Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az ideiglenes- és megelőző távoltartás jogintézménye

A jogi szabályozás tekintetében hozzátartozók közötti erőszaknak minősül a méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység, melyet a bántalmazó a bántalmazott sérelmére valósított meg, továbbá a bántalmazó által a bántalmazott sérelmére megvalósított az életet, testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető mulasztás.

A jogszabály pontosan meghatározza, hogy kit tekintünk bántalmazottnak. Az a hozzátartozó a bántalmazott, akinek a sérelmére a hozzátartozók közötti erőszakot megvalósítják. A törvény arra is konkrét fogalmat tartalmaz, hogy e jogszabály alkalmazásának tekintetében ki a bántalmazó. A bántalmazó az a cselekvőképes hozzátartozó, aki a hozzátartozók közötti erőszakot megvalósítja, vagy akire tekintettel a hozzátartozók közötti erőszakot más megvalósítja.

Szükséges annak is a meghatározása, hogy kit tekintünk hozzátartozónak. Hozzátartozónak kell tekinteni a Ptk. szerint meghatározott közeli hozzátartozókat és hozzátartozókat, valamint a volt házastársat, a volt élettársat, a bejegyzett élettársat, a volt bejegyzett élettársat, a gondnokot, a gondnokoltat, a gyámot, a gyámoltat. A Ptk. rendelkezései szerint „közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér; hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.”

Alaptevékenységük keretében a hozzátartozók közötti erőszak megelőzéséhez kapcsolódó feladatot látnak el az egészségügyi szolgáltatást nyújtók (a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos), a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók (a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, gyermekjóléti szolgálat, gyermekjóléti központ, gyermekek vagy családok átmeneti otthona). Továbbá a közoktatási intézmények (a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó), a gyámhatóság, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a pártfogó felügyelői szolgálat, az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, az egyesületek, alapítványok.

A hozzátartozók közötti erőszak miatt a családvédelmi koordinációért felelős szerv a gyámhivatal. A családvédelmi koordinációs szerv kérelem és jelzések esetén információkat szolgáltat és a konfliktus feloldására és kezelésére törekszik. A feltárt tényekről és az eljárásáról minden esetben köteles a rendőrséget tájékoztatni.

Szükséges leszögezni, hogy a családvédelmi eljárás és a jelzőrendszer nyújtotta segítség igénybe vétele a bántalmazottnak nem kötelező. Így szükségtelen, hogy ez az eljárás megelőzze az ideiglenes megelőző és megelőző távoltartás elrendelését. A családvédelmi koordinációért felelős szerv eljárása egy preventív hatású eljárás. Azt a célt szolgálja, hogy azokban az esetekben, amikor erre még lehetőség van ne csak a bűncselekmények kialakulása, de adott esetben a távoltartás elrendelése is elkerülhető legyen, és a távoltartás alkalmazása nélkül álljon helyre a családon belül a béke.

A távoltartás elrendelésére két különböző eljárás keretében van lehetőség. Egyrészt az ideiglenes megelőző távoltartási eljárásban, mely a rendőrség által lefolytatott hatósági eljárás, másrészt a megelőző távoltartási eljárás keretében, amely eljárás az illetékes járásbíróság által lefolytatott nemperes eljárás. Az ideiglenes megelőző távoltartás, valamint a megelőző távoltartás átmenetileg korlátozza a bántalmazó tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát, a tartózkodási szabadságát, a szülői felügyeleti jogát, valamint a gyermekével való kapcsolattartási jogát.

Akivel szemben ideiglenes megelőző távoltartást, illetve megelőző távoltartást rendeltek el, a távoltartás hatálya alatt köteles magát távol tartani a bántalmazottól, a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlantól, az ideiglenes megelőző távoltartó határozatban, illetve a megelőző távoltartó határozatban megjelölt más személytől, és tartózkodni attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.

A bántalmazó akkor is köteles magát távol tartani a bántalmazott életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlanától, ha azt a bántalmazóval közösen használja. Feltétel továbbá, hogy a bántalmazott az ingatlan használatára a szívességi lakáshasználaton kívül egyéb jogcímmel rendelkezzen, vagy a bántalmazóval közös gyermeket neveljen.

