Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Formás Fenekek térnyerése a gyermekvédelemben

zavar.jpg„Soha nem voltak még külön, mégis szétválasztották őket. A sírásukat hallgatva kellett eljönnöm onnan. Senkinek nem kívánom azt, amit akkor éltem át" - mondta az édesanya. Másnap elment a gyámhivatalba, hogy érdeklődjön, hogyan kaphatja vissza a gyerekeket. A gyámügyis annyit mondott: így járt, tudhatta volna, hogy a legrosszabb helyre jött segítségért. „Szó szerint azt mondta nekem: most majd egy életre megtanulom, hogy ne panaszkodjak". – hozta nyilvánosságra a történetet a Népszava.hu.

Sok szülő tapasztalhatta már meg ezt a gyámügyes hozzáállást, így az emberek többsége ma már pontosan jól tudja: a történet nem légből kapott. Azt is egyre többen tudják, hogy az ilyen hozzáállású gyámügyi ügyintézők tevékenysége folytán az egyik legrosszabb és legpocsékabb szaktudással rendelkező gyermekvédelmi rendszer Európa-szerte a magyaroké. …

Igen ám, csakhogy. …

Csakhogy nem szabad általánosítani.

A fenti történetben szereplő ügyintéző az a fajta lehet, aki vagy a családi kapcsolatai, vagy pedig formás feneke révén juthatott pozícióba, a megfelelő szintű szakmai tudás és tapasztalat nélkül. Ez a fajta ügyintéző nemcsak a szülők, de a többi, elhivatott kollégái életét is megkeseríti, hiszen miatta, és az ő munkavégzése miatt szégyenkeznie kell annak a gyámügyi ügyintézőnek is, aki szívvel-lélekkel végzi a dolgát, és tesz meg mindent a gyermekért.

Példát írok, hogy érthetővé válhasson, mire is gondolok. Egy gyermek hatodik éve tartó gyámügyi kálváriájának napjainkig tartó részleteivel támasztom alá a gyámhivatal és gyámhivatal közötti különbséget. A hozzá nem értő ügyintézőt a leírásban „Formás Fenekűnek” jelölöm, a szakmai tudással és empátiával rendelkező ügyintézőt pedig „Elhivatott” jelzővel illetem.

Formás Fenekű annál a gyámhivatalnál juthatott pozícióhoz, amelyik kereken hatodik éve nem vesz tudomást az érintett gyermekről. Annak ellenére sem vesz tudomást róla, hogy az ombudsman kifejezetten felszólította ezt a hivatalt a gyermek védelembe vételére. Formás Fenekű hivatala mégis úgy döntött: az ombudsman nem normális, hiszen úgy rendelte el a védelembe vételt, hogy a hivatal szerint erre abszolút semmi szükség nincs.

Igaz, mégis, ezen ominózus döntésüket követően nem telt el egy év, amikor is a bíróság a gyermek bántalmazása és elhanyagolása okán kiemelte az érintett gyermeket addigi családjából. Az új család azonnal érzékelte a gyermeket éveken keresztül ért bántalmazások és elhanyagolások pszichikai fejlődési rendellenességeit, a gondolkodási- és viselkedési nehézségeket. Megkereste hát Formás Fenekű hivatalát, kérve, hogy vonjanak be pszichiáter szakértőt, annak érdekében, hogy a gyermek pontos diagnózisa megszülethessen, és a célzott terápiája is megkezdődhessen végre, tekintettel arra, hogy a gyermek kifejezett és masszív beilleszkedési problémákkal küzd, mivel a saját valóságában, a saját szabályrendszerei szerint él.

