Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A gyermekek védelmét szolgáló ellátások

arni-csalad-2.jpgA folyamatosan változó sokrétű jogszabályi környezetben nem könnyű naprakészen követni, hogy a gyermekek és szüleik részére milyen alap és szakellátások állnak rendelkezésre, most éppen milyen intézmények, hogyan biztosítják a szülői gondoskodásból kikerülő gyermekek védelmét és ellátását. Ehhez próbálok összefoglaló jellegű tanulmányomban segítséget nyújtani.

A szülő jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa. A gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon, jogosult és egyben köteles gyermekét annak személyi és vagyoni ügyeiben képviselni. A szülő köteles gyermekével együttműködni, és emberi méltóságát tiszteletben tartani, gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni, gyermekének a jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget megadni, továbbá gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, illetve a gyermeke ellátásában közreműködőkkel együttműködni.

A nevelésbe vett gyermek szülőjének jogai külön kerültek felsorolásra, ezeket pedig csak akkor gyakorolhatja, ha szülői felügyeleti joga nem szűnt meg. Ebben az esetben a szülő jogosult arra, hogy a gyermeke gondozójától, vagy a gyermekvédelmi gyámjától a gyermeke elhelyezéséről, neveléséről, fejlődéséről rendszeres tájékoztatást, a kapcsolattartáshoz segítséget kapjon, kérhesse gyermeke gondozási helyének megváltoztatását, a gyermeke családba történő visszahelyezése érdekében a települési önkormányzattól megfelelő segítséget kapjon, a gyermeke sorsát érintő lényeges kérdésekben meghallgassák. A nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásra feljogosított szülője jogosult és köteles a gyermeke gondozását ellátókkal együttműködni és gyermekével kapcsolatot tartani. Ezen kívül köteles minden tőle elvárhatót megtenni gyermeke családba történő visszahelyezéséért, tiszteletben tartani a nevelőszülő családját és otthonát, az intézményben dolgozó személyeket, valamint köteles betartani az intézmény házirendjét, illetve a gyermeke ellátásáért gondozási díjat fizetni.

A Gyvt. meghatározza a gyermekvédelem fogalmát: a gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. Az állam a gyermekek védelmét természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a törvényben meghatározott hatósági intézkedésekkel biztosítja.

A gyermekvédelem ellátásainak és intézkedések rendszere az alábbiakból tevődik össze:

Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) a gyermekétkeztetés, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás.

A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása.

A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.

A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása, b) a védelembe vétel, c) a családbafogadás, d) az ideiglenes hatályú elhelyezés, e) a nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése, h) az utógondozói ellátás elrendelése, i) a megelőző pártfogás elrendelése.

A gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket a helyi önkormányzat képviselő testülete és a gyámhatóság gyakorolja. A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, a köznevelési intézmények, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a pártfogó felügyelői szolgálat, az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok és a munkaügyi hatóság, valamint a javítóintézet és a gyermekjogi képviselői.

.Ezek a szervek és személyek egyben a jelzési kötelezettségük van a gyermekjóléti szolgáltató felé a gyermek veszélyeztetettsége esetén, illetve hatósági eljárás kötelesek kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. A gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltató és a gyámhatóság a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatait erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kell, hogy kezelje.

Itt érdemes megjegyezni, hogy az adatok zártan kezelése a gyermekek védelméről a szexuális kizsákmányolás és a szexuális bántalmazás ellen Lanzarote-ban, 2007. október 25-én kelt Egyezménynek való megfelelést szolgálja. Ez a rendelkezés azért került be a Gyvt.-be, hogy a gyámhatóság könnyebben tudomást tudjon szerezni a gyermek veszélyeztetettségéről, a zárt adatkezeléssel biztosítható a jelzőrendszer hatékonyabb működése, és a jelzést adó szerv vagy személy védelme a gyermek bántalmazását feltételezetten elkövető, esetleg fenyegető módon viselkedő személlyel szemben.

A tanulmány ide kattintva elolvasható.

Dr. Rácskay Jenő

 
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Június / 2017 >>


Statisztika

Most: 7
Összes: 1806431
30 nap: 20703
24 óra: 576