A távoltartás elrendelésével kapcsolatban rendszeresen felmerül, hogy a személyi szabadságot súlyosan korlátozza a bántalmazó saját lakása elhagyásának kötelezettsége. Ebben az esetben az alapjogokba történő jelentős beavatkozásról van szó, ezért vagy az elrendelhetőség okait kell objektív szempontok szerint meghatározni (pl.: személyi szabadságot, életet, testi épséget, egészséget sértő bűncselekmény) és/vagy többletgaranciák szükségesek (pl.: panasz a távoltartás elrendelése ellen, bírósági eljárás lehetősége, a távoltartás pontos idejének meghatározása).

Jelenleg a többletgaranciák a hatályos szabályozásban nem teljes mértékben biztosítottak. A többletgaranciák a távoltartás elrendelésére irányuló eljárásban, a személyes meghallgatás formájában és a jogorvoslatokban biztosítottak. A távoltartás elrendelhetőség okai azonban nem objektíve meghatározottak.

A gyakorlat a távoltartással kapcsolatban aggályosnak tartja, hogy a távoltartási idő elteltét követően újabb konfliktusok kialakulásának veszélye jelentősen megnőhet, továbbá nem lehet kizárni a távoltartás intézményével való visszaélés lehetőségét. A távoltartás könnyen válhat a bontóperekben taktikai eszközzé. Azt egyértelműen meg kell állapítani, hogy a megelőző távoltartásnak a magyar jogrendszerben helye van. Mindenképpen megnyugtató megoldást kell adni arra az esetre, ha az érintettek egy munkahelyen dolgoznak, vagy ha a felek kölcsönösen bántalmazzák egymást, illetve ha mindkét fél kéri a távoltartás elrendelését.

Aggályos továbbá, hogy az ideiglenes megelőző távoltartás és a megelőző távoltartás nem alkalmazható huzamosabb időn keresztül.

Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat, illetve megelőző távoltartó határozat a bántalmazó más jogszabály vagy szerződés alapján fennálló tartási, valamint a bántalmazottal közösen használt ingatlan fenntartására vonatkozó fizetési kötelezettségeit nem érinti. Vagyis a bántalmazónak a továbbiakban is helyt kell állnia ezen fizetési kötelezettségek teljesítéséért.

A rendőrség, illetve a bíróság részére tájékoztatatási kötelezettség áll fenn. Tájékoztatniuk kell a bántalmazót az ideiglenes megelőző távoltartó határozat, illetve megelőző távoltartó határozat meghozatalakor a lakóhelyén és környékén igénybe vehető éjszakai szállást nyújtó intézmények helyéről, címéről és az igénybevétel feltételeiről.

Ideiglenes megelőző távoltartást a rendőrség akkor rendeli el, ha a bántalmazó és a bántalmazott által előadott tényekből, a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jelekből, a hozzátartozók közötti erőszak helyszínéből, a bántalmazó és a bántalmazott egymáshoz való viszonyából és egymással szembeni magatartásából, vagyis az eset összes körülményeiből a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni.

A rendőrség ideiglenes távoltartó határozatot hozhat helyszíni intézkedés keretében és helyszíni intézkedés nélkül is, ha meggyőződik arról, hogy az élet és testi épség, továbbá a vagyonbiztonság védelme érdekében indokolt. Abban az esetben is ekként jár el a rendőrség, ha a családon belüli erőszakkal kapcsolatosan bűncselekmény, illetve szabálysértés hozható összefüggésbe, azonban büntetőeljárási vagy szabálysértési kényszerintézkedés alkalmazása nem indokolt. Az ideiglenes távoltartás elrendelésének feltétele a bizonyítás lefolytatása vagyis, a tényállás tisztázása. A bizonyítás során nem mellőzhető a bántalmazott, lehetőség szerint a bántalmazó meghallgatása, szükség esetén tanúk meghallgatása.

A bántalmazott kérelmére a rendőrségnek tanúsítványt kell kiállítania az ideiglenes megelőző távoltartásról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg. A tanúsítvány kiállítására a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló Európai Parlament és Európa Tanács 606/2013/EU rendeletének 5. cikke teremt kötelezettséget. A tanúsítvány célja, hogy a bántalmazott sürgős ügyben és minél előbb, védelemben részesülhessen minden tagállamban. A törvény azt is meghatározza, hogy abban az esetben, ha a helyszíni eljárás során tanúsítvány kiállítására nincs lehetőség, úgy a helyszíni eljárást követő legkésőbb tizenkettő órán belül sor kell, hogy kerüljön a tanúsítvány kiállítására.

