Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Különvélemény

paragrafus--1-.jpgA Polgári Perrendtartás (Pp.) szabályait módosították, az új szabályozás 2018 januártól lép érvénybe. Különvélemény következik.

Amikor első körben hallottam arról, hogy tervezik módosítani a Pp.-t, biztos voltam abban, hogy a peres feleknek, akik átlagos, vagy átlag alatti anyagi szinten élnek, nem lesz jobb, és nem válik könnyebbé a jogérvényesítés sem. Így is lett.

Pár évvel ezelőtt azt mondtam, hogy figyeljétek meg, vissza fog jönni az ököljog Magyarországon, mert máshogy jogot érvényesíteni, ebben a korrupt közigazgatási rendszerben nem lehet annak, akinek igaza van, de pénze nincs ahhoz, hogy érvényesíthesse is az igazát. Évek múlva, egy jogásztól tudtam meg, hogy Magyarországon a bíróságokon nem igazságszolgáltatás, hanem jogszolgáltatás zajlik. Arra már teljesen magamtól jöttem rá, hogy egy szolgáltatás attól szolgáltatás, hogy nemcsak igénybe lehet venni, hanem meg is lehet vásárolni azt. Akinek nincs pénze, nem vásárol, ily módon igénybe sem vesz.

Eleve alig van olyan jogszabály Magyarországon, amelyik rendelkezne a gyermekek jogairól is. Így a gyermekek ezeket a bírósági szolgáltatásokat igénybe nem vehetik, evidens, hogy a Pp módosítása sem rendelkezik a gyermekek jogairól. Kis hazánkban ugyanis kizárólag olyan törvényi rendelkezések léphetnek életbe, amelyek vagy a pénz, vagy a felnőttek érdekeit védik. A gyermekek jogai a süllyesztőbe kerültek, valamikor a rendszerváltás idején, és onnan azóta sem kerültek elő.

Nézzük, részleteiben az új Pp. módosításait, hogyan lehetetleníti el a kisemberek jogérvényesítését. A törvényszék atyaistenné válik, a járásbíróságon dolgozó bíráknak igencsak össze kell szedniük magukat annak érdekében, hogy kaphassanak ügyeket. Ezeket ugyanis a törvényszékek osztják majd szét, fizetése annak lesz, aki jól fekszik a törvényszéknél, és ügyet kap. Nem a szakértelem, nem a szakmai kompetencia lesz tehát a döntő, hanem az, kinél milyen ítélet várható. S hogy mely jogterületen? Kit érdekel? A hatás-, és illetékességi területek közigazgatási határvonalait megszüntetik ezzel az új rendelkezéssel, amellyel a módosítás a törvényszék illetékességébe utalja a hatáskörök kijelölését.

Eddig is köztudott volt, hogy az eltussolandó országos ügyeket melyik törvényszék elbírálására kell bízni, ahhoz, hogy a megfelelő ítélet születhessen a koncepciós eljárásokban. Annak érdekében, hogy ezt a mára nyilvánvaló társadalmi véleményt slankítani tudják, hát rábízzák a törvényszékre, hogy ossza tovább ezeket az ügyeket. Az egyik tág zseb pedig ismeri a másikat, de a statisztika mindenképpen javulni fog. Már nem lehet kijelenteni, hogy ez, vagy ez a törvényszék keni el, mert mások is kenni fognak. És ez mindaddig így is lesz, amíg az Üvegzseb törvény nem vonatkozik a bíróságokra, az ügyészségekre, a rendőrségre és a gyámhivatalokra. Nemcsak azt nem tudhatjuk, hogy melyik döntnöknek milyen a szakmai kompetenciája, hanem azt sem tudhatjuk, működése alatt kapott havi fizetésből mennyivel gyarapodott, munkavégzésének ideje alatt a magánvagyona. És azt sem, hogy e kettő arányban áll-e egymással.

S, hogy ez ne is derülhessen ki, továbbra sem, az ombudsman ezeknél a hatóságoknál nem vizsgálódhat, pedig a legnagyobb és leggyakoribb jogsértések ezekben az eljárásokban történnek. Gyermekjogi szempontból ez már csak azért is lényegtelen momentum, mert Magyarországon nem létezik gyermekjogi ombudsman. Általános ombudsmanunk van csupán. Mint ahogyan fű alatt, távol a társadalmi tudattól megszüntették szinte az összes ombudsmani pozíciót. Jelenleg van egy általános-, és egy nemzetiségi jogi biztosunk. Pont. A Jövő Nemzedékek Szószólója, azaz a környezetvédelem biztosa már felmondott, helyette jelölésről még nem lehet hallani, tehát már nemcsak a gyermeki jogoknak nincs biztosa, de a jövő nemzedékének sem. Így, az eleve haláltusáját vívó gyermekjogok szép lassan el is halnak kis országunkban.

