Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Váltott elhelyezés - a különélő szülő esélye

valtott-elhelyezes.jpgVáltott gondoskodás, váltott „elhelyezés”, megosztott szülői felelősség, „váltott modell” – napjaink elterjedőben lévő intézményéről, illetve mindenképpen olyan megoldásról van szó, amelyről egyre gyakrabban és intenzívebben folyik a diskurzus. Az utóbbi évtizedekben a különböző európai országokat egybevéve világos trend rajzolódik ki, amely még akkor is megállapítható, ha a változások nem valamennyi európai országban egyforma indíttatással és egyforma intenzitással jelentkeztek: ez pedig a szülők valóban közös felelősségét preferálja, még akkor is, ha a szülők már nem élnek együtt.

Ez a közös felelősség megjelenik az ENSZ Gyermekjogi egyezményében, amely a 18. cikk 1. pontjában rögzíti a részes államok azon kötelezettségét, hogy elismerjék: a felelősség a gyermek neveléséért elsősorban a szülőké, a szülőket pedig közös felelősség terheli, amelynek során elsődleges a gyermek legfőbb érdeke (best interests). A Gyermekjogi egyezmény alkalmazásához az UNICEF által kibocsátott kézikönyv a közös felelősséget különélő szülők esetén nem feltétlenül abban látja megvalósíthatónak, hogy mindketten továbbra is rendelkeznek ilyen felelősséggel (ahogyan a kézikönyv fogalmaz: „lehet, hogy a bíróság a jogokat a szülők egyikére ruházza”), azt azonban kiemeli, hogy nem érvényesülhetnek merev előítéletek és rugalmatlan gondolkodás abban a kérdésben, hogy melyik „szülőnek kell elsőbbséget élveznie”.

Ennek a közös szülői felelősségnek a jegyében kezdődött el – számos országban az egyezmény elfogadásánál hamarabb is – az a tendencia, amely a szülők különélésük ideje alatti egyenlőségét, egyenjogúságát hangsúlyozza. Ez összetett kérdés, hiszen a különböző hagyományok, felfogások és kultúrák szintézisében a felelősség közössége azt is jelenti, hogy az anyák is rendelkezhetnek teljeskörű szülői joggal (különösen, ami a vagyonkezelést, törvényes képviseletet illeti), ugyanakkor az apák is részt vehetnek a gyermek gondozásában.

A különböző megközelítésekre és változásokra jó példa, hogy nálunk – évtizedek óta – nem kérdés, hogy az apai státusz fennállása esetén az élettárs apáknak ugyanolyan jogaik vannak gyermekeikkel kapcsolatban, mint az anyával házasságban élő apáknak, és a kapcsolat felszámolása után is olyan a helyzetük, mint azoknak az apáknak, akik a házasságukat bontották fel, ez azonban más európai országokban korántsem volt mindig ennyire egyértelmű.

Az ún. váltott gondoskodást időben jellemzően valamennyi európai országban megelőzte a közös szülői felügyelet kialakulása, amely jogilag azt jelentette és jelenti, hogy a szülők egyenlő helyzetben maradnak akkor is, ha már nem élnek együtt. Az, hogy a közös szülői felügyelet pontosan miként valósul meg, nagyon eltérő.

Létezik olyan megoldás, amely lehetővé teszi, hogy a szülők közös kérelmére maradjon fenn bontást követően (vagy az élettársi kapcsolat megszüntetését követően) a közös szülői felügyelet, ugyanakkor egyes európai országokban ez vált főszabállyá, amely utóbbi azt jelenti, hogy nem a közös szülői felügyelet mellett kell a szülőknek indokokat felhozni, hanem ellenkezőleg: annak a szülőnek, aki nem kívánja a közös szülői felügyelet fenntartását, szükséges bizonyítani azt, hogy ne közösen, hanem neki maradjon fenn a szülői felügyelete. Az további kérdés, és különbözők a megoldások, hogy milyen kérdésekben is jelent a közös szülői felügyelet közös döntést.

