Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Micsoda kegyetlen élet a rokkantaké! ....

senkit-nem-hagyunk.jpgAz aktív életkorú rokkantak ellátását érintő változások 2012.01.01.-től drámai helyzetbe kényszerítették a súlyos betegeket. Ezeken a betegeken tesztelhető legjobban, hogy micsoda kegyetlen világot élünk. Sosem gondoltuk volna, hogy ilyen embertelenségre lesz képes a magyar kormány a legelesettebbekkel, az aktív életkorú rokkantakkal szemben.

Néhány beteg esete is mindent elárul arról, hogy még esélyt sem kapnak ezek a súlyos betegek a túlélésre?

1./ Beteg: „Még csak 42. éves vagyok, de a sok bajtól már „megöregedtem”. Fiatalon rokkantam meg - még 30 éves sem voltam - amikor 67% -os mértékű munkaképesség csökkenéssel leszázalékoltak. Több mint tíz éven át a különböző orvos-szakértők véleménye szerint mindig is megváltozott munkaképességű személynek véleményeztek. A kálváriám 2014.évben kezdődött, amikor a drámai visszaminősítésemmel szembesültem a felülvizsgálatokon. Az igazamat keresve a jogorvoslati úton egyre lentebb minősítettek, jelenleg már csak 31% mértékű az egészségkárosodásom az igazságügyi orvos-szakértő szerint. Hogy micsoda megaláztatásokban volt részem, és mennyit utaztattak azért, hogy a bolondját járassák velem, azzal a történettel nem szaporítom a szót.

Arról sem beszélek szívesen, hogyan vádaskodtak ellenem a packázó hatóságok, ha a méltatlan eljárások miatt panaszt mertem tenni, mert világosan a tudtomra adták, hogy ne merjek ujjat húzni a hatóságokkal, mert megjárhatom? Mindezt a sok megaláztatást úgy követték el ellenem, hogy közben egyre betegebb lettem. A házastársam is rokkant (D kategóriás), gyermekkora óta súlyos beteg, emelt összegű családi pótlékot kap, és pár ezer forintos segélyt kiegészítésképpen, mert nem bírt sosem dolgozni. A 13. éves gyermekünk családi pótléka és ingyenes iskolai étkeztetése is figyelembe van véve a szociális helyzetünknél.

Én már egyetlen forint segélyre sem vagyok jogosult, mert egy családban csak egy segélyezett lehet. Munka-alkalmassági igazolást ne reméljek, ezt mondták az orvosaim. Mivel súlyos ízületi, gerincbeteg, nagyfokú halláskárosodott, magas-vérnyomásos és súlyos depressziós beteg vagyok, még közmunkavégzésre sem javasolnak. Itt vagyok reménytelenül egyetlen forint ellátás nélkül úgy, hogy még a jogorvoslati utamon is keresztbe tettek nekem”mondta a panaszos.

2./ Beteg: „A mi történetünk sem hat meg senkit. Én 56 éves visszaminősített rokkant vagyok, jelenleg még kapom a 22.800,- Ft/hó aktív korúak ellátását, de rettegek attól, hogy a kormány a segélyezési rendszert is fel akarja számolni. A férjem 60 éves elmúlt már, ő is megrokkant nemrég, de a cég, ahol dolgozott nem fizette utána a TB-t, csak a TAJ kártya érvényességhez a fix havi egészségügyi hozzájárulást. Mivel a céget felszámolták, nem kaphatunk onnan semmi kártérítést. A férjem rokkant-ellátást nem kaphat, mert nem volt meg a biztosítási ideje, így egy forintot sem kap. Mivel egy családban, csak egy ember kaphat segélyt, azt én kapom, így a férjem már nem jogosult semmire, pedig 38 évet ledolgozott! Hiába kilincselünk, hogy ketten a 22.800, - Ft/hó segélyemből éhezünk, az senkit nem érdekel”- sírva búcsúzott tőlünk a telefonbeszélgetésünk végén az asszony.

