Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Változni fog a magánjogi szabályozás Magyarországon

birosagi-merleg.jpgSzilágyi Emese készített interjút Nemessányi Zoltánnal, Az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős helyettes államtitkárával, a 2018. január 01.-én hatályba lépő új, nemzetközi magánjogi törvényről, amelyet az országgyűlés várhatóan az áprilisban fogad majd el.

A vonatkozó törvény módosítását több körülmény is indokolta, hiszen hazánkban is változott a polgári jogi szabályozás, ám eközben az Európai Uniós jogi normák is folyamatos változáson esetek át. A jogalkalmazás számára ennek okán egyre nehezebbé vált megítélni, hogy pl. kettős állampolgár esetén mely ország jogszabályai az irányadóak.

A koncepció megalkotása 2015 őszén zárult le, amelyet aztán finomhangoltak, és végül 2016 őszén egy Kormányhatározatban lett kihirdetve. (1673/2016. XI. 29. Korm. határozat az új nemzetközi magánjogi törvény koncepciójáról.) A törvény Országgyűlés elé való terjesztése előtt nem történt ötpárti egyeztetés. Ezt azzal indokolják, hogy a most megalkotott jogszabály nem minősül sarkalatos törvénynek, hanem inkább szakmai törvény jellege van.

Újdonság a törvényben az általános kitérítő klauzula. Ez azt jelenti, hogy ha úgy ítéli meg a bíró, hogy egy másik joggal szorosabb kapcsolata van a tényállásnak, akkor lehetősége van ennek a jognak az alkalmazására. Ezt a felek maguk is kezdeményezhetik, ebben az esetben a bíró a saját mérlegelése alapján dönt, hogy elfogadja-e azt.

A közrend-klauzula és az imperatív szabályok adnak majd útmutatást annak vonatkozásában, hogy az esetleg alkalmazható külföldi jogszabály, vagy rendelet megfelel-e a magyar jog értékrendjének. A klauzula tényként leszögezi: a közrend nem egyenlő az alkotmányos identitással, de az utóbbi feltétlenül részét képezi a fogalomnak.

Újítást jelent az imperatív normákra vonatkozó szabályozás is. Funkciójában hasonlít a közrendi szabályozáshoz, azonban ezek olyan nevesített szabályok, amelyek feltétlen alkalmazást igényelnek, függetlenül attól, hogy a külföldi jog alkalmazandó-e, vagy a felek kizárták az alkalmazását.

Változik a gyermekekre vonatkozó szabályozás is. A gyermekre kedvezőbb magyar jogot kell majd alkalmaznia a bíróságnak, függetlenül attól, hogy egyébként melyik jog lenne alkalmazható. De az új jogszabály alapján immár bizonyos esetekben mód lesz arra is, hogy a magyar helyett egy, a gyermekre nézve esetleg kedvezőbb külföldi jog kerüljön alkalmazásra. 

Átalakulnak a személyhez fűződő jog megsértésére vonatkozó szabályok is: ez egy mostoha terület abban az értelemben, hogy joghatósági szempontból Uniós szinten szabályozva van ugyan, hogy kinek van joghatósága, az alkalmazandó jog tekintetében viszont kifejezetten ki van véve a Róma II. rendelet hatálya alól. Jogválasztás hiányában a sértett szokásos tartózkodási helye/székhelye határozza meg az irányadó jogot, a sértett egyoldalú jogválasztása esetén azonban érdekeinek a központja lesz a kapcsolóelv. Ez nem biztos, hogy egybeesik az állampolgárság szerinti, vagy a szokásos tartózkodási helyével. A sértett érdekeinek központja tulajdonképpen az, ahol a gazdasági érdekeltségei vannak.

Eddig csupán visszautalt a szabályozás a gyámságra vonatkozó szabályokra, most azonban önálló szabályokat kap a gondnokság, a cselekvőképességet érintő gondnokság mellett megjelennek az egyéb, alternatív támogatási formákra utaló szabályok is, ahol nem fosztják meg az adott személyt a cselekvőképességétől, hanem csak segítséget kap, személyre szabottan.

Új elemként jelenik meg a fizetésképtelenségre vonatkozó szabályozás. Eddig semmilyen szabályozása nem volt a nemzetközi fizetésképtelenségi jognak a nemzetközi magánjogon belül. A másik jelentős változás a választottbírósági megállapodásra irányadó jog kifejezett meghatározása az új törvényben. Fontos, hogy ez csak a választottbíróságot kijelölő klauzulára vonatkozik, ezt a kollíziós jog szempontjából is külön kell kezelni magától a szerződéstől, hiába abba van belefoglalva.

A joghatóság területét érintő újdonság, hogy jogviszony-típusonként eltérően megállapított joghatósági okokat sorol fel a törvény, amely különösen az ember személyállapotával és családi jogviszonyaival kapcsolatos ügyek tekintetében érhető tetten. Ez utóbbi területeken előtérbe kerül a szokásos tartózkodási hely az állampolgársággal szemben, így biztosítva, hogy az adott emberhez, illetve jogviszonyhoz legközelebb álló bíróság járhat majd el.

A külföldi határozatok elismerésével és végrehajtásával kapcsolatban nagy változást jelent, hogy amíg korábban a másik állammal fennálló viszonosság volt az egyik általánosan megkövetelt elismerési és végrehajtási feltétel, az új törvény csak vagyonjogi ügyekben követeli majd meg a viszonosságot, az összes többi ügyben, így például a családjogi ügyekben is, annak hiányában is elismerhető és végrehajtható lesz a külföldi határozat, ha az az egyéb garanciális feltételeknek megfelel.

A kapcsolódó háttérjogszabályok felülvizsgálata már folyamatban van.

 
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>


Statisztika

Most: 11
Összes: 1804500
30 nap: 21392
24 óra: 604