A Ptk. Negyedik Könyve értelmében a szülők közös szülői felügyelet esetén – főszabályként – minden kérdésben közösen döntenek, nemcsak az ún. gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben. Vannak jogrendszerek, amelyek közös szülői felügyelet esetén is jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a gyermek tekintetében a szülői felügyelet csak jogilag közös, fizikailag nem, ezért nem valamennyi kérdésben tartják szükségesnek a közös szülői felügyeletet.

Míg közös szülői felügyelet esetén a gyermek jellemzően az egyik szülőnél rendelkezik lakóhellyel, addig azáltal valósul meg a gyermek tekintetében fizikailag is a közös szülői felügyelet, hogy a gyermek felváltva tartózkodik a szülőkkel: meghatározott időtartamban az egyik, majd lehetőleg ugyanannyi ideig a másik szülőnél él. A gyermeknek így lényegében két tartózkodási helye van, ahol váltva él. Az itt is kérdés, hogy ez a szülők által választható megoldás vagy egyfajta főszabály, amely a gyermek tekintetében fennálló szülői felügyeletnek szinte automatikus megoldása a szülők különélése esetén. Amennyiben a szülők dönthetnek a váltott gondoskodás mellett, nekik kell indokolniuk annak megvalósíthatóságát, s azt is, hogy az a gyermek érdekében áll.

 Amennyiben azonban ez a főszabály, tulajdonképpen mintegy „vélelmezhető”, hogy ez áll a gyermek érdekében és annak a szülőnek, aki nem ezt a megoldást szeretné, kell bizonyítania, hogy ez mégsem szolgálja a gyermek érdekét. (Megjegyezzük, hogy ez annyiban leegyszerűsített megközelítés, hiszen a váltott gondoskodás annak a kérdése is, hogy a szülők mennyiben tudnak egymás közelében lakni, mennyiben tudják megoldani, hogy mindkettőjük lakóhelyén tudjanak a gyermeknek, gyermekeknek megfelelő elhelyezést biztosítani.)

Az európai családjogi irodalom új, gyorsan teret hódító megoldásként tárgyalja a váltott gondoskodást, s a gyakorlat is azt mutatja, hogy elterjedőben van (igaz, empirikus kutatások még kevéssé elérhetőek, bár már kétségtelenül vannak). Miután összességében új intézményről van szó, érthető, hogy egységes elnevezése nincs (sem itthon, sem az európai országokban), sőt, az sem egyértelmű, hogy mit tekintünk váltott gondoskodásnak. A váltott gondoskodás azért tűnik – többek között – helyénvalóbb elnevezésnek, mint a gyermekelhelyezés, mert a Ptk. családjogi rendelkezéseket tartalmazó Negyedik Könyve már nem tekinti és nem nevezi gyermekelhelyezésnek azt, amikor a szülők különélése idejére akár maguk, akár a bíróság rendezi a szülői felügyelet (más jogrendszerekben gyakran: szülői felelősség) kérdését.

A német terminológia „váltott modell”-ként jelöli ezt, angol változatban előfordul a „váltott tartózkodási hely”, a „megosztott szülői felelősség”. Az szintén kérdés, hogy mindkét szülőnél csak feltétlenül azonos időtartam eltöltése eredményez-e váltott gondoskodást vagy az is váltott gondoskodásnak minősül, ha megközelítőleg azonos időtartamot tölt a gyermek külön-külön a szülőkkel. (Megjegyezzük, hogy ismert az ún. fészekmodell is, amikor a gyermek marad a volt közös otthonban és a szülők költöznek felváltva hozzá, vagy akár az a megoldás, amikor egy nagy családi házban vannak egymás mellett elkülönített lakrészek.)

