Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kézivezérlés a bírák kinevezésében

marionette.jpgBár az igazságszolgáltatás a harmadik független hatalmi ág, a bírósági vezetők egy részének kiválasztása lényegében egyetlen személytől, Handó Tündétől függ.

Nem ok nélkül aggódtak a jogvédők: lényegében semmit változott Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének jogköre azóta, hogy a nemzetközi nyomásra visszanyesték teljhatalmát. Fontosabb bírósági vezetői poszthoz manapság már csak az OBH-n, pontosabban annak elnökén, Handó Tündén – vagyis az Alaptörvény „szellemi atyjának” tekintett fideszes Szájer József feleségén – keresztül vezet az út.

Legutóbb Ribai Csillának, a Fővárosi Ítélőtábla közelmúltban kinevezett elnökének pályája igazolta ezt. Ribai bíróként a Pesti Központi Kerületi Bíróságon kezdett, amelynek 2012-től lett az elnöke. 2015 júniusában Handó helyettese lett az OBH-ban, s ez a jelek szerint megnyitotta az utat számára az ítélőtáblára. Első körben hárman is elindultak a tábla elnöki posztjáért, csakhogy azt a fordulót Handó érvénytelenítette.

Kéznél volt viszont helyettese, aki tavaly március óta egy évig megbízottként vezette a Fővárosi Ítélőtáblát, azóta pedig már a 2022-ig szóló kinevezését is elnyerte. Pályázatával, egyedüli jelöltként, simán célba ért. Mindeközben mindig ott volt Handó Tünde körül: dolgozott kodifikációs munkacsoportban, tanít a Magyar Bíróképző Akadémián, s nem mellesleg – úgy tudjuk – oroszlánrészt vállalt a nagy vihart kavart, bírák által az Alkotmánybíróságon és az Emberi Jogok Európai Bíróságán is megtámadott integritási szabályzat elkészítésében is.

Az elvben a korrupció kivédésére szolgáló szabályzatból kiderül, hogy az integritás egyebek mellett az OBH elnöke, azaz Handó által képviselt értékeknek és elveknek megfelelést is jelenti. Emiatt a Jobbik is kezdeményezte az elnök meghallgatását.

Az OBH elnökének elsőre igencsak nagy hatalmat biztosító, és többek, például az Európa Tanács konzultációs testülete, a Velencei Bizottság által is élesen támadott kinevezési jogköre 2012-ben némileg módosult ugyan, bizonyos esetekben a döntései felett vétójoga lett az Országos Bírói Tanácsnak, ám a gyakorlat lényegét tekintve nem sokat változott. Továbbra is eléri, hogy kinevezze azt, akit ő akar. Ehhez csupán az kell, hogy a saját elvárásai szerint alakuljanak az egyébként nyilvánosan zajló vezetői pályázatok.

Handó Tünde a kinevezésre váróktól pluszmunkát is elvár. Az Országos Bírói Tanács (OBT) legutóbbi, februári ülésén kiderült – a HVG birtokába jutott jegyzőkönyv tanúsága szerint –, hogy Handónál rendkívül sokat nyom a latban, ki és mit csinál az ítélkezésen túl. „Azt gondolom, hogy ha valaki a közösségért szeretne valamit tenni, vagy ott elöljáró szeretne lenni, akkor nem ott kell kezdeni a közösségért való létet, hogy kap egy stallumot” – osztotta meg vezetőválasztási szempontjait az elnök. S szakmai egységesítő anyag elkészítése, konzultációk levezénylése mellett „személyes elvem, hogy szívesebben bízom azokra a közösséget hat évre, akik már pozíció nélkül is tettek és bizonyítottak”.

Handó igencsak sajátos személyzeti politikája a közelmúltban Székesfehérváron is megütközést keltett. A megyei törvényszék büntetőkollégiuma élére az érintett bírók támogatásának hiánya ellenére egy tapasztalatlannak mondott járásbírósági bírót nevezett ki (a bíróknak csak véleményformálási joguk van). Karácsony Mónika 2007-ben lett bíró a Berettyóújfalui Járásbíróságon, s csak 2013-ban került a Székesfehérvári Járásbíróságra. Bár a nagy jelentőségű ügyek tárgyalásában szerzett tapasztalata enyhén szólva is kérdéses, életrajza szerint több menedzserképzést is elvégzett, és például kvalifikált coach.

A tapasztalatlanság tehát nem akadály – ez már kiderült a Békés Megyei Törvényszék elnökének kinevezésekor is. Így lehetett az ország legfiatalabb bírósági elnöke a 34 éves Bagdi Árpád Gyula, akinek elnökké választásakor alig több mint hároméves ítélkezői gyakorlata volt. Ráadásul ott lett vezető, ahol addig csak kirendeléssel dolgozott. A Fővárosi Ítélőtáblán is van némi izgalom a büntetőkollégium vezetőjének kiválasztása körül. Bár az e hét hétfői összbírói értekezleten Ujváry Ákos táblabíró kapta a bírák többségének támogatását, kinevezését senki sem veszi biztosra, mert vele szemben az OBH-t is megjárt jelölt áll.

A kézivezérlés nem idéz kellemes emlékeket: 2012-ben a bírói kar majd 10 százalékát próbálta meg a kormány kirúgni azzal, hogy minden átmenet nélkül 62 évre szállíttatta le a bírák nyugdíjkorhatárát, ami 1869 óta 70 év volt. A menesztettek között 59 vezető beosztású bíró volt, így az ítélkezést irányítók 15 százaléka kényszerült távozni.