A nevelőszülő (aki a bíróság általi kiemeléssel és családba helyezéssel vált nevelőszülővé, tehát: nem hivatásos nevelőszülő) egyben jelezte azt is, hogy megadja a lehetőséget ominózus hivatalnak arra, hogy amit évekkel ezelőtt folyamatosan és sorozatban elmulasztott – nevezetesen, hogy elkezdje nézni végre a gyermeke érdekeit – most bepótolhatja, a hivatal megsértődött. Ez a sértődés egészen odáig vezette őket, hogy a nevelőszülő gyermeknevelésre való alkalmatlanságát igyekezett, nagy erőkkel kimondatni, fél percig nem gondolkozva el azon, hogy eközben a gyermek pszichikai fejlődési rendellenessége – mely nem kis mértékben az akkori gyámhivatali hozzáállásnak, mint rendszerabúzusnak köszönhető – kezeletlen, és szakmailag feltáratlan marad.

Formás Fenekű írt hát egy Jelentést arról, hogy ő kereste a nevelőszülőt, de az soha nem volt otthon, és hiába dobott be a postaládába értesítést, a nevelőszülő még arra sem reagált. Ezt a „hivatalos” Jelentést egy Esetkonferencia jegyzőkönyvének részévé is tették. Mégpedig az a munkahelyi vezető tette ezt a közokiratot a jegyzőkönyv részévé, akinél a nevelőszülő panaszt emelt, azért, mert Formás Fenekűnek akkor már fél éven keresztül a színét sem látta, a megadott telefonszám soha nem volt elérhető, és, ha személyesen kereste, egyetlen alkalommal sem találta az irodában. Elpanaszolta a nevelőszülő azt is, hogy Formás Fenekű Dörgő Hangú Munkatársa azt jelezte a nevelőszülőknek, hogy Formás Fenekű azért nincs benn, mert ebben, és ebben a faluban van, külső munkán. Elmondta továbbá, hogy erre a jelzésre közölték a nevelőszülők, hogy semmi gond, autóval vannak, utána mennek, erre a Dörgő Hangú azt jelezte: hát nem biztos, hogy meg fogják találni, mert az sem biztos, hogy tényleg ott van. …

A nevelőszülők ekkor kértek egy olyan telefonszámot Formás Fenekűhöz, amelyen a valóságban is – nemcsak elméletben – el lehet érni őt, és fél év kergetőzés után végre beszélhetnek is vele. Dörgő Hangúnak többször kellett telefonos segítséget kérnie ahhoz, hogy ki tudja deríteni Formás Fenekű telefonszámát – amit, szintén nem volt hajlandó felvenni a nagysasszony.

Tehát, a Formás Fenekű munkahelyi vezetője mindezen előzményekkel pontosan tisztában volt, mégis beengedte Formás Fenekű hamisított Jelentését a gyámügyi eljárásba, és ezzel máris keletkezett, hivatalosan, egy rosszpont a nevelőszülőnek, ami meglapozhatja azt a gyámügyi döntést, hogy a nevelőszülő és a nevelt gyermek összeférhetetlen. (Így ugyanis nem szükséges dolgozniuk azon, hogy a gyermek pszichés fejlődésének gátjait elhárítsák. Ugyanis, ha összeférhetetlenség forog fenn, akkor mindössze egyetlen határozattal – a gyermek kiemelésével – le is zárhatják az aktát, további munka nincs vele.)

Hogy Formás Fenekű tökéletesen tökéletlen munkavégzésére ne derülhessen fény, a személyes jó kapcsolatai révén megkeresték a Hivatal „szakemberei” a háziorvost, annak vonatkozásában, hogy az orvos minősítse elhanyagolóvá a nevelőszülőt. (Ezzel még inkább megalapozva a Hivatal által elképzelt és kimondani akart összeférhetetlenséget.)

