Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Amikor a törvény emberei élnek vissza a törvényekkel

kerdojel557.jpgAz iGazságszolgáltatási-maffia Ellenes Csoport jelentését (katt ide) olvasva jutottak eszembe az alábbi gondolatok, a rendőrségi-, ügyészségi- és bírósági eljárások ideje alatt tapasztalható jog- és törvénysértésekről, amelyek a kisembereket érintik, és a törvény szolgái követnek el velük szemben. Természetesen, kizárólag gyermekjogok érvényesítésének szempontjából megvizsgálva a kérdést.

Ezeket az eljárásokat főként a különélő szülők indítják meg, a gyermekek védelmében, a gondozó szülővel szemben. Két eset lehetséges. Az egyik, és leggyakoribb: elhajtanak, mint a legyet, mondván: mi a fenét képzelsz te, arról, hogy ők dolgozzanak is a fizetésükért. …. A másik: az eljárás megindul, de a zseb nyitva van. Aki hamarabb megtölti, annak van igaza. Ha pénzed nincs, jogod sincs. Pont.

Eközben az érintett gyermek sorsára senki nem figyel. Egész egyszerűen nem érdekli a hatóságokat, mit él át az ilyen jellegű eljárások ideje előtt és alatt a gyermek.

Feljelentést az ember nem azért ír, mert annyira ráér, és mindenképpen hadakozni akar, mert unatkozik. Nem. Feljelentést azért ír a különélő szülő, mert gyermeke valamilyen szempontból veszélyben van, a gyámhivatal pedig nem tesz semmit, a csontvázat bezárja a szekrénybe, nehogy egy kicsiny rész is kilátszódjon belőle. Ha a gyámhivatal néma és tétlen, mi marad? A rendőrség és a bíróság. Köztudott, hogy ezek bizony évekig elhúzódó eljárások. Na, nem azért, mert jó munkához idő kell, hanem azért, mert az ügyvédek gyors eljárásban nem tudnák degeszre keresni magukat. Nem volna erre elegendő idejük.

Az ügyvédek ugyanis tárgyalásonként, és külön, a benyújtandó iratonként kérik el a pénzt az aggódó szülőtől, az pedig fizet, mint a katonatiszt, hiszen menteni szeretné gyermekét. Amikor már végképp legatyásodott a hivatalos eljárásokban, akkor kihátrál mögüle az ügyvéd. Aki azt állítja: ez nem igaz, azt arra kérem, gondolkodjon el azon: honnan is tudhatja egy ügyvéd azt, már a keresetlevél benyújtásának napján (amit, természetesen személyesen terjeszt elő az eljáró bíróhoz), hogy a bíró, dátumra pontosan mikor is fog ítéletet hirdetni? Hiszen igen gyakori eset, hogy a bíró (szakmai alkalmassága folytán) csak akkor hirdet ítéletet, ha a gyermek betöltötte azt a korhatárt, amikor a bírósági eljárásba bevonható, és meghallgatható.

Hogy addig esetleg évek telnek el, a jog embereit nem érdekli. Hogy az addig eltelt években a gyermek milyen fizikai-, lelki sérüléseket gyűjt be, amelyek ezt követően, és ennek következtében maradandóakká válnak, szintén nem érdekli az „igazságszolgáltatás” embereit.

Ha a bírósági eljárásban nem foglalkoznak a gyermekkel, a különélő szülő a rendőrséghez fordul, annak érdekében, hogy minél előbb biztonságos környezetbe tudja helyezni/helyeztetni a gyermekét. A rendőrségnél szinté két lehetőség van: vagy eltűnik a feljelentés, vagy megindul a nyomozás, és pár hónap alatt le is zárul azzal: a cselekmény nem bűncselekmény, illetve: bizonyítékok hiányában az eljárást lezárom. …

Természetesen élhetünk panasszal minden bírói, illetve rendőri döntéssel szemben. Kérdem én: minek?

Ha a bíróságon élünk panasszal, akkor az ügy felkerül a törvényszékhez, az ügy összes iratával együtt (bocs: azokkal az iratokkal együtt, amelyek a panaszolt bírói döntést támasztják alá, mert a többi, nagy rutinnal tűnik el a bíróság őrzéséből. Bár ezt addigra már a gyámhivatalok tevékenysége következtében megszokja a különélő szülő). Amíg a törvényszék kotlik, akár több hónapon keresztül is a panaszunk jogosságának megvizsgálásán, addig szünetel az első fokú eljárás, és eközben a gyermek már nagyobb veszélyben van, mint azt megelőzően, hogy beadtuk a keresetet. Hiszen a gondozó szülő szűköl, és tárgyként, eszközként felhasználva a gyermeket, azonnal betiltja a kapcsolattartás lehetőségét, elszigetelve ezzel a különélő szülőt a gyermektől. Büntetésből. Mert ő az Isten, dönthet emberek sorsa felől.

