Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A műhibaperek szakértői

muhibaperek.jpgEgyes műhibaperekben legalább két-három szakértő van, és évek, sőt évtizedek telnek el a jogerős ítéletig. Egy ügyben például hét szakértői vélemény készült, és a hatályon kívül helyezések miatt újra és újra kezdődött a per – hangzott el az „Igazságügyi szakértők az egészségügyben” című könyv budapesti bemutatóján.

A felperes közlekedési balesetet szenvedett. A helyszínről az alperesi kórház traumatológiai osztályára szállították, ahol a felperesnél több alkalommal mellkasi csapolást végeztek, és bordatörését kezelték. A csigolyatörését viszont csak késve diagnosztizálták, amikor a műtéti gyógyításra már nem volt lehetőség. Az elsőfokú bíróság az ítéletét a perben beszerzett, és többször kiegészített, minden szempontból aggálytalan orvosi szakvélemények alapján hozta meg. Mindezekre figyelemmel az alperest vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezték.

A jogeset a Hidvéginé Adorján Lívia címzetes táblabíró, egyetemi docens és Sáriné Simkó Ágnes címzetes egyetemi docens Igazságügyi szakértők az egészségügyben című könyvéből való, amelynek bemutatóját a Budapesti Ügyvédi Kamara dísztermében rendezték meg.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke köszöntő beszédében az igazságszolgáltatás utópisztikus jövőképét vázolta fel. Szerinte eljön az idő, amikor egyes jogkérdésekre számítógépek fognak jogi tanácsokat adni. Sőt – tette hozzá – az sem elképzelhetetlen, hogy a jogvitákat is számítógépek döntik majd el – bírák és ügyvédek közreműködése nélkül. 

"Ettől persze egyelőre messze vagyunk - nyugtatta meg jogász hallgatóságát -, még egy ideig szükség lesz bírákra, ügyvédekre és szakértőkre. A jogviták eldöntéséhez ma humánerőforrásra, jogászokra van szükség, a jogászoknak pedig olyan jogi irodalomra, könyvekre, amelyekből gyakorlati munkájuk elvégzéséhez megfelelő ismeretekre tehetnek szert."

 Ilyen műnek nevezte az Igazságügyi szakértők az egészségügyben című kötetet is, amely az Orvos–beteg jogviszonyok az egészségügyben sorozat negyedik darabja. A Betegek jogairól, a Műhibák és kártérítési perek az egészségügyben, valamint a Biztosítási szerződések az egészségügyben című kötetek az elmúlt években jelentek meg, és nagy sikert arattak az orvosok, az egészségügyi szolgáltatók és a jogászok körében. A sorozat legújabb kötetét az is aktuálissá teszi, hogy nemrég lépett hatályba az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény.

A kamarai vezető a készülő polgári perrendtartás (Pp.), illetve büntetőeljárási törvény (Be.) kapcsán megjegyezte, hogy a szakértői munka teljesen új alapokra helyeződik. Mint mondta, korábban néhány elszigetelt esetben a bíróságok még a tényállás felderítését és a bizonyítékok mérlegelését is „áttolták” az igazságügyi szakértőkhöz. "Ezek rossz példák" – fogalmazott, de hozzátette: jó szakértők közreműködése nélkül ma aligha lehetne polgári vagy büntetőügyben eredményre jutni."Ügyvédként az utolsó pillanatig harcolni fogok, hogy a védői oldal sokkal nagyobb lehetőséget kapjon szakértő bevonására, mint eddig, és így egyenlőbb legyen a harc a nyomozó hatóság által felkért és a bevont szakértők között" – hangsúlyozta Bánáti János.

Sáriné Simkó Ágnes, aki a kötet első két fejezetét írta, külön kitért a készülő Pp.-nek, illetve Be.-nek a szakértői eljárást érintő változásaira. A Pp. tervezett szabályozása továbbra is abból indul ki, hogy nélkülözhetetlen a szakértő igénybevétele, de speciális ismeretekre van szükség a tények észleléséhez, értékeléséhez.Várhatóan elmarad viszont az a lehetőség, hogy a saját szaktudására alapozva mellőzze a bíró a szakértői bizonyítást.