Úgyhogy, a gyermekeket érintő ügyekben most már lehetetlen lesz ombudsmani vizsgálatot kérni az eljárásokba, mint ahogyan eddig sem lehetett, és ezután sem lehet.

No, de elkanyarodtam egy kicsinykét, térjünk vissza a Pp-hez, a kisemberek jogérvényesítése tekintetében. „Az új Pp. anyagi jogilag és eljárásjogilag egyaránt releváns információk megjelölését várja el, így többek között a jelenleg élő gyakorlattal szemben az érvényesíteni kívánt jog megjelölése, valamint az annak pontos, egzakt jogcímére való hivatkozás elengedhetetlen lesz.”

No. Ha ezt Pista bácsi értelmezni fogja, megeszem a kalapomat. Már ott elakad, hogy releváns. Bár jól hangzik, de mit is jelent? Érvényesíteni kívánt jog pontos, egzakt jogcíme. Különben, ugye, elutasítják, tárgyalás nélkül a keresetet, ha ez nincs benne a keresetlevélben. Ez a szabály csak arra jó, hogy a bírák kevesebbet dolgozzanak, a kisember meg fizesse az ügyvédet. Vagy ne, de akkor hagyja békén a bíróságot a hülyeségeivel. Na, nehogy már a bírósági titkár értelmezze a „tartozik nekem, hát fizessen” című keresetet. Egyébként a legtöbbjük nemcsak az egzakt jogcímeket nem ismeri, de a „méltányosság” szót sem képes értelmezni. És itt nem a kisemberekre gondolok.

„A keresetlevél új Pp.-ben meghatározott összetétele ilyen értelemben tehát a kereset=jog+tény+kérelem képlettel írható le.” Hogyan értelmezi ezt a kisember? Tény, hogy van jogom, a bíró meg segítsen érvényesíteni. Ugyanakkor a tény és a jogi tény között egetverő különbség van, de a szegény ember, ügyvéd nélkül, hasraütésszerű jelleggel nem fog erről tudni ( a NAT-ban ugyanis nem írják elő ennek kötelező jellegű tanítását, de Viktor már érettségi tétel – a jogérvényesítés ugyanakkor nem), ergo: tömeges mértékben kerül majd sor az ügyvéd nélkül megírt kereseti kérelmek elutasítására. Márpedig a Kisembernek általában egy nyaralásra sincs pénze, nemhogy évezredeken keresztül pénzelni egy ügyvédet. Ne felejtsük el: egy éven belül a közös megegyezéses eseteken kívül egyetlen ügyfajta sem zárul le a bíróságokon.

Ily módon, az új rendelkezésekkel ki is zárták a kispénzű kisembereket a bíróságok épületéből, egyébként rendelkezett volna a módosítás arról, hogy a kisemberek helyett a bírósági titkárok megírhatják a kereseti kérelmeket, adott napokon, a bíróság épületében. Milyen lehetőség marad tehát számukra a jogérvényesítésre? Az ököljog.

Rá lehet fogni, hogy ez azért maradt ki a módosításból, mert ott vannak a kormányhivatalok jogi segítségnyújtó szolgálatai, ők jelölhetnek ki, rászorultság jogán kirendelt jogi képviselőt. Igen ám, de ki látott már olyan kirendelt képviselőt, aki nem késte le a benyújtási határidőt, pontosan állított össze keresetet, és kihozta a maximumot egy adott ügyből? Vagy egyáltalán: képes lett volna legalább arra, hogy kapcsolatot tartson a neki rendelt ügyféllel, aki után kapja a bérét az államtól?

Hát erről van szó.

A kisembernek a NAV összeállítja az adóbevallását, de a bírósági titkár nem ír számára keresetet, és a kirendelt jogi képviselő sem képviseli a jogait. Bebizonyítani természetesen mindezt a kisember nem fogja tudni, lévén fogalma sincs arról, milyen egy rendeltetésszerű bírósági eljárás egy rendeltetésszerű jogi képviselettel. Így tiltakozni sem fog tudni azért, hogy nem kapta meg a megfelelő szintű jogszolgáltatást a bíróságon, de ugyanezt az ombudsmantól sem fogja tudni megkérdezni. Tulajdonképpen, ahogyan a gyermekek számára sem ajánl a módosítás külön, családjogi bírósági eljárást, úgy a kisemberek számára sem hoz létre méltányos bírósági eljárást.

Hely hiányában, sajnos, az összes módosított szabályt kielemezni nem lehet, sem a kisemberek, sem pedig a gyermekjogok szempontjából. A legfelháborítóbb szabályváltozás azonban az: a módosítás bevezeti az örökbefogadás felbontására irányuló pert.

Ehhez nincs mit hozzáfűzni: viszlát, gyermekjogok!

 
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>


Statisztika

Most: 24
Összes: 1804281
30 nap: 21465
24 óra: 615