Közölni kell az ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozatot a bántalmazottal és a bántalmazóval. A határozatot a részükre át kell adni, illetve a részükre kézbesíteni kell. A törvény az ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozat végrehajthatósága tekintetében garanciális szabályt is tartalmaz arra az esetre, ha a bántalmazó nem tud címet megjelölni a kézbesítésre és a határozatot a rendőrségen nem veszi át. Ekkor közöltnek kell tekinteni a határozatot a meghozatalát követő harmadik napon.

A jogszabály pontosan meghatározza, hogy az ideiglenes távoltartó határozatban milyen kérdéseket kell rendezni. Hangsúlyos a bántalmazó kötelezettségeinek meghatározása. Határozni kell arról, hogy a bántalmazó köteles a bántalmazott életvitelszerű tartózkodásra szolgáló ingatlanát elhagyni, meg kell jelölni ennek az ingatlannak a címét. Dönteni kell arról, hogy a bántalmazó köteles távol tartani magát a bántalmazottól. A határozatnak tartalmaznia kell annak a megállapítását is, hogy a bántalmazó szülőnek szünetel a szülői felügyeleti joga, illetve a kiskorú gyermekével való kapcsolattartási joga. Rendelkezni kell arról, hogy a határozat azonnal végrehajtható. Meg kell határozni a végrehajtás módját, a foganatosítás rendjét. A döntésben figyelmeztetni kell arról is az érintetteket, hogy az ideiglenes megelőző távoltartó határozat a bántalmazó más jogszabály vagy szerződés szerinti kötelezettsége alapján fennálló tartási kötelezettségét nem érinti. Továbbá nem érinti a bántalmazó bántalmazottal közösen használt ingatlanának fenntartására vonatkozó kötelezettségét sem.

A határozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy az ideiglenes távoltartó határozatban meghatározott kötelezettségek megszegése szabálysértést valósít meg. Az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésével egyidejűleg az ideiglenes megelőző távoltartásról szóló határozat, illetve a tanúsítvány megküldésével a rendőrség kezdeményezi a megelőző távoltartás elrendelését az illetékes járásbíróságnál.

A rendőrség abban az esetben, ha a bántalmazott háztartásában kiskorú él, és ha a bántalmazott kéri vagy beleegyezik, az ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozat megküldésével értesíti az illetékes családsegítő szolgálatot, valamint a gyermekjóléti szolgálatot. A rendőrség értesítése alapján a családsegítő szolgálat, együtt élő kiskorú hozzátartozó esetében a gyermekjóléti szolgálat huszonnégy órán belül köteles a bántalmazót és a bántalmazottat felkeresni és intézkedni a kiskorút veszélyeztető helyzet megszüntetésére.

Az ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozat bírói felülvizsgálatára közigazgatási nemperes eljárásban kerül sor. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatára a bántalmazott életvitelszerű tartózkodási helye szerinti járásbíróság az illetékes. A bírósági felülvizsgálatot a határozat kézbesítésétől számított három napon belül lehet kezdeményezni. A törvény rövid határidőt állapít meg a határozat felülvizsgálatára, azzal a rendelkezéssel, hogy a bíróság a kérelem beérkezésétől számított három munkanapon belül határoz.

Főszabályként a felülvizsgálatra irányuló kérelemnek az ideiglenes távoltartást elrendelő határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a bíróság szükség esetén a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A határozat végrehajtásának felfüggesztésére, kérelemre és hivatalból is sor kerülhet. A bíróság elsődlegesen a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, de ha szükségesnek ítéli a döntését a bántalmazó és a bántalmazott meghallgatását követően is meghozhatja. Az ideiglenes távoltartást elrendelő határozat felülvizsgálata során, ha a bíróság tudomására jut, hogy ugyanazon felek között megelőző távoltartás elrendelésére irányuló eljárás is folyamatban van, akkor az ügyet egyesíteni kell. Ebben az esetben az eljárást a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárást lefolytató bíróságon kell egyesíteni.

Ha a rendőrség ideiglenes megelőző távoltartásról szóló határozata alapján a bántalmazott részére tanúsítvány kiállítására került sor, akkor akár a bántalmazó, akár a bántalmazott kérelmére az ideiglenes megelőző távoltartást érintő változásokról tanúsítványt kell kiállítani. Ilyen változás, ha az eredeti tanúsítványt az azt kiállító rendőrhatóság kijavította, kiegészítette vagy visszavonta, a végrehajtását felfüggesztette, megváltoztatta, hatályát megszüntette.