Az eljárások elhúzódásának megakadályozása érdekében az új Be. tervezete visszatér ahhoz a korábbi rendszerhez, hogy a két egymással ellentétes szakértői vélemény közötti eltérés okainak tisztázására kirendelhető harmadik szakértő csak az ellentmondás okaira nyilatkozhat.

A címzetes egyetemi docens kiemelte, hogy a szakértői működést szabályozó új törvényben helyet kaptak a kamarára vonatkozó rendelkezések is. Ezek egy része új feladatokat is ad a kamarának, így például az ún. módszertani levelek kiadását.

Hidvéginé Adorján Lívia címzetes táblabíró, a könyv társszerzője arról beszélt, mennyire meghatározó egyes perekben a bíró és az igazságügyi szakértő kapcsolata. Mint elárulta, már csaknem négy évtizede tárgyal ún. szakértői pereket, amelyek megoldásához nélkülözhetetlen igazságügyi szakértő igénybevétele. Ezek főként a cselekvőképességgel, származással, illetve orvosi műhibákkal kapcsolatos eljárások.

A bírónő egyébként rossznak tarja a műhibaper elnevezést, mert "az ügyek döntő többsége nem műhibákról, hanem terápiás tévedésekről és azok következményeiről szól."

A címzetes táblabíró a szakértői törvény legfontosabb újítását abban látja, hogy felhatalmazza a szakértőt a szakkérdésben való döntésre. Eddig arról volt szó ugyanis, hogy a szakértő segíti a bíró munkáját, most viszont – állította – "mint szakértőbíró vagy ténybíró döntési joggal van felruházva a szakkérdésekben."

Bírótársaival együtt gyakran voltak gondjai a szakértői perekkel. Sokszor az is nehézséget okozott, hogy hol keressék a szakértőt, kinek van kompetenciája az adott kérdés eldöntésére. Sűrűn előfordult, hogy az ügyvédek más és más szakterületről javasoltak szakértőt kirendelni. Rendszeresen összekeverték a pszichológust a pszichiáterrel, vagy még inkább: a pszichiátert a neurológussal. Hidvéginé Adorján Lívia szerint sokat elárul a bíróról, hogy milyen kirendelő végzést készít a szakértői perben.

"Nem azt kell megkérdeznie, nagyon leegyszerűsítve, hogy mondja meg, kinek van igaza, hanem felkészülve a peranyagból, tudnia kell, mit akar, milyen irányba akar elindulni, melyek az eldöntendő a kérdések. Ha nem így tesz, a szakértő visszaír, hogy nem tud válaszolni, mert a feltett kérdés nem szakkérdés, vagy az nem tartozik az ő kompetenciájába."

A bírónő rendkívül fontos tényezőként említette az időszerűséget. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy sok per bírói bizonytalanság, vagy az egyes területeken mutatkozó szakértői hiány miatt, évekig, sőt évtizedekig tart. "Vannak olyan műhibaperek – folytatta –, amelyekben legalább két-három szakértő van, és évtizedek telnek el a jogerős ítéletig." Példaként említette azt a pert, amelyben hét szakértői vélemény készült, és a hatályon kívül helyezések miatt újra és újra kezdődött az eljárás, végül a Kúria elutasította a keresetet, mert meggyőző szakértői vélemény nem keletkezett az ügyben.

Deák Dániel egyetemi tanár, a Corvinus Egyetem gazdasági jogi tanszékének vezetője szerint nem véletlen, hogy az idén egy új, kódexszerű szakértői törvény született, "ezzel is hangsúlyt adott a társadalom annak, mennyire fontos területről van szó, és talán annak is – vélekedett –, milyen sok probléma halmozódott fel ezen a területen."

Sereg András

 
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Június / 2017 >>


Statisztika

Most: 8
Összes: 1805294
30 nap: 21214
24 óra: 804