkoznak, ahol a gyermek már meghalt, vagy napokon belül meghalhat). Tehát a szülő bejelentést tesz. Az eljárás meg is indul, és valami csoda folytán nem a gyermek, hanem a gyermekkel együtt élő szülő jogi és fizikai védelmében közreműködik a gyermekjóléti szolgálat (pfúúújjj, az a fránya korrupció, már megint…..). A különélő szülő ezt észlelve – mivel azonnali segítséget akar a gyermeke számára – kétségbeesetten az ombudsmannak ír, hogy azonnali és törvényeknek megfelelő védelemben részesülhessen gyermeke. Az ombudsman azonnal elhárítja a vizsgálati kötelezettségét, mondván: forduljon a szülő bizalommal a megyei kormányhivatalhoz.

A gyermekvédelem magasfoka ez, kérem.  A gyermekek mindenek felett álló érdekében történik.  Gyermekközpontú jogszabályi környezetben. Egy demokráciában, több évtizeddel a Gyermekjogi Egyezmény ratifikálását követően. …

A régi ombudsman a gyermek érdekében, a hozzá beérkező panaszt ügyében azonnal intézkedett, már első fokon beavatkozva. Férjem gyermekét ily módon tudtam biztonságba helyezni, azalatt az idő alatt, míg zajlott az elhelyezés megváltoztatása súlyos fokú elhanyagolás okán indult bírósági eljárás (az is több évig tartott). Köztudott, hogy a bírósági eljárás ideje alatt a gyermekvédelmi hatóságokat teljesen hiába keresik a szülők, azok bizony ölbe tett kézzel várnak arra, hogy döntsön a bíróság. A védelembe vétel sosem történik meg bírósági szakaszban, csak akkor, ha az ombudsman erre felkéri a gyermekvédelmi hatóságokat. Namármost, ha az ombudsman is arra vár, hogy majd a gyermekvédelmi hatóságok intézkednek, ugyanakkor a gyermekvédelmi hatóságok arra várnak, hogy majd a bíróság intézkedik, közben a gyermek elkallódik az elméletileg gyermekközpontú igazságszolgáltatás kerekei között. Amely kerekek, mint tudjuk, nagyon lassan őrölnek. ….

Ehhez számoljuk hozzá a következő, hatósági ügyintézéshez elengedhetetlen időintervallumokat: Első fokú eljárás megindul, panasz a megyéhez, panasz vissza az első fokon panaszolt hatósághoz, az ezt megválaszolja. Megye úgy találja, minden rendben, újabb panasz, újabb kifogás megyéhez, akkor már kizárást kérve, tetemes jogszabályi hivatkozással. Megye kizár, . Egy hónap szünet, és máris kijelöl egy másik hivatalt, amelyik kezdi elölről a vizsgálatot. S ha ott sem a jogszabályoknak megfelelően fog zajlani az eljárás? Akkor ezek a körök kezdődnek elölről. És ezzel az ombudsman is tisztában van. 

Hogy mi lesz eközben a gyermekkel, hogyan él, milyen traumák, behatások érik?

Ki figyel oda? (És ezt teljesen komolyan kérdezem.)

Fenti számú esetben is folyamatban van a bírósági eljárás. Az ombudsmani elutasítás következményeit a gyermek sínyli meg, folyamatos traumákat elszenvedve a mindennapjaiban úgy, hogy eközben az védelmére szakosodott legfőbb hatóság elutasítja a vizsgálati kérelmet, intézkedést nem tesz. 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Június / 2017 >>


Statisztika

Most: 7
Összes: 1806431
30 nap: 20703
24 óra: 576