Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Eszközként kezelt gyermekek a bírósági eljárásokban

birosag--gyermek---birosag.hu.jpgGyermekeket érintő bírósági eljárásokban nincs jogi képviselője maguknak a gyermekeknek. A gyermekeket érintő, szülők között zajló perek nem családjogi bíróságokon, hanem polgári bíróságokon zajlanak. A gyermekek elhelyezésének megváltoztatása minden esetben a gondozó szülő mulasztása, és/vagy gyermeket veszélyeztető magatartása miatt indul, ennek ellenére sosem kerül át hivatalból, büntetőbíróság hatáskörébe, a gyermekkel szemben mulasztó szülő cselekményének elbírálása. Még akkor sem, ha a kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény, nem pedig polgári jogi hatáskör. Gyermekek esetében tehát, büntető ügyben polgári bíróság dönt.

A bírósági eljárásokban, a gyermekek terhére írható, bírák által elkövetett cselekmények száma végtelen. Első, és legsúlyosabb mulasztásuk, hogy hivatalból nem vonnak be gyermekjogi képviselőt ezekbe az eljárásokba, a gyermekek jogainak kiemelt védelmére. Ugyanakkor ez mégsem az ő mulasztásuk, mert nem is hívhatnak be, tekintettel arra, hogy a jogalkotó a gyermekjogi képviselők munkájának törvényi szabályozásakor erre elfelejtett kitérni. Úgy alkotta meg tehát e vonatkozó törvényt, hogy gyermekjogi képviselő kizárólag olyan gyermekek jogi képviseletét láthatja el, akiket már hatósági gondozásba emeltek (vagy oda készülnek emelni) a szüleitől.

Izgalmas kérdés, hogy a szülők ugyanakkor miért a saját jogi képviseletüket látják fontosabbnak, mint a gyermek jogainak képviseletét. Hiszen ők saját maguk mellé fizetik az ügyvédet, a gyermekük mellé viszont nem. A másikra való sárdobálásra (pl. hamis szakértői vélemények, magánnyomozók, stb.) ugyanakkor pontosan annyit költenek, mintha a gyermekük számára fogadtak volna külön, jogi képviselőt. ….

Magyarországon nem hívnak életre családjogi bíróságokat, ily módon csak elenyésző számban léteznek a bírói kamaránál bejegyzett gyermek- és családjogra szakosodott bírák. Mivel a tagok vagyonnyilatkozatai mellett a bírák végzettségei is titkosak, pontosan nem tudható, hogy a Magyarországon tevékenykedő bírák között hánynak van meg a gyermekeket érintő perekben való döntéshez szükséges, előírt, speciális szakvégzettsége. Mégis ítélnek gyermekek sorsáról olyan bírák, akik csak általánosságban ismerik a gyermekek jogait.

 Azokat viszont alig veszik figyelembe.

Ugyanez a helyzet az ezekben a gyermekeket érintő perekben szereplő jogi képviselőkkel, akik minden esetben kizárólag a szülők jogait képviselik. Elenyésző azon jogi képviselők száma, akik valóban rendelkeznek gyermek- és családjogi szakvizsgával, még kevesebb azoknak a száma, akik rendelkeznek a nemzetközi gyermek- és családjogi szakvizsgával, azokban az esetekhez, amikor az egyik szülő külföldi állampolgár, és, példának okán elrabolja a gyermeket Magyarországról.

Ennél a példánál maradva, kiemelt fontosságú tény: bármennyi gyermeket rabolnak is el, a bontópert megelőzően, vagy a bontóper során, külföldre, a magyar állam még egy esetben sem volt képes rövid határidőn belül, visszahozni őket (ha egyáltalán képes volt visszahozni), mint ahogyan nem volt képes a külföldre szöktetett magyar állampolgárságú gyermekek jogait külföldön képviselni sem. Ennek is nagyon egyszerű magyarázata van: a külföldön szolgálatot teljesítő magyar nagykövetek csak díszpozíciót látnak el, jól megfizetett kirakatemberek ők, akik az elveszett útlevelek újra igénylésében tudnak segíteni, az elveszett gyermekek felkutatására és védelmére, majd hazahozatalára azonban teljes mértékben képtelenek.