Ha a bántalmazó ellen indított büntetőeljárásban a bíróság távoltartást rendel el, az ideiglenes megelőző távoltartás, illetve a megelőző távoltartás a hatályát veszti. Az ideiglenes megelőző távoltartás időtartama legfeljebb hetvenkettő óra lehet.

Az eljáró bíróságnak haladéktalanul értesíteni kell az ügyészt a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló eljárás megindításáról, tekintettel arra, hogy az ügyész az eljárásban felléphet. A rendőrség hivatalból kezdeményezi a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló eljárást abban az esetben, hogy ha ideiglenes megelőző távoltartást rendelt el. A rendőrségen kívül az eljárást kezdeményezheti a bántalmazott, a bántalmazott hozzátartozója, közeli hozzátartozója és bejegyzett élettársa.

A fentiek alapján megállapítható, hogy nem feltétlenül szükséges, hogy a rendőrségi eljárás megelőzze a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló eljárást. A rendőrség által, hivatalból indított eljárás kezdeményezése esetén a rendőrség, míg a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes bírósági eljárás kezdeményezése esetén a családvédelmi koordinációért felelős szerv (gyámhivatal), valamennyi rendelkezésre álló dokumentumot és iratot a bíróság rendelkezésére bocsát.

A törvény meghatározza, hogy a kérelemre induló eljárás esetén a kérelemnek pontosan mit kell tartalmaznia. A kérelemnek tartalmaznia kell az eljárás lefolytatása iránti kérelmet, a kérelmező nevét és lakóhelyét, a bántalmazó elérhetőségére és azonosítására vonatkozó adatokat, a rövid tényállást és az előzményeket, a kérelem előterjesztésének indokait. Abban az esetben, ha a bántalmazott tanúsítvány kiállítását kéri a kérelemben erre vonatkozóan is nyilatkoznia kell. A kérelem előterjesztésére lehetőség van az illetékes bíróságon jegyzőkönyvbe történő foglalással, illetve írásban való előterjesztéssel.

Az eljárás során a bíróság köteles megkísérelni a felek személyes meghallgatását. Ez a kötelezettség egyszeri kötelezettséget jelent. A bíróság a személyes meghallgatásra szóló idézés kézbesítése iránt a rendőrséget is megkeresheti. A bíróság és a rendőrség közötti szoros együttműködésre a nagyon rövid eljárási határidőkre tekintettel van szükség. Szabályszerűnek tekinthető az idézés, ha a fél a meghallgatásról igazolhatóan értesült. A hivatalból indult eljárásban, ha a meghallgatáson egyik fél sem jelenik meg személyesen az a döntéshozatalnak nem akadálya. A kérelemre indult eljárásban, ha a bántalmazó nem jelenik meg személyesen, az nem akadályozza a döntés meghozatalát.

A bíróság megszünteti az eljárást, abban az esetben, ha a kérelemre indult eljárás során a bántalmazott kérelmező személyesen nem jelenik meg és a távolmaradását alapos indokkal nem mentette ki, valamint a kérelem nem tartalmazza jogszabály által meghatározott tartalmi elemeket.

Rendkívül indokolt esetben és csak kérelemre indult eljárásban van helye hiánypótlásnak. Ilyenkor a feleket a kérelem beérkezésétől számított egy napon belül felhívja a bíróság hiánypótlásra.

A megelőző távoltartás elrendelése iránti eljárásnak szigorúan meghatározott rendje van. Három munkanapon belül le kell folytatni az eljárást a hivatalból indult eljárás esetén. Ebben az esetben a három munkanapot a rendőrség által elrendelt ideiglenes megelőző távoltartás kezdő időpontjától kell számítani. A kérelemre indult eljárás esetében a három munkanap a kérelem beérkezésétől számít.

Tekintettel arra, hogy a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló eljárásban érintett felek viszonya súlyos konfliktussal terhelt, indokolt annak biztosítása, hogy a személyes meghallgatás során a bántalmazottnak a bíróság hatékony védelmet nyújtson. Ennek érdekében a bíróság a személyes meghallgatáson a bántalmazó és a bántalmazott egymás jelenlétében való meghallgatását teljesen vagy részben mellőzheti. A mellőzésre a kérelemben foglaltakra vagy a rendőrségi iratokban foglaltakra figyelemmel van lehetőség. A bíróság ilyenkor mérlegeli a hozzátartozók közötti erőszak rendszerességét, az erőszak módját, valamint a bántalmazott kiszolgáltatott helyzetét.