Ha a kapcsolattartás akadályozását az ember bejelenti a gyámhivatalhoz, kérve ezen jog végrehajtását tőlük, akkor a gyámhivatal nagy szeretettel mutogat a bíróságra, hogy ez már a bíróság hatásköre – az eljárását pedig, mielőtt megindíthatná, le is zárja, azonnal. A szülő kéri a bíróságot arra, hogy hajtsa végre a kapcsolattartási jogát – igen ám, de a panasz miatt az ügy már a törvényszéken van, továbbítják hát oda, elsőfokról, az újabb, vonatkozó keresetet. A törvényszék még az eredeti panaszon is tököl, mert visszaküldte első fokra a panaszt, hogy vizsgálják már meg ők maguk, a munkájukra érkező kifogást, tehát az ügy ebben a pillanatban a törvényszéknél sincs már, attól függetlenül, hogy a kapcsolattartási jog végrehajtásának kérelmét az első fok továbbította hozzájuk. Meg kell várniuk, hogy az első fok lereagálja az előző panaszt, és azt közölje a törvényszékkel, hogy ő bizony maximálisan, a törvényeknek mindenben megfelelően járt el.

Az első fok vissza is küldi a törvényszékhez válaszát, eközben a törvényszék visszaküldi első fokra a kapcsolattartásra vonatkozó kereseti kérelmet első fokra. Mivel rég kicsúsztak az eljárási határidőből, mely a kiskorúak ügyében kötelezően elő van írva, a szülő újabb panasz-bombát helyez első fokra, akik felküldik a törvényszékhez, akik pedig visszaküldik első fokra, annak érdekében, hogy vizsgálják már meg, ők maguk, hogy hibáztak-e ők, maguk, vagy sem. … Eközben természetesen áll az egész eljárás.

Az iratok ezen útjai több hónapot vesznek igénybe. … Nagyon jól kitalált endszer ez, kérem. Hiszen, ha gyorsítani akarsz egy gépezet működésén, mit teszel? Adsz neki egy kis kenést, és máris felpörög a motor. ….  Ha a kenést te adod a gépnek, a gép arra fog elindulni, amerre te szeretnéd. Ha viszont az ellenérdekű fél keni meg a gépet, akkor az a gép arra fog indulni, amerre ő akarja.

Érted már, miért nincs szükség eközben arra, hogy a gyermek, és az ő sorsa, gyötrődése és fájdalmai egyáltalán eszébe jusson a gépkezelőnek, és a gép irányítójának? Hatalmi játszma ez, kérem, ebben a gyermeknek helye nincs.

Nem véletlen, hogy nem kíván a jogalkotó külön, kifejezetten családjogi bíróságokat felállítani Magyarországon. Gondolj csak bele: mekkora bevételtől esne el egy nem család- és gyermekjogra szakosodott bíró, ha nem ítélhetne nem az ő szakterületéhez tartozó ügyben? Ugyanez a kérdés érvényes azokra az ügyvédekre is, akik úgy vállalnak gyermek- és családjogi ügyeket, hogy ahhoz a megfelelő szakképesítésük nincs meg. Hogy ezt hiába jelented a bíróságnak? Nem véletlen. Az ügyvéd a kapocs a peres fél és a bíró között, ergo: a bíró nem fogja kifúrni a nem megfelelő végzettséggel rendelkező ügyvédet az eljárásból. …

A törvényt ebben az esetben ugyanis betartják. A törvény azt mondja: a bíró nem találkozhat, és nem kommunikálhat a peres felek bármelyikével, a tárgyalótermen kívül. Nem is kommunikál. Ez a jogszabályhely azonban nem vonatkozik a peres felek jogi képviselőire. Na, ezért tárgyal velük, akár egy esti vacsoránál, vagy a tenisz-klubban, és ezeken a helyeken is születik meg az ítélet, nem pedig a tárgyalóteremben.

Hiszen a törvény azt mondja: a tárgyalóteremben csak kihirdetni kell az ítéletet. Hogy az ítélet már előre le van gépelve? Ki figyel oda ilyen apróságokra? … Törvény ugyanis nem tiltja, hogy a bíró előre tudja, hogyan fog dönteni, még mielőtt a feleket egyáltalán meghallgatná. A törvény ugyanis azt mondja: a bíró nincs kötve a felek bizonyítási indítványaihoz. Lefordítom: ha úgy akarja, hagyja, hogy bizonyíts, ha úgy akarja, nem hagyja. A kutya nem fogja őt számon kérni ezért. … Naná, hogy képes előre megírni azt az ítéletet, amelyet csak jó pár év múlva fog kihirdetni, mert addig is meg kell élni valamiből. …

És e jeles ítélethirdetésen kijelenti: a gyermek a lehető legjobb környezetben van, az elhelyezés megváltoztatása nem szükséges.