És a háziorvos, annak rendje, s módja szerint ki is állította hivatalos Jelentését – természetesen nem a gyermekről, hanem a nevelőszülőről -, kijelentve azt, hogy a nevelőszülő egyáltalán nem foglalkozik a nevelt gyermekkel, csak és kizárólag önmagával törődik. Olyannyira belemelegedve a nevelőszülő hivatalos mocskolásába, hogy teljesen el is feledkezett arról, hogy rögzítse: a gyermek számára két alkalommal állított ki sürgősségi beutalót a gyermekpszichiátriára, és nem rögzítette a Jelentésében azt sem: a gyermeknek már született egy Multiplex Személyiségzavar nevű diagnózisa, ami napjainkig kezeletlen is maradt, mert a szakemberek nem vették észre ezt a diagnózist, annak ellenére sem, hogy a gyermek akkor már egy alkalommal megjárta a klinikai gyermekpszichiátriai kezelést is. Tehát a gyermekkel kapcsolatos gyermekvédelmi eljáráson belül a gyermekre vonatkozó orvosi megállapítások kimaradtak az orvosi jelentésből (a több, mint egy éves pszichoterápia ténye sem került rögzítésre), ámde az iratok közé szerelték a hamis és bizonyíthatatlan (értsd: a valóságtól elrugaszkodó) tényállásokon alapuló, a nevelőszülőt elmarasztaló orvosi megállapításokat.

És ennek így is kellett lennie, ha a Hivatal ki akarja mondani a nevelőszülő összeférhetetlenségét a gyermekkel. …

Közben természetesen a nevelőszülő, érzékelvén Formás Fenekű felelősségre vonását mindenképp elkerülni akaró Hivatal gyermekhez való hozzáállását, panaszt és kifogást emelt a címzetes Hivatal tevékenységével kapcsolatban, konkrétan rámutatva arra, hogy az eltelt évek folyamán, hányszor, és milyen mértékben hibázott már eleve ez a Hivatal, és ezen hibasorozat mekkora károsodást okozott már így is a gyermek számára. Mely panasz következtében Formás Fenekű Hivatala saját hatáskörben ki is zárta önmagát az eljárás további jogából, és szintén saját hatáskörben (a megye tudomása nélkül) ki is jelölt egy másik eljáró Hivatalt. Természetesen a két, ominózus, hamisított tartalmú közokiratot a nevelőszülő számára, többszöri kérés ellenére sem juttatta el a Hivatal, ugyanakkor ki sem emelte azokat az eddig keletkezett ügyiratok közül.

Úgy kapta meg hát az eljárás jogát az Új Hivatal, hogy a hamis okiratok az ügyiratok között azt próbálják bizonyítani, hogy a nevelőszülő összeférhetetlen a gyermekkel, tudomást nem véve a gyermek valós pszichikai problémáiról, és az ebből adódó rendőrségi- és bírósági eljárásokról.

A nevelőszülő, okulva Formás Fenekű Hivatalának hozzáállásán, nagyon erős beadvánnyal indított az Új Hivatal eljárásában, hivatkozva az új, gyermekvédelmi törvény módosítására, és kiemelve azt a tényt, hogy Formás Fenekű és Hivatala az eddigi eljárásai során csak kárt okozott a gyermeknek, és a gyermek kiemelésére törekszik, ahelyett, hogy a meggyógyíttatásán fáradozna.

A nevelőszülő lepődött meg a legjobban, amikor a nem kis mértékben támadó beadványára az Új Hivatal Elhivatott ügyintézőjétől emberi hangnemet és emberi hozzáállást kapott. Az Elhivatott ügyintéző ugyanis pontosan tisztában volt azzal a folyamattal, hogy egy évekig bántalmazásban és elhanyagolásban tartott gyermek esetében mekkora pszichikai kár keletkezhet, a gyermek pszichés- és érzelmi fejlődésében. Azzal is pontosan tisztában volt, hogy mekkora pszichikai teher az a nevelőszülőkön, ha meggyógyíttatni nem tudják, szintén éveken keresztül a gyermeket, pusztán egy kókler hivatal hozzáállása folytán. Mint ahogyan azt is tökéletesen érzékelte, mekkora pszichés megterhelés úgy a gyermek, mint a nevelőszülők számára az a folyamatos készenléti stressz, amit a gondolkodási problémák által generált viselkedési zavarok okoznak a család életében, 0-24-ben.