A bíróságnak arra is van lehetősége, hogy gondoskodjon annak a megakadályozásáról, hogy a bántalmazó és a bántalmazott a bírósági épületben személyesen találkozzon. Ez a megoldás a kérelmező személyének a védelmét és a nyilatkozattételének a befolyásmentességét szolgálja.

A bíróság a megelőző távoltartást legfeljebb hatvan napra rendelheti el, abban az esetben, ha az összes körülményből a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni. Az eset körülményeinek mérlegelése során figyelembe kell venni a bántalmazott és a bántalmazó által előadott tényeket, azokat a jeleket, amelyek a hozzátartozók közötti erőszakra utalnak, valamint a bántalmazott és a bántalmazó viszonyából és magatartásából levonható következtetéseket. A bíróság megelőző távoltartást elrendelő határozata előzetesen végrehajtható. A határozatban a bíróság felhívja a bántalmazó figyelmét, hogy a távoltartó határozat rendelkezéseinek megszegése elzárással is büntethető szabálysértést valósít meg.

A bántalmazott kérelmére a megelőző távoltartás elrendelésével egyidejűleg a bíróság tanúsítványt állít ki.

A bírósági határozat közlése során a bíróság és a rendőrség szoros együttműködésére van szükség abban az esetben, ha a bántalmazó a bíróság előtt, a személyes meghallgatáson nem jelent meg. A törvény kimondja, hogy a bíróság a határozatát a meghallgatás során közli a felekkel és egyúttal átadja a részükre. Azonban, ha a bántalmazó nem jelent meg a meghallgatáson, a bíróság a rendőrség útján intézkedik a határozata kézbesítéséről. A rendőrség ebben az esetben köteles a határozat kézbesítéséről gondoskodni, majd a kézbesítés megtörténtét követően haladéktalanul tájékoztatni a bíróságot.

A rendőrség által elrendelt ideiglenes megelőző távoltartás hatálya megszűnik a bíróság által elrendelt megelőző távoltartás hatályának beálltával, továbbá abban az esetben is, ha a bíróság nem rendeli el a megelőző távoltartást.

A bíróság határozata ellen fellebbezésnek van helye, melyet a közléstől számított három munkanapon belül lehet előterjeszteni. A személyes meghallgatáson az arra jogosult szóban is bejelentheti a fellebbezést. Fellebbezés esetében is fennállnak az ügyintézésre vonatkozó rövid határidők. Az elsőfokú bíróság a fellebbezés bejelentése esetén az iratokat haladéktalanul felterjeszti a másodfokú bíróság részére. Kikötés azonban, hogy csak abban az esetben terjesztheti fel, ha a fellebbezési határidő valamennyi fellebbezésre jogosultra tekintettel letelt. A fellebbezésre vonatkozó észrevételeiket a felek az iratok felterjesztéséig az elsőfokú bíróságnál, az iratok felterjesztése után a másodfokú bíróságnál tehetik meg.

A másodfokú bíróság az iratok alapján három munkanapon belül bírálja el a fellebbezést és a határozatát a rendőrség útján közli a felekkel.

Ha az elsőfokú bíróság megelőző távoltartásról szóló határozata alapján a bántalmazott részére tanúsítvány kiállítására került sor, akkor akár a bántalmazó, akár a bántalmazott kérelmére a megelőző távoltartást érintő változásokról tanúsítványt kell kiállítani. Ilyen változás, ha az eredeti tanúsítványt az azt kiállító elsőfokú bíróság saját hatáskörben kijavította, kiegészítette vagy visszavonta, vagy a másodfokú bíróság a fellebbezés folytán megváltoztatta, vagy a hatályát megszüntette.

A megelőző távoltartás elrendelésére vonatkozó határozatban foglaltak nemteljesítése esetére nincs helye bírósági végrehajtásnak. Amennyiben a bíróság polgári perben ideiglenes megelőző távoltartásra okot adó körülményt észlel, soron kívül közölnie kell azt a rendőrséggel.

Dr. Acsádi Tímea

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Június / 2017 >>


Statisztika

Most: 20
Összes: 1804275
30 nap: 21467
24 óra: 612