Aztán eltelik 3-4 hónap, és láss csodát, a különélő szülő előterjesztett, ám a bíró által figyelembe nem vett bizonyítékai igazolást nyernek, a gyermek állapotát az iskola jelzi. Azonnal belendül a gépezet, pénz és alku nélkül is, hiszen az iskola jelentett, nem a szülő. Ugrik a gyámhivatal, ugrik a bíróság. A rendőrség természetesen nem, hiszen oda az iskola jelzését csak a különélő szülő továbbította, feljelentés gyanánt. Ők nyugodtan megvárják, hogy a gyámhivatal és a bíróság tegye a dolgát, még arra sem veszik a fáradtságot, hogy elutasítsák a feljelentést, nemes gesztussal úgy tesznek, mintha meg sem történt volna. …

Azért, nem kell aggódni, még egy jó pár hónapot így is várni kell a bíró döntésére, arra, hogy azonnali hatállyal emelje ki az akkorra már életveszélyben lévő gyermeket. Miért e várakozási idő? Mert le kell papírozni a bíró előző döntése és a jelenleg elengedhetetlen döntése közötti ellentéteket, hogy ő, valamennyire tisztán jöhessen ki a történetből. Mert még ekkor sem a gyermek számít. … Hogyan papírozza le mindezt? Ad egy új ügyszámot, és az új ügyszámmal ellátott ügyben már a felek közös megegyezéseként rögzíti az elhelyezés megváltoztatásának tényállását. Az előzmények pedig már el is tűntek. Elvitte a cica.

Nem, ne hidd, hogy légből kapott a történet. A leírt esetben keletkezett közokiratok, és azok tartalmai bárki számára hozzáférhetők lesznek, mert az állammal, mint munkáltatóval szembeni per eljárási cselekményei is nyilvánosságot kapnak.

A gyermek a fentiekben részletezett cselekmények folytán ugyanis, mert 3 éven keresztül hagyták őt a bántalmazó-elhanyagoló környezetben, tudati károsodást szenvedett. Hozzátéve: egy soron kívüli minősítéssel ellátott bírósági eljárásban. Egy olyan eljárásban, ahol a különélő szülőnek senki nem segített a kapcsolattartási jogának végrehajtásában, de az ügyész mégis ellene emelt vádat. Természetesen a büntetőeljárásban – csakúgy, mint a polgáriban – esélyt nem adtak arra, hogy bizonyíthassa igazát.

És hogy milyen jogcímen megy a büntető?  Tartásdíj nem fizetése okán, ami a gondozó szülő hamis vádján alapul. Rutin viszont-feljelentés, ha a gondozó szülőt bíróságra cibálja a különélő szülő, ez, gyakorisága folytán, már rég köztudott. Az ilyen jellegű feljelentést elutasítja a rendőrség, ha a bíró a különélő szülő pártjára helyezkedik. Ha viszont a bíró a gondozó szülő oldalára áll, akkor a rendőrség is helyt ad a hamis vádakon alapuló feljelentéseknek, és még vádat is emelnek, (minő érdekes, a nyomozás pontosan addig tartott, amíg a bírósági eljárás). Természetesen úgy emelnek vádat, hogy, bár a törvény szerint kétszer lehet meghosszabbítani a nyomozást, mégis hétszer hosszabbítanak, és, bár a törvény szerint a legfőbb ügyész hosszabbíthat évekig, helyben úgy döntenek: a megyei ügyészség is pont olyan alkalmas az évekig tartó hosszabbításra, mint a legfőbb ügyész. …

Ebben az ügyben felhívtam a megyei ügyészségen azt a hölgyet, aki a sorozatos hosszabbításokat, mint a legfőbb ügyész klónja aláírogatta, és kérdőre vontam, tudja-e, miről van szó. Válasz: fogalma nincs, a városi ügyészségtől minden esetben akta-tömeg érkezik, azzal a megjegyzéssel, hogy ő azokat írja alá. Mivel megbízik a városi ügyészség tisztességében, és szaktudásában, hát olvasatlanul (!) alá is írja azokat. ….

….. Tovább is van, mondjam még? ….

 

Előzmények:

A korlátolt korlátlan kapcsolattartás joga - katt ide

Soron kívüli eljárás contra gyermekjogok - katt ide

A soron kívüliség esete a bírósággal - katt ide

Mire képesek a nők? Avagy: hivatali mulasztásokkal bármi lehetséges - katt ide

Pozícióhalmozásból adódó joghátrány okozás a bíróságokon - katt ide

Nincs gyermekvédelem a falvakban - katt ide

 

Kapcsolódó:

Joggal való visszaélés a bíróságokon - katt ide

... Mert nincs korrupció a bíróságokon - katt ide

A szükséges rossz: pszichiáter szakértő a bírósági eljárásokban - katt ide

A gyermekvédelmi rendszer működése veszélyezteti a gyermekeket - katt ide

A gyermekkel való kapcsolattartás akadályozása - katt ide

Egy apa harca két gyermekéért - katt ide

Határozat nélkül indult és lezárt gyámhivatali eljárás - katt ide

Nem veszélyes a gyermek fejlődésére, ha az anya a testéből él - katt ide

Az élete után gyermekéért harcol az édesanya - katt ide

Korrupciót jelentettem a törvényszéken - katt ide

A pedofil kisétálhatott a bíróságról - katt ide

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>


Statisztika

Most: 10
Összes: 1804499
30 nap: 21393
24 óra: 603