És Formás Fenekű Hivatala erre az állapotra még feltette a koronát azzal, hogy a gyermek kiemelésével fenyegette meg a nevelőszülőket. …

Abban a percben, ahogy az Elhivatott ügyintéző belépett a történetbe, az érzelmi hullámokat elsimítva, beindult a gyermek érdekében a hatóságok gépezete. Igaz ugyan, hogy ehhez az Elhivatott ügyintézőnek szükséges volt védelembe venni a gyermeket, szakhatósági állásfoglalásokat bekérni a megfelelő helyekről, annak érdekében, hogy a gyermek pontos diagnosztizálásának megtörténtét elő tudja segíteni. Elhivatottunk nem mindenki előtt hallgatja meg az eleve zavart gondolkodású gyermeket, hanem külön, annak érdekében, hogy a gyermek szabadon, korlátok, és szégyen nélkül el tudja mondani, mi történt, és mi történik vele. Formás Fenekű Hivatala ugyanis mindenki előtt hallgatta meg a gyermeket, szinte kínvallatásnak kitéve őt. Minek okán a gyermek válaszai kimerültek abban, hogy „Nem tudom”. … (természetesen ez jegyzőkönyvi rögzítésre úgy került: a gyermek „nevelőszülő által félelemben tartva” úgy reagált a kérdésekre: „Nem tudom”.)

Elhivatott ügyintézőnk nemcsak tudomásul veszi, és látja önmaga is, de figyelemmel is követi a gyermek személyiségének változásait, amire Formás Fenekű és Hivatala egyáltalán nem volt kíváncsi. Ugyanakkor kőkeményen dolgozik azért, hogy a gyermeket lehetségessé váljon diagnosztizáltatni. A kényszergyógykezelést ugyanis bár elrendelheti a Hivatal, de a gyermek önként befekszik a gyermekpszichiátriára, így az elrendelés okafogyottá válik. De ettől, mint ahogyan az elmúlt években is, még nem biztos, hogy valóban diagnosztizálva, és kezelve is lesz. Mint ahogyan erre már volt is példa az elmúlt években. Arra pedig törvényi lehetőség nincs, hogy a kényszer-diagnosztizálást, például egy kórház vonatkozásában el tudja rendelni a gyámhivatal. …

Ennek a gyermeknek az ügye jelenleg is folyamatban van. Ugyanakkor tökéletesen jól látható a két Hivatal és a két ügyintéző gyermekhez való hozzáállása közötti különbség. Nem szabad tehát általánosítani, mert – szerencsére – nem csak Formás Fenekek vannak pozícióban a gyámhivataloknál, hanem Elhivatott Emberek is.

Az Elhivatott ügyintéző dolgozik a gyermekért, a Formás Fenék viszont megsértődik azon, hogy dolgoznia kellene egy gyermekért. Pedig mindkettő ugyanazért dolgozik – elvileg-, és ugyanannyi munkabért is kap. Csakhogy Formás Fenék nem érdemli meg, hiszen ő nem dolgozik meg ugyanazért a munkabérért.

Hogy mi az oka annak, hogy elgazosodott a gyermekvédelem a Formás Fenekűek térnyerésével? Csak nézzük meg ezeket a pozíció kiírásokat: elegendő az álláshely betöltéséhez mindössze az érettségi megléte. De! Vállalni kell a jelentkezőnek, hogy 5 éven belül megszerzi az egyébként előírt és szükséges szakmai képesítést is a munkájához, ami nélkül már eleve el sem kezdhetné a gyermekvédelmen belül a munkavégzését.

5 éven belül. …

S hogy addig az 5 évig hány hozzá forduló, tőle segítséget kérő gyermek életét nyomorítja meg, és teszi tönkre?

Ez a kiírót bőven nem érdekli. ...

 
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>


Statisztika

Most: 13
Összes: 1804502
30 nap: 21391
24 óra: 606