3./ Beteg: „Én egy 46 éves kétgyermekes rokkant anya vagyok, akit kb. 10 éven át minden orvos-szakértő megváltozott munkaképességűnek véleményezett. Azonban „megtörtént a csoda” és a súlyos mozgáskorlátozottságomból szerintük „felépülve”, most már „én is álljak meg a saját lábamon” a megélhetést illetően, mint a miniszterelnökünk,- és a kormánytagok gyermekei. Mivel a férjem minimálbért kap és a 2 gyerek családi pótléka is beszámít a családi költségvetésbe, így én egyetlen fillért sem kapok, mert nem vagyok „rászoruló”. Emiatt segély sem jár. A munkaügyi bíróságot is megjártam már a jogorvoslati utammal, de ott annak ellenére minősítettek vissza 35% egészségkárosodottá, hogy a súlyos csontelhalásos betegségem miatt mindkét csípőm műtve volt, és a protézisekkel is nehézkes a mozgásom. A térdműtét sem lesz elkerülhető ezt írta le a szakorvos, de a gerincsérveimet viszont nem tudják műteni, mely erős fájdalommal terheli a mindennapjaimat.

Közben a rengeteg baj miatt nagyon kilátástalannak éreztem a helyzetem, egyre mélyebb depresszióba süllyedtem és szorongós lettem. Az igazságügyi orvos-szakértő ráírta a szakvéleményre, hogy hosszú rehabilitációt követően elképzelhető, hogy munkaképes lehetek újra. Itt az ellentmondás, hogy, ha csak hosszú rehabilitációt követően lehetnék munkaképes újra, akkor miért is nem rehabilitálnak egészségügyileg, akkor miért is nem vagyok megváltozott munkaképességű személy már? Miért mehetek hosszú rehabilitáció nélkül is, máris a nyílt munkaerőpiacra? Hiába adok be álláspályázatot, ha behívnak állásinterjúra és látják a súlyos mozgáskorlátozottságomat, senki sem alkalmaz. Úgy érzem, hogy mindenhol falakba ütközök, mindenhol zárt ajtók fogadnak. Lényegében úgy érzem, hogy engem halálra ítéltek úgy, hogy a bűnöm mindössze annyi, hogy rokkant vagyok? Miért teheti meg ezt gátlástalanul velünk - aktív életkorú rokkantakkal - a magyar kormány? Miért nem lép fel ez ellen senki ebben az országban?” ezzel a megválaszolatlan kérdéssel búcsúzott tőlünk a reménytelen sorsú asszony.

4./ Beteg: „Baleseti rokkant voltam, végleges munkaügyi bírósági ítélet alapján. Ráadásul pechemre 2 súlyos balesetet is szenvedtem. A munkaügyi bírósági ítélet szerint már nem vizsgálhatták volna felül az állapotomat, csak akkor, ha azt felperesként én kérném az állapotom rosszabbodása miatt. Mégis megtörtént 59.évesen velem az, hogy kaptam egy határozatot arról, hogy mindenféle előzetes kiértesítés nélkül „felülvizsgáltak látatlanban” és csak enyhe rokkantnak találtak? A 170 ezer Ft/hó feletti rokkantsági ellátásomat, a személyes felülvizsgálatom nélküli „új komplex minősítés” alapján lecsökkentették 41.850,- Ft/hó összegű, B2-es kategóriájú rokkant-ellátásra. Amikor ez ellen a tisztességtelen és méltatlan eljárás ellen jogorvoslati panasszal éltem az illetékes hatóságoknál, akkor még „ők szórakoztak el velem azon”, hogy bizonyítsam be azt, amit állítok, hogy jogtalan volt ez a fajta eljárás ellenem?

Megáll az eszem. Diplomás szakemberként, aki a betegségekből doktorált, hogyan nézhetik ennyire hülyének az ilyen rokkantakat is? Hogyan képzelik azt, hogy súlyos betegekről, ha kimondták a munkaügyi bírói végzéssel, hogy állapotukban végleges egészségkárosodás következett be, ami nem visszafordítható, akkor csupán a költségvetési megtakarítási cél oltárán feláldozhatók ezek a betegek? Nem juthat most más hirtelen az eszembe, mint Radnóti Miklós verse: „Járkálj csak halálraítélt”! Én is így járkálok le-föl a lakásban, mint egy halálraítélt, mert nem tudom elhinni azt, hogy Magyarország kormánya ilyen aljasságokra képes, amit a még aktív korú rokkantak ellen elkövet” - ezekkel a gondolatokkal búcsúzott el tőlünk a telefonbeszélgetés kapcsán a sorstársunk.

