Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nem a betegségekbe, az ellátatlanságba halnak bele a betegek

ez-igy-nem---karosz.jpgAz egészségügyi ellátórendszer problémáit a krónikus betegek látják át legjobban, akik legtöbbet veszik igénybe a szolgáltatásokat.

Körülbelül tíz éve hirdették meg az egészségügy átalakítását. Bevezették a volumen-korlátot. Már akkor elkezdődött a kórházi ágyszám-csökkentés, a gyógyszertámogatások csökkentése, egyes kezelések megvonása, vagy a kórházak összevonása, stb. Magán egészségbiztosítókhoz akarták kiszervezni a szolgáltatásokat. Akkor sokan tiltakoztak az ellen. Az egészségügy gyászos leépítése az óta is folytatódik. Ma, szintén fizetős egészségügyre akarják kényszeríteni a betegeket.

Mára már 600 milliárd forint hiányzik az egészségügyből. Az orvosok és a nővérek elvándorlása megállíthatatlan folyamatnak tűnik. A nővérek átlag 250 órákat dolgoznak havonta, megalázóan alacsony bérért. Egy-egy nővérre 30-40 beteg jut, de az intenzív osztályokon is 6 beteget egy nővér lát el. A kórházi eszközök beszerzésénél olyan szintű a spórolás, hogy az már veszélyeztetheti a betegellátás biztonságát. 

Egyre gyakoribb, hogy a betegek nem a betegségbe, hanem a rossz körülmények miatt, vagy az ellátatlanság miatt halnak meg. Közben a betegek jogorvoslati lehetőségeit szűkítik. Megszüntették az Egészségbiztosítási Felügyeletet, a Betegjogi Közalapítványt, de 2016.07.01.-től megszüntetik a Betegjogi Dokumentációs Központ önállóságát is. Utóbbi intézmény a kormányhivatalokhoz kerül át. Elgondolhatjuk, hogy miféle elbírálás alá eshetnek majd a betegpanaszok.

Egyre több a még praktizálni kénytelen nyugdíjas korú háziorvos. A háziorvosok átlagéletkora 59 év. Jelenleg 259 üres háziorvosi praxis van, de utánpótlás nincs. Évente kb. 60 háziorvos kerülne ki az egyetemekről, de nagy részük elmegy az országból.

Beneda Attila helyettes államtitkár nemrég nyilatkozott arról is, hogy hamarosan a 7 ezer háziorvos helyett, körülbelül 5 ezerre csökken a háziorvosok száma. Emiatt, komoly ellátási gondok lehetnek. Elmondta, hogy a háziorvosok melletti nővérszolgálatot szeretnék erősíteni úgy, hogy a jelenleg egy háziorvos egy asszisztens helyett, a jövőben egy háziorvos mellett 2-3 nővér is lehetne. A betegek viszont félnek, hogy ez által az ellátás színvonala csökken. Az elöregedő társadalomban egyre többen vennék igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, miközben egyre nagyobb pénzelvonásokról hallunk. A 60 év felettiekre ötször többet költ az egészségügy, mint születéstől számítva 60 éves korig.

Sokak számára elérhetetlen vágyálom egy idős-otthonba való bejutás, vagy a házi segítségnyújtó szolgálat igénybevétele. Nincs elég hospice-ház a haldoklóknak és most készülnek felszámolni a kórházak krónikus belgyógyászati osztályait is. A 17 ezer krónikus ágy kiszervezésével több, mint 60 milliárd forintot vonnának ki az egészségügyből. Szociális ellátás venné át a krónikus betegeket úgy, hogy a súlyos betegek napi kb. 10 ezer forintos költsége főként a családokat terhelné. Melyik család tudná ezt megfizetni?

Az Alaptörvény szerint, az idős betegeket, vagy az aktív életkorú rokkantakat a családjuk nyakába varrná a kormány. Ez nem elfogadható, mert magyar államnak fizették be évtizedeken át a magas járulékokat, nem pedig a családnak. A költséges kezeléseket is meg akarják vonni a betegektől, mint: a Hepatitis „C” fertőzöttek, a tumoros betegek, a Parkinson-kórban szenvedők esetében, vagy az autoimmun betegek bio - infúzióját, stb.

Hosszú a várakozás mire a betegnek felállítják a diagnózisát. A szakorvosokhoz is több hónapos várakozással jutnak el a betegek, de a diagnosztikai vizsgálatokra újabb hónapokat kell várni. Mire kiderülhet a pontos diagnózis, addigra a beteg akár meg is halhat. Egy műtéti várólista pedig akár több éves is lehet.

Az egészségügyi ellátórendszer mélyrepülését látva, aki teheti a gyorsabb gyógyulás reményében inkább a magánorvost keres. Aki nem bír fizetni, az a várólisták végén kullog, mint: a közmunkás, a munkanélküli, a hajléktalan, vagy a segélyes pénzekből tengődő rokkant. A rokkantak olyan kevés pénzellátást kapnak, hogy az, az élelmezésre és a gyógyszerükre sem elé. Sokukra emiatt hajléktalan élet várhat.

Nekünk, betegeknek kötelességünk kiállni az egészségügyi dolgozókért. Legyünk minél többen szolidárisak a követeléseikkel, hiszen értünk végzik a tevékenységüket. Ha rosszak a munkakörülményeik, ha megalázóan alacsony a bérük, ha nem bírják a rájuk nehezedő terheket, el fogják ők is hagyni a pályát, vagy az országot. Mi viszont kiszolgáltatottan itt maradunk, az Európai Uniós állampolgárként az idősek és a betegek nem menekülhetnek már sehová. 

Össze kell fogni, mert az Alaptörvényben már nincs garancia a társadalombiztosítási ellátásokra, így az életünkre sem. Egészségügyi ellátásra és nyugdíjra sem.

KAROSZ

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Július / 2017 >>


Statisztika

Most: 18
Összes: 1804273
30 nap: 21465
24 óra: 610