Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Miért nincs kirendelve az adósperekben gyermekjogi képviselő?

2013. február 04.-én küldtem el az alábbi megkeresésemet dr. Handó Tündéhez, az OBH (Országos Bírói Hivatal) elnökéhez. E megkeresésemre az egyik főosztályvezetője válaszolt, belinkelgetve nekem azokat a vonatkozó jogszabályokat, amelynek hiányosságait a megkeresésemben vitatom. Válaszként jeleztem számára: nem vagyok teljesen hülye, és nem tűröm el, hogy annak nézzen. .... E reakciómra a válasz síri csönd az OBH részéről. Válasz egyébként a mai napig nincs. Tanulság: nem fontos az Országos Bírói Hivatal számára az, hogy az adósperekben hivatalból kirendelt gyermekjogi képviselő segítségét igénybe vegyék az eljáró bírók a gyermekek otthonhoz és családhoz való jogának biztosításaként.

 

Tisztelt Dr. Handó Tünde Úrhölgy!

Alulírott, közérdekű kérdéseket szeretnék intézni Önhöz, a jelenleg kialakult – és lassan tarthatatlanná váló – bírói ítélkezési gyakorlattal kapcsolatban, az adósperek vonatkozásában. Kérem, nézze el nekem az esetleges tájékozatlanságomat a bírók munkáját, illetve a bíróságok ügyviteli szabályait illetően. A kérdéseimet a 2009 óta eltelt hosszú időben, a tudomásunkra jutott tények alapján fogalmazom meg, és küldöm el Önnek, mint legilletékesebbnek a témában.

Első kérdésem az adósperek vonatkozásában az volna: Hogyan lehetséges az, hogy az adósperekben ítélő bíráknak nincs szükségük szakképesítés megszerzésére a döntésük meghozatalához?

A jogi képviselőknek, és a jogászoknak, amennyiben banki ügyekkel, illetve pénzügyekkel szeretnének foglalkozni, másoddiplomát szükséges szerezniük, pénzügyi-, illetve bankjogból. Ugyanakkor a bíráknak ez nem kötelességük – azaz, mondhatjuk: szakképesítés nélkül hozhatnak ítéletet pénzügyi-, banki perekben. Mint ahogyan a fogtechnikus sem végezhet szájsebészeti beavatkozást, így ez számomra teljes mértékben érthetetlen. Talán ez lehet az oka annak, hogy az adósnak kizárólag a legritkább esetben van igaza a bíróságok előtt.

Ehhez szorosan kapcsolódik a következő kérdésem: Van-e arra Önnek hatásköre, hogy elrendelje elnöki rendeletben a következőt: Ha és amennyiben az adósperekben döntő bírónak nincs pénzügyi/banki jogi másoddiplomája, abban az esetben legyen kötelessége ezen jogi terület képviseletére kirendelni hivatalból, az állam költségén ezzel a végzettséggel rendelkező jogi képviselőt?

Ugyanis az adós perek a polgári bíróság hatáskörébe vannak utalva – ez nagyon helyes is. Csakhogy az ügyvivő bíró nem mindegyike rendelkezik az ehhez a jogi területhez szükséges megfelelő képzettséggel és szaktudással. Ennek ellenére, ha kérjük, sem hívja perbe a PSZÁF képviselőjét, annak okán, hogy az tanúskodhasson az adós mellett ezen a jogi területen. Viszont a banki képviselőt megkérdezi – és mivel nem ért hozzá – feltétel és további bizonyítás elrendelése nélkül, el is fogadja a banki álláspontot. Ez erősen csorbítja az adósok tisztességes eljáráshoz való jogát, valamint a részrehajlás nélküli bírósági eljárást sem biztosítja számukra. Az eljáró bírók ugyanis csaknem minden esetben az adós bizonyítási terhévé teszik azt, hogy azt bizonyítsák: nem a banknak van igaza akkor, amikor az adott választ arra a bírói kérdésre: Önök szerint a jogszabályoknak megfelelően jártak el? Nem is adhatnak más választ, csak azt: Természetesen, bírónő. …

Itt azonnal felmerül a következő kérdésem: Az adós pereket polgári jogban jártas bírók viszik. Hivatalból mégsem észlelik a kötelmi jogi szabályok figyelmen kívül hagyását, illetve ezen jogszabályok nagyon durva megsértését a bankok által elkövetve, az adós kárára írva. Van-e arra mód és lehetőség, hogy a bírósági ügyvitel szabályait előíró törvény módosítását kezdeményezze ennek okán, szigorítva annak szankcióját, ha az eljáró bíró hivatalból nem észlel jogszabálysértéseket?

