Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az ügyvéd véleménynyilvánítási joga korlátozott

velemeny-marabu.jpgA vizsgált esetben az elsőfokon eljárt ügyvédi kamara határozatában a felperest elmarasztalta egy rendbeli, szándékosan elkövetett fegyelmi vétségben, és vele szemben 120.000 forint pénzbírságot szabott ki, megállapítva, hogy a felperes megsértette az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (továbbiakban: Ütv.) 3.§ (2) bekezdésében, valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló, a Magyar Ügyvédi Kamara 5/2008.(X.27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999.(III.22.) MÜK Szabályzat (továbbiakban: Etikai Szabályzat) 12/1., 15/2. és 15/7. pontjában foglaltakat azzal, hogy fellebbezéseiben és később szerkesztett beadványaiban egyre élesebb hangú, személyeskedésig menő kijelentésekre ragadtatta magát, az eljáró bíróval szembeni személyes ellenszenvét is kifejezésre juttatva, továbbá beadványaiban az eljáró bíróval szemben olyan állításokat engedett meg magának, mely állítások jogkövetkezményei igen súlyosak. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában az elsőfokú határozatot helyben hagyta.

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a felperes keresetét elutasította. A bíróság eljárása során az Etikai Szabályzat 12/1., 15/2., 15/7. pontjára, az Ütv. 3.§ (2) bekezdésének rendelkezéseire utalva, továbbá a Magyar Köztársaság 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4-én kelt Emberi Jogok Európai Egyezményének (továbbiakban: EJEE) 10. cikk 2. pontjában foglaltakat a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) gyakorlata alapján arra a következtetésre jutott, hogy nem csupán az írott jog, de a rendes jog és a szokásjog is megfelelő alapot nyújt ahhoz, hogy ezeket a rendelkezéseket a 10. cikk 2. pontjába foglalt törvényi kitételnek lehessen minősíteni, így lényegében a Magyar Ügyvédi Kamara Etikai Szabályzata megfelel a 10. cikk 2. pontja szerinti törvényi szabályozásnak, amely a véleménynyilvánítási szabadságot korlátozhatja. Ez okból a kamarai határozatok nem törvénysértőek.

A felperes felülvizsgálati kérelmében vitatta, hogy véleménynyilvánítási joga kamarai szabályzattal korlátozható, és ezáltal a kamarai eljárásban törvényesen elmarasztalható.

A Kúria felülvizsgálati eljárásban megállapította, hogy az Ütv. felhatalmazása alapján meghozott kamarai szabályzat – melynek törvényességi ellenőrzésére a bíróság nem jogosult - a bíróságok tekintélyének megóvása érdekében, annak fenntartása céljából korlátozza az ügyvéd véleménynyilvánítási szabadságát, így nem ellentétes az EJEE 10. cikk 2. pontjában foglaltakkal, mely korlátozás egyébként visszavezethető a szakmagyakorlás sajátosságaira, a kamara köztestületi jellegére, az ügyvédi hivatásrend igazságszolgáltatásban betöltött szerepére, az ügyvédi tevékenység törvényi szabályozottságára is.

Ez alapján egyet érett azzal, hogy megsértette a felperes az etikai szabályzat hivatkozott rendelkezéseit, amikor a bíró személyét illetően becsmérlő, személyeskedő tartalmú beadványt nyújtott be, és álláspontja érvényesítésére nem az eljárási törvényben biztosított jogi lehetőségeket kihasználva járt el.

Jogi Fórum

Fotó: Marabu

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>


Statisztika

Most: 14
Összes: 1805294
30 nap: 21223
24 óra: 806