Az aktív korú rokkantak nem bűnösök, nem csalók, ez már bebizonyosodott, hogy ők „csak rokkantak”. Ez a bűnük csupán? Ezért kell meghalniuk, még a nyugdíjas kor előtt, ellátatlanul?

Járkálnak ők is, mint Radnóti Miklós annak idején?

Mi a KAROSZ véleménye ezekről az esetekről?

KAROSZ véleménye:

Láthatjuk, hogy halálraítéltként járkáltatják az aktív életkorú rokkantakat, erőltetett menetben. Pokoljárás az övék évek óta, amíg fel nem buknak végleg?

Ma is aktuális ez a 3 évvel ezelőtti videó-felvétel, mely arról szól, hogy a még aktív életkorú rokkantakat mennyire üldözik, és mindenáron próbálják őket kisemmizni? A jogorvoslati útjaikat csak kevesen bírják sikerre vinni, mert a hatóságoknak kötelező a kormány politikai akaratát véghezvinni az aktív korú rokkantakkal szemben?

Az aktív életkorú rokkantak nem kapnak sem egészségügyi rehabilitációt, se munkát, akik még közülük dolgozni próbálnának azok sem, hogy éhen ne haljanak? A kormány meg cinikusan a családjaik nyakába varrná őket, amíg az egész család bele nem nyomorodik a hatalmas terhekbe? Miközben a magyar állam kasszájába fizettek be több mint átlag 32 éven át sokmilliós járulékokat ezek a szerencsétlen sorsú, de súlyos betegek? Miféle erőltetett menete ez a halálraítélt aktív életkorú rokkantaknak?

Miért nincs arról statisztika, hogy hányan lettek öngyilkosok az aktív életkorú rokkantak közül a politika áldozataként? Mi több ilyen esetről is tudunk, amikről be is számoltunk.

Talán ez a statisztika is le van 80 évre titkosítva, mint minden más kellemetlen statisztika, amiről nem akarják a nyilvánosságot tájékoztatni? Hányadik generációs leszármazottak fognak sorban állni majd kb.100 év múlva kárpótlásért, hogy a jogtalanul „éhhalálra ítélt rokkant papa-mama” miatt kártérítést kaphassanak? Akkor, hol lesznek már azok a felelősök, akik miatt ez a szörnyűség napjainkban bekövetkezhetett?

Miért nem most vonják őket felelősségre a Hágai Nemzetközi Bíróságon, ha ez minden jóérzésű ember szerint - amit az aktív korú rokkantakkal művelnek - az felvetheti a népirtás fogalmát?

Miről szól a népirtás például az aktív életkorú rokkantak esetében? 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről, 155. §, Népirtás: (1) b) a csoport tagjainak, a csoporthoz tartozása miatt súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz, c) a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt, vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik.

Miről van itt szó az aktív életkorú rokkantak esetében?

Arról, hogy: Nem kapunk megfelelő egészségügyi rehabilitációt, nem kapunk egy élet munkája után, csak maximum segélyes pénzellátást, és nem kapunk párbeszéd lehetőséget sem, az alapvető emberi jogaink tiszteletben tartásához a magyar kormánytól. Vajon milyen szörnyűséget kell még átélnünk a kormány minket sújtó rendelkezései miatt ahhoz, ami élet-halál kérdése lehet számunkra, aktív életkorú rokkantak számára? Miért néma a Strasbourgi Emberjogi Bíróság a magyarországi aktív életkorú rokkantak ügyében, amikor a Napnál világosabban látszik az, hogy a legsúlyosabb alapvető emberi jogsértéseket követte el ellenünk a magyar kormány?

Mikor lesz már ítélet Strasbourgban ez ügyben? Magyarország és Európa megvárja az újabb holokausztot? Megvárja, hogy a magyar kb. 200 ezer fő aktív életkorú rokkant humán-katasztrófa miatt elhalálozzon? Ez nemcsak Magyarország, de az Európai Unió felelőssége is, mert hazánk uniós tagország.

Sajnos úgy látjuk, hogy közös az akarat abban, hogy szemlesütve végig nézi a világ a magyar aktív korú rokkantak haláltusáját. Szégyen ez a civilizált világ számára, hogy a XXI. században, megtörténhet ilyesmi.

KAROSZ

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 


Utolsó kép


Hirdetés



Archívum

Naptár
<< Június / 2017 >>


Statisztika

Most: 7
Összes: 1806431
30 nap: 20703
24 óra: 576