Ez azért is fontos, mivel a kötelmi jogi szabályok megszegését is minden esetben az adósnak kell bizonyítani, még a bíró előtt is. Pedig szinte minden törvény kimondja: a köztudomású tényeket a közigazgatási hatóság előtt nem kell bizonyítani. Az adósperekben mégis erre kötelezik az adóst úgy, hogy annak sem jogi-, sem közgazdasági végzettsége nincs, a bíró ellenben polgári- és kötelmi jogban felettébb jártas (ideális esetben).

Mint ahogyan a bank általi bűncselekmények elkövetésének hivatalból észlelése sem tartozik az adósperekben eljáró bírák erősségei közé. Az adósperek történetében még nem volt példa arra, hogy egy polgári bíróság által folyamatban tartott ügyben a döntés jogát – észlelve a vonatkozó bűncselekményeket (okirat- és közokirat hamisítás, hűtlen kezelés, statisztikai adat nem a valóságnak megfelelő közlése, a bizonylati- és számlarend megsértése, a számviteli szabályok megsértése, stb.) – áthelyezték volna az egyébként eljárni illetékes büntető bíróság hatáskörébe. Tehát annak ellenére, hogy Btk.-ban szabályozott cselekmények elkövetéséről beszélünk, azt a polgári bíróság úgy ítéli meg, hogy van hatásköre arra, hogy tárgyalja ezeket a cselekményeket. Kérdésem az: ilyen esetekben az adós hová fordulhat panasszal akkor, ha a bíróság elnöke a Büsz. szabályai szerint nem végzi el a 3 havonta esedékes felülvizsgálatát a folyamatban lévő ügyek vonatkozásában?  

Főként abban az esetben nem végzi ezt el, ha az elnök egyben az ügyben eljáró bíró is. Ki kell mondani azt is: főként vidéken erősen jellemző, és kimutatható a Törvényszéki elnök és a városi bíróság elnökeinek szorosabb kapcsolata, így az a válasz, hogy: „Panasszal kell fordulni az illetékes Törvényszék elnökéhez” – nem megfelelő, és nem kielégítő, mert sok esetben megtörtént már. A kialakult gyakorlat szerint ilyen esetben a törvényszéki elnök megkérdezi a városi bíróság elnökének álláspontját a panasszal kapcsolatban, melyre a válasz általában az, hogy a városi bíróság elnöke mindent rendben talál. A törvényszéki elnök pedig elutasítja az adós panaszát, mint alaptalant. A kör pedig ily módon lezárul, hiszen fellebbezésre lehetőség már nincs több. Kérdésem ennek okán az: Van-e Önnek jogköre ezt a kialakult gyakorlatot megszüntetni, és utasítani a törvényszéki elnököket arra, hogy az ilyen jellegű panaszok esetén ők maguk – saját hatáskörben – az ügyre vonatkozó, keletkezett iratok és azok tartalma alapján járjanak el, kihagyva és felülbírálva a városi elnök válaszát a saját maga által végzett munkájával kapcsolatban? Ugyanis azzal, hogy véleményeztetik az eljáró bíróval a saját munkáját, táptalajt adnak az elfogult válaszadás lehetőségének. Hiszen – kivétel nélkül – mindenki elfogult a saját munkájával szemben, és senki nem mondja ki azt: igen, én mulasztottam, elnézést kérek. ….

Személy szerint szívügyemnek tekintem a végrehajtási eljárásokat, azokon belül is a gyermekjogok teljes mértékű figyelmen kívül hagyását. Mint ahogyan a közigazgatási eljárások egyikében sem veszik figyelembe a gyermekek szociális biztonsághoz – és a családban való nevelkedéshez való jogát. Abban az esetben, ha az adósok a végrehajtás felfüggesztését, vagy a végrehajtási eljárás megszüntetését kérik, illetve ha végrehajtási kifogást nyújtanak be, nem rendelnek ki hivatalból az eljáró bírók a gyermekek jogainak védelmére kirendelt képviselőt. Nincs ez így jól.