Magyarország jogalkotói semmilyen szinten nem foglalkoznak a gyermekek jogaival, hiszen, példának okán eltörölték a gyermekjogi ombudsman intézményrendszerét is. Általános ombudsmanunk van csupán, aki szerint mindig, minden rendben van, soha nem észlel semmi jogsérelmet a kapcsolattartások tárgyában. Ugyanakkor, ha volna is gyermekjogi ombudsmanunk, szintén nem volna ezekre a perekre hatással, tekintettel arra, hogy a jogalkotóink tudták, mit csinálnak, akkor, amikor kijelentették, és törvényben úgy szabályozták, hogy az ombudsman a legkorruptabb eljárásokban (bíróság, rendőrség, ügyészség) vizsgálatot nem indíthat. Még akkor sem, ha ezekben az eljárásokban szívatják a leginkább a pórnépet. Na, persze, a gyámhivatalok után. ….

Soha nem merül fel a közigazgatási eljárásokban annak lehetősége, hogy, ha és amennyiben, hagynák a szülőket a jogaikat érvényesíteni, jóval kevesebb gyermek sérülne.

… Dögöljön meg a másik tehene is. …

Hiszen, ha a bíró egyedülnevelőként lepasszolja a gyermekeit a nagyszülőhöz, naná, hogy helyénvalónak fogja találni, ha anyuci, vagy apuci lepasszolva a gyermeket a saját szüleihez, nem törődik vele. Mit is érdekelné pl. ezt a bírót, hogy a különélő szülő jóval több szülői figyelmet tudna adni gyermekének, jóval több szeretettel? … Megfordul-e majd ennek a bírónak a fejében az, hogy a gyermekét lepasszoló szülő alkalmas-e a nevelésre? Persze, hogy nem. Hiszen akkor saját maga felett is ítéletet kellene mondania. Ezt pedig nem fogja megtenni. Soha. (Fontos hangsúlyozni: ebben az esetben nem azokra a szülőkre gondolok, akik munkaidejük alatt bízzák nagyszülői felügyeletre gyermeküket, és munkaidő végén mennek értük, hanem azokra, akik lepasszolják, majd hónapokig, évekig felé sem néznek).

Vagy nézzük meg annak a bírónak az esetét, aki, apaként akadályoztatva van a kapcsolattartásában. Hiszen a bíráktól is vannak magasabb pozíciók, amit anyós-após, és egyre inkább a feleség is betölthet. Ha ilyen bíró elé kerül olyan apa ügye, aki önhatalommal távolította el, bírói ítélet nélkül a közös háztartásból a gyermeket, azt fogja-e majd mondani, hogy az anyánál bizony jobb helyen volna a gyermek, vagy azt, hogy az apa semmiféle jogsértést nem követett el, sem a gyermeke, sem a volt házastársa vonatkozásában? Hiszen senki nem képes arra, hogy döntéseiben függetlenedjen a saját sorsától, a saját tapasztalataitól.

Nem is várható ez el senkitől sem.

Igen, a bíráknak függetleneknek kellene lenniük. A saját sorsuktól, életüktől azonban még ők sem képesek elvonatkoztatni. Mert emberek ők is. Sokszor szenvednek ők is.

Ha mégis függetlenül akarnak dönteni, akkor igazságügyi szakértőt vonnak be az eljárásba, ami, az esetek többségében igen nagy hiba.

Egy videóban, tőlem markánsabban foglalta ezt össze Nemes Valéria, 16 percben mindössze.

Ennyit kérek értékes időtökből, a gyermekek nevében, a gyermekekért.

Nézzétek végig, és csatlakozzatok!

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>


Statisztika

Most: 14
Összes: 1805294
30 nap: 21222
24 óra: 806