Amennyiben a szülők nem váltott gondoskodásban egyeznek meg, különös jelentősége van a kapcsolattartásnak, s ez az a gyermeki jog, illetve a különélő szülő azon joga, melyet valamennyi nemzetközi dokumentum is különös védelemben részesít, feltéve természetesen, hogy ez a gyermek legfőbb érdekét szolgálja. A Gyermekjogi egyezmény 9. cikkének 3. pontja is rögzíti a gyermek azon jogát, hogy mindkét szülőjével személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést tarthasson, feltéve, hogy ez nem ellenkezik a gyermek legfőbb érdekével. A kapcsolattartáshoz fűződő érdekek védelme és a szülők egyenlősége, közös felelősségük elismerése számos esetben a különélő szülő egyre kiterjedtebb kapcsolattartási jogának biztosításához vezet. A jogirodalom ezt a szélesebb körben biztosított kiterjedtebb kapcsolattartást szintén váltott modellként kezeli, még akkor is, ha nem szimmetrikusan valósul meg.

A különélő szülők egyenjogúsága az Európa Tanács dokumentumaiban is megjelenik. Ez év őszén az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése fogadta el azt a határozatot, amely az apák szerepének biztosítása érdekében az egyenlőséget és a megosztott szülői felelősséget hangsúlyozza. Ez a dokumentum a határozatban foglaltak felvezetése alapján legalább annyira táplálkozik abból a követelményből, hogy a férfiak és nők egyenjogúsága a szülői szerepben is megnyilvánuljon, mint abból, hogy a gyermeknek mindkét szülőjére szüksége van.

A szülői szerepvállalást megelőzően a határozat a férfiak és nők egyenjogúságát hangsúlyozza mind a munkavállalás terén, mind a magánéletben, s ebből vezeti le azt, hogy a gyermek érkezésétől kezdődően szükség van a szülői – anyai és apai – szerepek egyenlőségének támogatására, s a pozitív apai szerep erősítésére. A határozat számos megállapítást és felhívást tartalmaz a fentiek jegyében, ezek közé tartozik a szülők egyenjogúságának támogatása, a szülők különélése esetén a gyermek váltott tartózkodási helyének biztosítása, azzal, hogy erre csak olyan esetben ne kerülhessen sor, amikor a gyermeket bántalmazták vagy sérelmére visszaéltek, illetve a gyermek érdekeinek és szükségleteinek megfelelően kell megállapítani az egyik, illetve másik szülőnél töltendő időt. Figyelmet fordít a határozat a kapcsolattartásra, illetve a gyermek tartózkodási helyére vonatkozó határozatoknak a megfelelő végrehajtására.

Az említett tágabb kontextus keretei között hangsúlyozza azt, hogy ha a szülők a gyermek váltott tartózkodási helyében állapodnak meg, azt a társadalombiztosítási juttatások tekintetében is figyelembe kell venni, s a fizetett gyermekgondozási szabadságot az apák számára is biztosítani kell. A számos eljárási kérdést (így például a mediáció vagy a gyermekkel foglalkozó szakemberek megfelelő képzésének szükségességét) hangsúlyozó dokumentum hosszas és részletes indokolásra épül, amely kutatási eredményeket részletez, kitérve a gyermek és különélő szülő közötti személyes kapcsolat alakulására, a váltott tartózkodási hely, a különélő szülők szülői felelősségének egyes országokban folytatott gyakorlatára, illetve a gyermeket érintő fenti határozatok végrehajtásával kapcsolatos problémákra.

A szülői felelősség elsősorban a gyermekről szól. Számos nemzetközi dokumentum is megfogalmazza azt, hogy a gyermeknek lehetőséget kell adni, hogy az őt érintő kérdések kapcsán – megfelelő tájékoztatását követően – véleményt nyilváníthasson és azt érettségének, ítélőképességének megfelelően figyelembe kell venni. Ezt a fenti határozat is kifejezetten rögzíti.

Szeibert Orsolya

A témáról lásd még a HVG 2015/49. (december 5-i) lapszámában megjelent cikket!

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>


Statisztika

Most: 9
Összes: 1805294
30 nap: 21217
24 óra: 806