A kiskorút is megilletik jogok, nem csupán a családja és megélhetése vonatkozásában, hanem a birtokához való jog vonatkozásában is. Tekintettel arra, hogy a bank zálogjoga a szülő tulajdonjogát érinti, és arra vonatkozó korlátozást tartalmaz, ez a szülő birtokjogának korlátozását vonja maga után, nem pedig a kiskorúét. A kiskorú birtokhoz való jogát még a saját szülőjének birtokjogával szemben is kötelessége érvényesíteni annak, aki a gyermekek védelmével foglalkozik, és a közigazgatásban dolgozik. Kérdésem az volna hát: Van-e arra lehetőség, hogy a végrehajtási eljárásokba, és az ezzel foglalkozó bírósági eljárásokba bevonjanak – hivatalból, az állam költségén - a gyermekek jogaival, illetve gyermekek védelmével foglalkozó képviselőt?

A gyermekek védelmét azonnal, már a végrehajtási záradék kibocsájtásakor, a közjegyzőknek kötelessége volna ellátni, és hivatalból észlelni, hogy a záradék kiállításával a kiskorú és annak lakhatása veszélybe került. Nem teszik ezt meg jelenleg. Mint ahogyan az önálló bírósági végrehajtó sem teszi ezt meg akkor, amikor kiállítja a végrehajtásról szóló végzését, és a Földhivatal nyilvántartásába bejegyezteti a bank végrehajtási jogát. A végrehajtási eljárásokban eljáró bíró szintén nem észleli hivatalból, hogy az előtte szereplő ügy kiskorút, vagy kiskorúkat is érint, ezzel együtt veszélyeztet.

Kijelenthető tehát, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer egyáltalán nem működik a végrehajtási eljárásokban.

Hiszen úgy a záradékolás napján, mint a földhivatali bejegyzés napján, illetve, mint a végrehajtási eljárással kapcsolatos panasz bírósághoz érkezésének napján kötelességük volna a közigazgatási dolgozóknak az, hogy a gyermekek lakhelye szerinti jegyzőt azonnal és haladéktalanul értesítsék a gyermek szülőjével szemben megindult végrehajtási eljárásról, és arról, hogy a gyermek lakhatása és családban maradása veszélybe került. A jegyzőnek pedig kötelessége volna e naptól a kiskorút védelembe venni, és gondoskodni a gyermekek jogáról szóló törvényben foglaltak maradéktalan betartásáról, ám ez a lépés kimarad. Ha az érdekvédők keresik meg a jegyzőt ez ügyben, akkorra már késő: a szülőt vagy azonnali kilakoltatás fenyegeti, vagy pedig már családba fogadásra adta gyermekét, hogy az vele együtt ne kerüljön utcára. Kérdésem tehát az: Van-e arra lehetőség, hogy egy végrehajtási eljárásban szereplő bíró riadóztassa a gyermekvédelmi jelzőrendszert – hivatalból -, felvéve a kapcsolatot a területileg illetékes  jegyzővel? Van-e arra lehetőség, hogy amíg a gyermeket a jegyző védelemben tartja, a bíró – tekintettel a gyermekek mindenek felett álló érdekeire – minden egyes esetben, hivatalból felfüggessze a védelembe vétel idejére a végrehajtási eljárást? Ezzel hagyva a szülőnek elég időt ahhoz, hogy megoldást találhasson a kialakult élethelyzetére.

Tisztelt Elnökasszony!

Bízom abban, hogy levelem megértő emberhez érkezik, és közérdekű kérdéseim megválaszolásra kerülnek.

Tisztelettel kérem hát a fent leírtak alapján szíves fáradozását azért, hogy az eddig kialakult és bebetonozódott bírósági gyakorlat megváltozhasson és emberségesebbé válhasson, ne szakadjanak szét családok csak azért, mert a család ügyében eljáró bírónak nincs meg a megfelelő szakképesítése, de a lehetősége sem arra, hogy ezt a hiányosságot hivatalbóli kirendeléssel pótolja.

Megköszönve fáradozását, maradok tisztelettel:

 

                                                                                                                             Dudás Anna

                                                                                                                   

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Június / 2017 >>


Statisztika

Most: 8
Összes: 1806431
30 nap: 20703
24 óra: 576