Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A gyámhivatal a CSÁO-t alkalmasnak találta, majd onnan emelte ki a gyermekeket

dano-elvetel.jpg2016. június 7-én, öt nappal kilakoltatásuk után a Danó-családot arról tájékoztatta a VIII. Kerületi Hivatal Gyámhivatala, hogy június 10-én kiemelik a három kiskorú gyermeket a családból. Danóék a kilakoltatásuk napján egy családok átmeneti otthona (CSÁO) krízisszállására költöztek a gyerekekkel. Ezt az elhelyezést a gyámhivatal munkatársa – aki telefonon egyeztetett az Utcajogász egyik jogászával a család kilakoltatásakor – megfelelőnek találta.

Múlt héten viszont a gyámhivatali ügyintéző szóban arról tájékoztatta Danó Anitát, a három kiskorú gyerek édesanyját, hogy kiemelik a családból a gyerekeket. Ekkor Danó Anita elmondása szerint lakhatási gondokkal – a család kilakoltatásával – indokolták az eljárást. A kiemelésről Danó Anitát csak szóban tájékoztatták a múlt hét elején, pár napra rá pedig, június 10-én a gyermekvédelmi gyám megjelent a szállón, hogy elvigye a gyerekeket a családtól.

A gyerekek nevelőszülőkhöz kerültek vidékre, a szülők és a nagymama pedig hajléktalanszállóra, mivel a CSÁO-ban, ahol kríziselhelyezést kaptak a kilakoltatás után, csak olyan családok tartózkodhatnak, amelyekben kiskorú gyermek él. Tehát bő egy hét leforgása alatt a család utcára került, gyermekeiket pedig elválasztották tőlük.

A június 2-ai kilakoltatás során Sára Botond alpolgármester közleményében arra hivatkozott, hogy nem elhelyezés nélkül lakoltatták ki a családot, mivel Danóéknak volt hova költözniük. Azt nem tette hozzá, hogy a kríziselhelyezés maximum két hétre szólt, és annak megszervezésében nem az önkormányzat, hanem A Város Mindenkié segítette a családot. Ráadásul a gyermekek kiemelése miatt most ezt a kríziselhelyezést is elveszítették.

Az állam tehát nemcsak hogy nem segítette a családot, hanem egyre nehezebb helyzetbe hozta őket.

A gyermekeket anyagi okokból, például a család lakáshelyzetére hivatkozva, nem emelhetné ki a gyámhivatal a családból. Ezt a 1997. évi XXI. gyermekvédelmi törvény és az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye is kifejezetten tiltja. Ennek ellenére egy 2014-es kutatás szerint egyre gyakoribb, hogy törvényellenes módon lakásgondokra vagy más anyagi problémákra hivatkozva hoz a hivatal döntést a gyerekek kiemeléséről.

Az AVM-et is sok család azzal keresi meg, hogy ha a gyermekvédelmi intézményeket tájékoztatják lakhatási nehézségeikről, segítség helyett rögtön a gyermekek kiemelésével fenyegetik meg őket. Sok család épp emiatt nem mer segítségért fordulni ezekhez az intézményekhez. Nemcsak Az AVM, hanem a Társaság a Szabadságjogokért és a European Roma Rights Centre is felszólalt ez ellen a rendszeres törvénytelen gyakorlat ellen.

Ráadásul mindez, azon kívül, hogy kegyetlen és törvénysértő, drágább is az államnak, mintha közvetlenül a családok lakhatását támogatná, az érzelmi törésről nem is beszélve, amelyet a gyerekek és szülők a kiemelés miatt elszenvednek.

Az AVM szerint embertelen, hogy bő egy héttel a kilakoltatásuk után még a gyerekeket is kiemelte az állam a Danó-családból. Az államnak az lenne a feladata, hogy segítse a nehéz helyzetbe került családokat, akár adósságuk rendezésében, akár alternatív lakhatási lehetőség biztosításával.

Ha a hivatal szerint kétséges, hogy a család megfelelően gondoskodik a gyermekeiről, akkor sem a kiemelést, a lehető legdrasztikusabb és a gyermekeket leginkább traumatizáló megoldást kellene alkalmaznia.

Elfogadhatatlan, hogy ma Magyarországon egy család bő egy hét alatt elveszítheti a lakását, gyermekeit, a szociális intézmények pedig ahelyett, hogy ezt a folyamatot megakadályoznák, azon dolgoznak, hogy a gyerekek állami gondozottakká, a szülők pedig hajléktalanná váljanak.

Bővebb információ az ügy hátteréről

A Város Mindenkié csoport

Fotó: Vörös Anna

 

 
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>


Statisztika

Most: 8
Összes: 1806431
30 nap: 20703
24 óra: 576