A nagyságrendileg 2600 fős bírói szervezetben 749 vezető van, s közülük 117, fontos pozíciót betöltő – az ítélőtáblák elnökeitől a kollégiumvezető-helyettesekig – kinevezéséért felelős az OBH elnöke. Tavaly e körben 25 pályázat közül 16 volt eredményes – bár Karácsony kinevezéséhez a Fejér Megyei Törvényszék kollégiumvezető pozíciójába az OBT egyetértése is kellett, mert a helyi bírák nem támogatták. Handó tavaly 9 vezetői pályázatot nyilvánított eredménytelenné. Ezek között volt olyan, amit pályázó hiányában kell megismételni – ez is utal egyfajta válságra. Volt, aki visszalépett, hét esetben viszont a bírói testületek támogató véleménye ellenére nem fogadta el Handó a jelöltet.

E körben az első igazán nagy vihart kavart példa Andor Szabolcs kinevezése volt a Szombathelyi Törvényszék elnökének. A Szombathelyi Járásbíróságot addig irányító, polgári ügyszakos bíró – aki állítása szerint maga is meglepődött a kiválasztásán – úgy lépett feljebb a ranglétrán, hogy nem is pályázott a posztra. Pedig jelentkezőkből nem volt hiány, a legutolsó fordulóban már három is akadt. Ám egyikük pályázatát sem találták megfelelőnek, legalábbis erre hivatkozva érvénytelenítette az OBH elnöke a kiírást.

Ennek komoly jelentősége van: mivel ez már a második hasonló döntés volt a szombathelyi elnöki pályázattal kapcsolatban, az OBH elnökének „törvény biztosította lehetősége és kötelezettsége volt, hogy a törvényszék vezetését megbízással, azaz nem kinevezéssel biztosítsa” – szólt a hivatalos közlemény. Nem mellesleg így az OBH elnökének kezét már semmi sem kötötte a kinevezéskor. Azóta minden „elrendeződött”: Andor Szabolcs megbízottból hat évre kinevezett elnök lett, a módszer pedig bejáratódott. Szegeden, Zalaegerszegen, Pécsett is hasonló módon lett új törvényszéki elnök, s ez bevált a Fővárosi Ítélőtáblán is.

Az OBH elnökének személyügyi döntéseiből az látszik, hogy nemcsak az elnökök, hanem például elnökhelyettesek és kollégiumvezetők is gyakran hasonló utat bejárva kerülnek pozícióba. A közzétételekből pedig még az is kirajzolódik, hogy soha nem látott mozgásban vannak a bírók, pontosabban a bírói álláshelyek, mindez pedig információnk szerint komoly bizonytalanságot okoz a bírói karon belül. Az OBH közlése szerint erre az időszerűség javítása, az egyenletes ügyteher-eloszlás miatt van szükség.

A bírákat elvben persze nem az OBH, hanem a köztársaság elnöke nevezi ki. Az azonban a hivatalon múlik, hogy kinek a nevét postázzák az elnöki hivatalba. A bírói kinevezéseknek vannak törvényi garanciái is: az állásokat pályázat alapján töltik be, a pályázókat a megyei törvényszékeken működő bírói tanácsok pontozzák és rangsorolják. Ha pedig nem az általuk legjobbnak ítélt jelölt a befutó az OBH elnökénél, akkor neki a döntését indokolnia kell, amit az Országos Bírói Tanácsnak is jóvá kell hagynia. Hacsak nem lesz eredménytelen a pályázat, mert akkor újat kell kiírni, ahogy történt ez számtalan helyen. Nagy a mozgás amúgy az OBH-ban is, ahol a fluktuációt úgy írták le, hogy „aki fél éve ott van, már rutinosnak számít”.

„Sosem arról szól, amikor eredménytelenné nyilvánítok, hogy az a bíró ne lett volna alkalmas, csak éppen azt a hatéves kinevezés alatt teljesítendő menedzsmentképességet nem látom biztosnak” – indokolta az elutasításokat Handó az OBT ülésén. A jegyzőkönyvből kiderült az is, hogy a tapasztalat még egy bírónál is lehet hátrány, mondván: aki akart volna dolgozni, megtehette volna.

„Én nem engedhetem meg, hogy ne a legjobbak kerüljenek a vezetői székbe, vagy akikről ez leginkább látható, és olyanok, akiktől remélni lehet, hogy azt a szervezetet mint vezénylő tábornokok alakítják.” Az elutasítás okaként egyébként generálisan szerepel indoklásként, hogy „a stratégiai célokkal nem azonosult”, vagy nem rímelt arra, vagy pedig az igazságszolgáltatás megújítására vonatkozó elképzelések nem kellő hangsúllyal jelennek meg.

Ez előrevetítheti, hogy milyen esélyeik vannak azoknak a – csak a törvényeknek és saját lelkiismeretüknek alávetett – bíróknak, akik valamilyen szakmai előmenetelben gondolkodnak.

A cikk rövidebb változata az e heti HVG-ben olvasható.

Pálmai Erika

 
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>


Statisztika

Most: 14
Összes: 1805294
30 nap: 21222
24 óra: 806