Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az apaság vélelmének megdöntése nemperes eljárásban az új kódex szerint

apasagi-per.jpgAz apaság vélelmének megdöntése iránti perek a személyállapoti perek, azon belül pedig az apaság és származás megállapítása iránti egyéb perek körébe tartoznak. E pertípus célja annak bíróság általi megállapítása, hogy az anyakönyvbe bejegyzett személy nem a gyermek apja. A személyi állapot védelméhez, különösen a házasság és a család intézményének fenntartásához fűződő társadalmi érdek tette szükségessé azt, hogy a státuszpereknek a többi polgári pertől eltérő szabályai legyenek.

Jelentős változást hozott a 2014. március 15. napján hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.). A Ptk. 4:107.§-a a tartalmi okból való megtámadás okain nem változtat, és a Csjt-hez hasonlóan kimondja, hogy az apaság vélelmét azon az alapon lehet megtámadni, hogy az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás időpontjában nemileg nem érintkezett vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik.

Az apaság önkéntes vállalásán alapuló megtámadás körében a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozaton alapuló vélelem megtámadása mellett azonban további két okot nevesít: ha az elismerő nyilatkozat tévedésen, megtévesztésen, illetve jogellenes fenyegetésen alapult vagy azt jogszabály megkerülése céljából tették. Kimondja továbbá, hogy nincs lehetőség a vélelem megdöntésére abban az esetben, ha az apaságot a bíróság állapította meg, vagy ha a származás reprodukciós eljárás eredménye.

A Ptk. hatályba lépésével módosult a per megindítására jogosultak köre. A Csjt. szabályai alapján a per megindítására jogosult volt a gyermek, a vélelmezett apa, a gyermek halála után leszármazója, ennek hiányában az ügyész. A Ptk. által bevezetett szabályozás alapján az anya is jogosulttá vált az eljárás megindítására, kiemelendő azonban, hogy az édesanya csak a gyermekkel együtt indíthat pert. Ahhoz azonban, hogy a gyermek a perben az anya pertársaként részt vegyen, gyámhatósági hozzájárulás szükséges, aki az engedélyezés során vizsgálja, hogy a családi jogállás rendezése a gyermek érdekében áll-e.

Az ügyész szerepe a korábbi szabályozáshoz képest- mely a vérszerinti apa helyett a határidő elteltét követően lehetővé tette, hogy az apaságot az ügyész támadja meg- leszűkült, ugyanis az ügyész csak kivételes esetben rendelkezik legitimációval az eljárás megindítására, akkor is csak abban az esetben, ha azt a közérdek indokolja.

A törvényes képviselő perindítása tekintetében lényegesnek tartom megemlíteni az 57/1991. (XI.8.) Alkotmánybírósági határozatot. A határozat megsemmisítette 1992. március 31. hatállyal a Csjt. akkor hatályos 44.§ (1) bekezdését, mely lehetőséget biztosított, hogy teljesen cselekvőképtelen személy helyett a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselő lépjen fel. A határozat indokolása alapján a jogalkalmazási gyakorlat teljesen cselekvőképtelen személy alatt nem csupán a nagykorú cselekvőképtelen személyt érti, hanem az általánosan elfogadott jogértelmezés szerint a kiskorú is e rendelkezés alá tartozik, melyből következően lehetőség nyílt a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnok törvényi garanciák nélküli, korlátlan perindítására. Az ilyen eljárásban hozott határozat pedig megfosztotta a gyermeket attól a jogától, hogy vérségi származásának kiderítéséről maga rendelkezzék.

Változás állt be a per megindítására nyitva álló határidők vonatkozásában is. Az új szabályozás értelmében a vélelem tartalmi okból való megtámadása esetén az anya és a gyermek a gyermek három éves koráig, minden más jogosult a vélelem beálltától, tehát gyakorlatilag a gyermek születésétől számított egy évig jogosult a vélelem megtámadására. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat akarathibán alapuló megtámadása iránt, - amennyiben a jogosult a rá megállapított határidő eltelte után értesült a megtámadás alapjául szolgáló tényről- a tudomásszerzéstől számított 1 év alatt indíthat peres eljárást.

Figyelemmel arra, hogy a Ptk. szakított a Csjt. korábbi szabályaival és szigorúbb határidőket állapított meg a vélelem megdöntésére, a Ptk. átmeneti rendelkezéseit tartalmazó Ptké. 33.§-a lehetőséget biztosít a Csjt. által meghatározott határidők 2017. március 14. napjáig történő alkalmazására abban az esetben, ha az apai státusz a Ptk. hatályba lépése előtt lett betöltve. A határidők meghatározása során a jogalkotó azt tartotta szem előtt, hogy a gyermek minél alacsonyabb életkorában derüljön ki az, hogy nem teljesen vérségi családban él.

A Ptk. ellentétben a Csjt. szabályaival, nem csupán azt határozza meg, hogy ki jogosult az eljárás megindítására, hanem azt is, hogy kivel szemben kell azt megindítani. Ennek értelmében az anyának a gyermekkel együtt az apa ellen, az apának a gyermek ellen, a gyermeknek az apa ellen, a gyermek halála után leszármazójának az apa és az anya ellen, míg az ügyészneks a gyámhatóságnak az apa, anya és a gyermek ellen kell megindítania.

A fentieken túlmenően a Ptk. a legfontosabb változást mégis abban hozta, hogy lehetővé tette a vélelem nemperes eljárásban történő megdöntését. A nemperes eljárást a Ptk. 4:114.§-a szabályozza, mely konjunktív feltételek fennállása esetén biztosít lehetőséget a vélelem ily módon történő megdöntésére. A szabályozás értelmében, ha a vélelem az anya fennálló házasságán alapul, az anya és a vélelmezett apa között az életközösség legalább 300 napja megszűnt, és a vérszerinti apa a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal magáénak kívánja elismerni, lehetőség van peres eljárás lefolytatása nélkül dönteni. Az eljárás lényege tehát abban rejlik, hogy a fennálló vélelmet megdöntsék, és ezzel egyidejűleg a vérszerinti apa a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal magáénak ismerje el, így az apai státusz egy pillanatig se maradjon betöltetlen.

Figyelemmel arra, hogy a peres eljárásban érvényesülő határidőket alkalmazni nem lehet, a praesumtio egyszerűsített eljárásban való megdöntésére, a feltételek fennállása esetén akár a gyermek 10 éves korában is sor kerülhet. További eltérés, hogy míg peres eljárásban a hivatalbóli bizonyítás elve érvényesül, addig nemperes eljárásban a bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatását mellőzi, tekintettel arra, hogy ebben az esetben jogvitáról nem beszélhetünk.

A kutatás ide kattintva elolvasható.

Dr. Bedő Sarolta

 
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Június / 2017 >>


Statisztika

Most: 8
Összes: 1806431
30 nap: 20705
24 óra: 578